valasz.hu/publi/fogd-be-a-lepcses-pofad-nehany-szo-a-meghurcolt-etikatanar-vedelmeben-128764

http://valasz.hu/publi/fogd-be-a-lepcses-pofad-nehany-szo-a-meghurcolt-etikatanar-vedelmeben-128764

Publi

Élő Anita

Tiltsuk be az abortuszt? 5 érv, hogy miért nem ez a jó megoldás

/ 2018.06.07., csütörtök 10:35 /

Közel hétezren írták alá azt a háromnapos petíciót, amelyben arra kérik a kormányt, tiltsák be Magyarországon az abortuszt. Öt érv arra, hogy az abortuszra nem tiltással kell nemet mondani.

„Mi, a petíció aláírói összefogunk, hogy Magyarország egy abortuszmentes országgá válhasson. Minden anya megérdemli, hogy jobb választ nyújtsunk neki az abortusznál, minden gyermek megérdemli, hogy biztonságban növekedhessen. Akkor is, amikor magzati korában édesanyja szíve alatt fejlődik, ahogy azt egyszer mindannyian tettük. Arra kérjük országunk vezetőit, szabjanak gátat az abortuszok kultúrájának, a születendő életek kioltásának, az édesanyák megsebzésének, családjaink és nemzetünk önpusztításának” – így kezdődik az a petíció, amely katolikus levelezőlistákon is terjed, és aláírói azt szeretnék elérni, hogy a kormány törvényileg tiltsa be az abortuszt.

Íme az ellenérveink:

1. Egyetértünk abban, hogy az abortusz helytelen, a keresztény etika szerint súlyos bűn. A magzat a fogantatásától kezdődően emberi lény, akinek érdekeit védeni kell. Véleménykülönbség abban van, hogyan kell védeni a magzat érdekeit: egy merev törvényi tiltással vagy segítségnyújtással.

Az Antall-kormány idején, 1993-ban megszületett magzatvédelmi törvény iskolapéldáját adta a kereszténydemokrata szabályozásnak: a terhesség megszakításának puszta kérését is krízisjelként fogták fel, annak jelzéseként, hogy a magzat szülei súlyos válsághelyzetet élnek meg, amelyben az államnak egyetlen szerepe lehet: a segítség.

Ennél egy keresztényibb megközelítés létezik, ha ebben az egyház és a civilszervezetek maguk is részt vállalnak.

2. A kelet-európai abortuszhelyzet tragikus, óriási szakadék van Kelet és Nyugat között abban, hogyan tekint az élet kezdetére. Egyáltalán nem az a helyzet, hogy főként a hanyatló, hitetlen Nyugat roncsolja önmagát, mert ez éppen a mi térségünkre a jellemzőbb.

Magyarország gyorsan nyugatosodik ezen a téren, és tavaly átléptünk egy lélektani határt, beesett évi 30 ezer alá a terhességmegszakítások száma. Ami azt jelenti, hogy a megszületettek harmada alá csökkent a művi abortusz miatt meg nem születetteké. Ugyanez az érték az unió keleti bővítése előtti tagországoknál 1000 élveszületésre vetítve 178, vagyi valamivel kevesebb, mint a fele a mostani magyar értéknek.

Lehet tehát azt mondani, milyen magas szint ez még mindig, de inkább azt a megközelítést ajánljuk: 1995-ben 100 élveszületésre még 74 terhesség-megszakítás jutott. Vagyis 23 év alatt 43-mal csökkent ez az érték. Akkor brutális 77 ezer volt a terhesség-megszakítások éves száma, ma 28 500. Sok? Egyetértünk, de évről évre kevesebb, mert egy értékközpontú családpolitika és egy jó magzatvédelmi törvény értelmes alternatívát kínál a pároknak.

3. Kiemelkedően magas a terhességmegszakítások száma a 20-24 éves korosztályban, körükben 100 szülésre 51 abortusz jut, vagyis ebben a körben vagy tömeges a párkapcsolati krízishelyzet, vagy ezt tekintik a fogamzásgátlás egyik fontos módjának. Bizonyos, hogy egy törvényi tiltás a megfelelő megoldás erre? S nem annak feltárása: 1. mi miatt kerülnek ezek a nők és férfiak válsághelyzetbe 2. miért nem ismerik, vagy engedhetik meg maguknak a modern fogamzásgátló módszereket?

4. Kevesen találnák ki, hogy hányadik terhesség megszakítása a leggyakoribb Magyarországon. Az ötödik vagy még magasabb számúé, ami megint csak iskolázottsági, szociális problémák sorát veti fel. Biztos, hogy ezt tiltással lehet megoldani?

5. Még egy elgondolkodtató számpár: 13 ezer abortuszt előzött meg gyermekszületés, viszont tízezernél a korábbi nőgyógyászati esemény szintén egy abortusz volt. Minden harmadik magyar abortusz lényegében azt jelzi, hogy abban az adott körben ez a születésszabályozás módja. Igen, ez barbár állapotokat tükröz, de betilthatjuk-e a barbárságot?


A változásokat csak belső igény szülheti meg, amit kedvező külső körülmények támogatnak. Van már nagylelkű családtámogatási rendszerünk, de vajon mindenki tud erről? Azok a segítők, akiket fel kell keresni a terhességük megszakítását kérőnek, ismerik a diplomás gyeded? Vagy a gyed+ programot? Hogy falun akár egy használt házat érhet a következő gyermekkel kiegészülő család, vagyis még az is lehet, hogy a kis jövevény nem a probléma, hanem a megoldás maga?

Mielőtt radikális megoldásokra teszünk javaslatot, érdemes megismerni, min szeretnénk változtatni, és elgondolkodni azon, hova vezetne a tiltás egy nagyon is örvendetes folyamat közepén.

Felhívás!
Ha szeretné támogatni lapunk újraépülését, kérjük támogassa szerkesztőségünket a Heti Válasz Kiadó Kft. 11794008-20532422-es bankszámlaszámon.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Elhunyt Kányádi Sándor

Életének 90. évében elhunyt Kányádi Sándor. A Kossuth-díjas költő, író, műfordítót szerda hajnalban érte a halál Budapesten - tájékoztatta a család szerdán az MTI-t.

A nő, akit Trump elnök megnyugtat

Közös megoldásra van szükség migrációügyben, Oroszországgal pedig világosan kell beszélni – véli Észtország elnöke. Kersti Kaljulaid a Heti Válasznak azt mondta: nevén kell nevezni, mi folyik Ukrajnában, különben hozzászokunk, és ezt a hibát egyszer már elkövettük.

Íme az internet egyik legsötétebb bugyra

Az internet egyik legsötétebb bugyra a „kényszerű cölibátusban” élő fiatal férfiak radikalizálódott kemény magja. Az alt-right nyelvezetét használó „incel”-fórumok immár tömeggyilkosokat termelnek ki, és a férfiak rendszerszintű kudarca miatt egyre nagyobb az utánpótlásuk.

A konzervativizmus értékrend, nem párthűség

A konzervatív értelmiség most azt kapja jutalmul, amit a baloldali büntetésül kapott – mondja Nyáry Krisztián. A Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatói posztját is betöltő sikerszerző úgy látja: épp kihúzzák a szellemi talajt a konzervatívok lába alól.

Így zajlik a nyugdíjrendszer rejtett reformja

Sosem látott mértékben maradnak el a nyugdíjak a keresetek növekedése mögött, és szegényednek el az idősek az aktívakhoz viszonyítva. A rejtett nyugdíjreform furcsasága, hogy mindez az érintettek legnagyobb megelégedésére történik.

Ugyanúgy?

„Ahogy ma az állam már a Nemzeti Kommunikációs Hivatalon keresztül költséghatékony módon kezeli az állami hirdetéseket, ugyanúgy központosítani lehetne a kulturális mecenatúrára fordított pénzeszközöket”, nyilatkozta Szakács Árpád a Figyelőnek. A Médiaworks főszerkesztője a Magyar Időkben indított sorozatával a kulturális mecenatúrát, annak visszásságait vette célba, kritizálva, mi több, támadva a baloldali gondolatok előtt teret nyitó állami intézményvezetőket.