valasz.hu/publi/fidesz-vagy-nem-fidesz-egy-konzervativ-honpolgar-vallomasa-a-szavazasrol-128050

http://valasz.hu/publi/fidesz-vagy-nem-fidesz-egy-konzervativ-honpolgar-vallomasa-a-szavazasrol-128050

Publi

Zsuppán András

Tényleg ne legyen Göncz Árpád metrómegálló!

/ 2018.02.06., kedd 18:50 /

De nem azért, mintha az első köztársasági elnök nem érdemelné meg a tiszteletet.

Január végén derült ki, hogy a 3-as metró felújításával párhuzamosan a vonal állomásai közül többet is átneveznek. A változtatások többsége apróság, vagy teljesen indokolt: Újpest-Központ a magyar helyesírás szabályainak megfelelően Újpest-központ formában kerül fel a táblákra, a régieskedő Újpest-Városkapuból Újpest vasútállomás lesz, ami egyrészt utal az elővárosi közlekedésben lényeges átszállóhelyre, másrészt legalább senki nem fogja azt hinni, hogy a 19. században alapított Újpestnek valaha is volt városkapuja. Kőbánya-Kispest nevét is kiegészítik a vasútállomás szóval.

A negyedik átnevezésről azonban sejteni lehetett, hogy a szimbolikus ügyekre különösen érzékeny magyar közéletben viharokat vált ki: az Árpád hídból Göncz Árpád városközpont lesz, mégpedig a szocialista vezetésű XIII. kerület javaslatára, amit a BKK elfogadott.

A hír kezdetben csak tompa, elfojtott morgásokat váltott ki a célközönségből, majd tegnap végre adás közben eljutott Bayer Zsolthoz, aki az Echo TV stúdiójában szembesült a néhány hetes döntéssel. Először alig kapott levegőt, aztán – hármat találhatnak, mi történt. Igen, egy lendületes dühkitörés keretében azt mondta:

„Gyerekek, ez ne legyen! És ha majd kiírják az Árpád helyére, hogy Göncz, oda kell menni és le kell verni! És vissza kell tenni azt, hogy Árpád. Ebbe nem mehetünk bele.”

Huth Gergely – kevéssé praktikus módon – a megálló bojkottját javasolta, vagyis hogy ne szálljanak le ott az emberek.

A reakció természetesen borítékolható volt, mivel Göncz Árpád jobboldali körökben régóta, makacsul közutálatnak örvend. Vörös posztó. Ezt tudhatta volna (és talán tudta is) a kerületvezetés, meg persze a BKK is, mégsem ezért mondjuk azt, hogy a döntés tévedés, és vissza kellene lépni tőle, hanem egészen más megfontolás alapján.

Az érintett megálló látványterve: így nézne ki a felújítás után

Az érintett megálló látványterve: így nézne ki a felújítás után

Bayeréknek, és talán másoknak is, akik táblát ugyan nem rongálnának, az a fő bajuk Gönczcel, hogy megosztó személyiség, emléke máig képes heves indulatokat kiváltani, ugyanakkor rengeteg ember számára fontos, szimbolikus alakja a rendszerváltásnak, és az azt követő évtizednek. Ráadásul kiváló író és műfordító is volt. Anélkül, hogy Göncz történelmi szerepét mélyebben elemeznénk, eltagadhatatlan, hogy 1956-os szerepvállalása, a diktatúra börtönében eltöltött évek és a rendszerváltás előtti ellenzéki tevékenysége miatt egyike a 20. századi magyar történelem tiszteletreméltó szereplőinek. (A soha nem bizonyított, méltatlan ügynökváddal nem érdemes foglalkozni. Ameddig komoly történészek nem támasztják alá meggyőző dokumentumokkal, ez nem több gonosz pletykánál.)

Igaz az is, hogy az első demokratikus kormány alatt Göncz elfogult, pártos köztársasági elnök volt, aki a „nemzet nagypapájának” hálás szerepét csak azután vette fel, hogy 1994-ben MSZP-SZDSZ-kormány alakult. Az indulatok jórészt ebből táplálkoznak, de negyedszázaddal később, a tényt el nem felejtve el lehetne engedni az akkori pártharcokat. Göncz egész életét mérlegre téve több van a másik serpenyőben, mint ez a négy zaklatott év, amikor nem tudott kellő távolságot tartani a pártpolitikától.

Éppen ezért el lehet fogadni azt is, hogy Göncz nevét a halála után néhány évvel közterület viselje. A metróállomás fölötti városrészt a XIII. kerület javaslatára 2016-ban el is keresztelték Göncz Árpád Városközpontnak, és ezt a jobboldali többségű fővárosi közgyűlés is jóváhagyta, ami a hideg polgárháborús viszonyok között szokatlan gesztus volt. A XIII. kerület és a BKK most nyugodtan védekezhet azzal, hogy csak ezt a döntést viszik tovább a föld alatt, amikor a metrómegálló nevét hozzáigazítják.

De ne tegyék. Egyszerűen azért ne tegyék, mert ez a kényszeres átnevezgetés rombolja a város identitását, elveszi az otthonosság érzetét az itt lakóktól, és hosszabb távon oda vezet, hogy mindig az aktuális politikai céloknak vagy egyszerűen csak divatoknak megfelelően rángatják körülöttünk azt a szimbolikus keretet, ami az életet övezi.

Nem mentes ettől a nyavalyától Nyugat-Európa sem, de a viharos történelmű és képlékeny identitású országokban Ukrajnától Zimbabwéig sokkal gyakoribb – márpedig Magyarországnak nem ezekre kellene hasonlítani. Egy város karakteréhez hozzátartoznak a megszokott, történelmi elnevezések, amennyiben a politika békén hagyja őket. Az elmúlt években lefutott egy újabb átkeresztelési hullám, de szerencsére csak minimális károkat okozott, habár a Lágymányosi híd vagy a Szivárvány köz is sokkal jobb lett volna, ha megmarad.

Már a látványtervről is kivehető Göncz neve

Már a látványtervről is kivehető Göncz neve

A Göncz Árpád Városközpont a föld fölött nem sok vizet zavar, nem kellett érte okmányokat és táblákat cserélni. A metrómegálló sokkal inkább jelen van az emberek mindennapjaiban, sok tízezer ember fordul meg benne, és az Árpád híd az utasok számára jó tájékozódási pontot jelent. (Ennek elnevezése továbbra is változatlan marad. Még jó, hogy. Hacsak elő nem áll valaki mindjárt azzal az elmebajjal, hogy a kiegyensúlyozottság jegyében legyen belőle Mádl Ferenc-híd, ahonnan lesétálhatunk a Sólyom László utcán át a Schmitt Pál-strandra.)

A hidat az 1930-as években Árpád vezérről nevezték el, aki szintén elég fontos alakja a magyar történelemnek – igazi bornírt provokáció azt az érzetet kelteni, mintha Árpád vezér és Göncz Árpád lenne itt egymással szembeállítva, márpedig a névcsere – a kezdeményezői szándéktól függetlenül – pont ilyen hatást kelt.

Az egész semmi másra nem jó, csak arra, hogy egy csomó ember bizonytalanul forgolódjon hónapokig a metróban, hogy most hol is jár, Bayer Zsolt vértolulást kapjon, zakatoljon tovább a meddő kultúrharc, és mindkét oldal begyűjthesse a sérelempontjait.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.