Publi

Balázs Zoltán

Szemben az iszlámmal: ez már nem a keresztény Európa

/ 2017.09.26., kedd 08:10 /
Szemben az iszlámmal: ez már nem a keresztény Európa

Hilaire Belloc nevét ma már kevesen ismerik, de a Europe and the Faith című, 1921-es könyvének zárógondolata ismerős lehet: „Európa vagy visszatér a hithez, vagy nem lesz többé.” Az angol-francia Belloc a katolikus hitre gondolt, a protestantizmust már vészes elkanyarodásnak tekintette. Az igazságtól való elkanyarodást tehetjük persze máskorra is: egyesek megelégszenek a felvilágosodással, mások visszamennének a reneszánszig, megint mások a constantinusi fordulatig.

Ennek persze már nem sok értelme van, ha Európa identitásáról beszélünk. Morális, politikai és szellemi fordulatok, sőt szakadások egymásutánja Európa; és kár volna tagadni, hogy a vallásos szellem és érzékenység, pláne a katolikus, a legkevésbé sem uralja azt, amit ma Európaként ismerünk.

Magyarországot sem: az abortusz vagy a mesterséges megtermékenyítés ügyében a sok tekintetben amúgy konzervatív magyar társadalom radikálisan szekuláris. Persze létezik vallásos és keresztény Európa is, baloldalon és jobboldalon egyaránt, olykor szembetűnő módon (gondoljunk a melegházasság ellen tüntető százezrekre Párizsban: a francia konzervatív katolicizmus fölszálló ágban van); de azért itt már kisebbségről beszélhetünk. Sem Nyugaton, sem Magyarországon nincs belátható esélye a keresztény Európának. II. János Pál pápa újraevangelizációs projektje részsikereket hozott ugyan, áttörést viszont nem. Mi több, a „halál kultúrája” – ahogy a szekuláris-humanista Európát nevezte – sorra nyeri az újabb csatákat.

Nincs tehát többé Európa? A magyar kormányzati beszédekben még tartja magát Belloc tézise. A nyugati realitásokkal szembesülve azonban adódik az a következtetés, hogy ami Európából még megmaradt, az Közép-Európában van meg (esetleg keletebbre).

Csakhogy a valóság az, hogy a kereszténység társadalomformáló tartalékai itt is kimerültek, tömeges megújulásnak semmi nyoma; mindezen semmilyen politikai erőlködés nem segít. Sőt, alkalmasint csak ront.

Minden elveszett tehát? Politikai értelemben egyáltalán nem. A történelem bőséges példatárral szolgál arra, hogy társadalmi és politikai kötő- és akaraterőt ezerféle forrásból lehet meríteni. Rousseau civil vallásról beszélt, amiből a francia republikanizmus lett; és Európa modern hagyománya tele van ideológiákkal, kultuszokkal, állam-, osztály-, nemzethittel, humanista doktrínákkal, egyszóval sok mindennel, ami biztosan nem keresztény, de nagyon is hatékony eszme.

A modern, kereszténység utáni Európa már jó ideje van, s ezt érdemes tudomásul vennünk. Sőt, nem egyszerűen létezik, afféle árnyékszerű, homályos és erőtlen létben, hanem tele van iszonyatos energiákkal, amelyek világháborúkat robbantottak ki, majd tartós békét teremtettek. S most ez a szekuláris Európa száll harcba szemünk láttára az iszlámmal. Legyőzi? Ki tudja. De történelmi tévedés és súlyos politikai hiba azt gondolni, hogy erőtlen.

Rosta

Szőnyi Szilárd

Találkozunk 2016-ban!

Ingyen ház az államtól nászajándékba?

Hatvanhat százalékra nőtt az esélye annak, hogy egy nőt 50 éves kora előtt feleségül vegyenek. De miért lettünk a furcsa párok országa? Megfejtésünk szerint azért, mert az állam házat ad nászajándékba.

Rockenbauer Zoltán nem bírálja Nyáry Krisztiánt, sőt…

Nem szűnik az érdeklődés Ady özvegye iránt: Rockenbauer Zoltán Csinszka, a halandó múzsa című könyvét alig várták a boltok, mert tudják, hogy mindet elkapkodják. A művészettörténész szerzővel világjáró édesapjáról is beszélgettünk. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Tényleg iszlám lesz Európa? – végre itt a válasz

Néhány évtizeden belül muszlim többségűvé válhat Európa, jósolják sokan, míg mások ezt puszta riogatásnak, az iszlamofóbia megnyilvánulásának tartják. Egy rangos amerikai kutatóintézet viszont megmérte, mekkorára növekedhet az európai iszlám népesség a század közepére. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Ahol hős a baltás gyilkos – a Heti Válasz titkos tudósítója Azerbajdzsánból

Európában legfeljebb egy német menekülttáborban lehet ilyen kis területen ennyi különböző nemzetiséget találni, mint a Kaukázusban. Ami egyrészt lenyűgöző sokszínűség, másrészt végtelen lehetőség egymás utálatára. A világon kevesen művelik ezt olyan magas szinten, mint az azeriek és az örmények. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Ezért kellett mennie a legnépszerűbb lengyel politikusnak

Többen kedvelték, mint pártját és kormányát, mégis leváltották: Beata Szydłónak két év adatott Lengyelország élén. Utódja egy egykori bankár az elitellenes Jog és Igazságosság (PiS) elnökének kívánságára. Miért vállalt kockázatot Jarosław Kaczyński Mateusz Morawiecki felemelésével? A csütörtöki Heti Válaszból minden kiderül.

Fidesz-csapda a Jobbiknak – ezt benézte az Állami Számvevőszék?

Az Állami Számvevőszék 662 millió forintos büntetés kivetésével a választások előtt a Jobbik ellehetetlenülésével fenyegető lépést tett. A politikai szándék világos, a jogi megalapozottság viszont gyenge lábakon áll. Részletes háttér a csütörtöki Heti válaszban.

Ez volt Donald Trump ösztönös felismerése Jeruzsálem ügyében

Izraelnek és a keresztény jobboldalnak tett rövidlátó gesztus vagy Donald Trump politikai tehetségének megnyilvánulása, hogy az amerikai elnök Jeruzsálemet Izrael fővárosának ismerte el? Az elnök élesebben látja a lényeget, mint kritikusai, de ettől még kockázatosat húzott. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.