Publi

Borbás Barna

Sötét barbárság, ami Ukrajnában történik

/ 2017.09.07., csütörtök 13:15 /

Lényegét tekintve erőszakos ukránosítás a kijevi Legfelsőbb Tanács által kedden megszavazott 3491-d számú törvény, mely korlátozza a nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatását. A monoista vezetés az oroszok ellenében gyúrna egységes nemzetállamot a soknemzetiségű Ukrajnából. A legsötétebb XX. századi reflexeket idéző törekvés egyrészt kudarcra van ítélve, másrészt arra elég, hogy fokozza a kárpátaljai magyarság szenvedéseit.

„Nagyanyám ki sem lépett a falujából, de négy ország állampolgára volt: magyar, csehszlovák, szovjet, ukrán” – mondta Szűcs Nelli, a Nemzeti Színház kárpátaljai művésze a nekünk adott interjúban még két éve. Az ukrajnai magyarokon egy évszázad alatt többször keresztülment a történelem. Néha csak a jogaikat vették el, néha az életüket – másokért vívott háborúkban.

Az oktatási jogok kedden bejelentett szűkítése természetesen nem a magyarok ellen szól. A kárpátaljaiak ismét másokért vívott háború áldozatai. Az egykori szovjet tagköztársaság negyedszázados függetlensége során a kijevi honatyáknak ez már a sokadik nekirugaszkodása, hogy biztosítsák az ukrán nyelv egyeduralmát, mindenekelőtt az orosszal szemben. (A 40 milliós ukrajnai népeség 17 százaléka orosz.) A nyelvhasználat „rendezésére” tett ukrán próbálkozás mindig az ukránok és oroszok közti háború része.

Ne feledjük: Luhanszk és Donyeck megyékben továbbra is háború van. A Moszkva által támogatott szakadár erők augusztus végén 22-szer sértették meg a tűzszünetet, a minszki megállapodás fabatkát sem ér.

Mi van pontosan a törvényben?

Az ukrán Legfelsőbb Tanács kedden megszavazta a 3491-d számú oktatási törvényt, melynek 7. cikke az óvodai és az általános iskolák szintjére korlátozza a nemzeti kisebbségek anyanyelvén történő oktatást. A módosított oktatási törvény csak az elemi iskolában (1-4. osztály) engedélyezi a nemzetiségi kisebbségek számára valamennyi tantárgy anyanyelven történő tanítását, az általános iskola esetében (5-9. osztály) a jogszabály előírja a fokozatos áttérést a tantárgyak többségének ukrán nyelvű oktatására, a középiskolai és felsőoktatás nyelvévé viszont kizárólag az ukránt teszi.

A nemzetiségek anyanyelvű oktatását ellehetetlenítő törvény alapjaiban sérti a kárpátaljai magyarság alkotmányos jogait. Az anyanyelvű oktatás joga a gimnáziumi szintig bezárólag mindig is biztosítva volt, függetlenül attól, hogy Kárpátalja milyen országhoz tartozott. Az ottani magyarság tömbben él, 80 százalékuk olyan településen lakik, ahol a többség magyar. Miért nem lehet természetes a magyar ügyintézés, az oktatás? Micsoda sötét barbárság elvenni ezeket a jogokat 2017 Európájában? Kinek az érdeke a XX. század feltámasztása, a nemzetiségi gyűlölet szítása? Ha betették a lábukat a felső tagozatba, onnan az oktatás teljes nyelvi homogenizálása csak egy lépés.

„Ezt is túl fogjuk élni” – mondta Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke a Heti Válasznak márciusban, amikor a mostani törvény még csak tervezet volt. Igen, legyen igaza. Nyilván bízhatunk abban, hogy az ukrán állam működése katasztrófa, a törvények alkalmazása a minisztériumtól az iskolákig bezárólag több szinten elvérezhet vagy szabotálható. Illetve abban is, hogy a soknemzetiségű Ukrajnában (az országban 18 kisebbségi nyelvet használnak) az egységesítő kísérletek eleve kudarcra vannak ítélve.

Másrészt nem lehet, nem szabad tétlenül nézni ezt a barbár jogfosztást. Az államnak és a civileknek, a politikusoknak és a pedagógusoknak, melósoknak és értelmiségieknek is minden szinten tiltakozni kell.

Rosta

Sümegi Noémi

Találkozunk 2016-ban!

Különleges Arany-estek

Három fővárosi színház is különleges programot kínál az Arany-emlékévben: a Katona félmaratont rendez, a Radnóti Színarany, az Örkény Aranyozás címmel tart előadást.

Kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól

Nem kis részben a dolgozók kifacsarásán alapuló humánpolitika okozta a Ryanair botrányos járattörlési hullámát, de a vállalat némi fizetésemeléssel kezelheti a belső feszültségeket. Közben kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól is. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mi történt az EAST ’56-os dalával?

Rosszulesett a zenekarnak, hogy az ’56-os forradalom tavalyi évfordulóján nem az EAST legendás dalát és klipjét vették elő, de megértik. Móczán Péter basszusgitárost, az együttes alapítóját, vezetőjét az október 23-i életműkoncertjük előtt kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Bizonyíték: a szovjet katonák tömegesen erőszakoltak meg nőket

Hogyan lett Magyarországon ’48-ra annyi kommunista, hogy átvehették a hatalmat? Miként győzött vidéken harcok nélkül a forradalom? Hogyan kerültek kulcsszerepbe a „kommunistamentők”? Miért akasztották fel őket utóbb? Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke 1956-ról. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

A halál völgyében: miért bukik el tízből kilenc startup?

Divatba jöttek a startupok Magyarországon, de tízből kilenc induló vállalkozás elbukik, és lassan nő a sikersztorik száma. Ezen változtatna a Telenor gyorsítóprogramja, melynek két mentorától kérdeztük, mik a leggyakoribb buktatók.

Fekete György utódja: „Ide ne hozzon senki pártpolitikát!”

Karmester vagyok, és az is maradok, nem lettem politikus attól, hogy MMA-elnöknek választottak – mondja Vashegyi György, aki november elejétől három évig vezeti a köztestületet. Az új elnökkel minőségről, ízlésdiktatúráról és az együttműködés hiányáról is beszélgettünk a friss Heti Válaszban.