Publi

Borbás Barna

Sötét barbárság, ami Ukrajnában történik

/ 2017.09.07., csütörtök 13:15 /

Lényegét tekintve erőszakos ukránosítás a kijevi Legfelsőbb Tanács által kedden megszavazott 3491-d számú törvény, mely korlátozza a nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatását. A monoista vezetés az oroszok ellenében gyúrna egységes nemzetállamot a soknemzetiségű Ukrajnából. A legsötétebb XX. századi reflexeket idéző törekvés egyrészt kudarcra van ítélve, másrészt arra elég, hogy fokozza a kárpátaljai magyarság szenvedéseit.

„Nagyanyám ki sem lépett a falujából, de négy ország állampolgára volt: magyar, csehszlovák, szovjet, ukrán” – mondta Szűcs Nelli, a Nemzeti Színház kárpátaljai művésze a nekünk adott interjúban még két éve. Az ukrajnai magyarokon egy évszázad alatt többször keresztülment a történelem. Néha csak a jogaikat vették el, néha az életüket – másokért vívott háborúkban.

Az oktatási jogok kedden bejelentett szűkítése természetesen nem a magyarok ellen szól. A kárpátaljaiak ismét másokért vívott háború áldozatai. Az egykori szovjet tagköztársaság negyedszázados függetlensége során a kijevi honatyáknak ez már a sokadik nekirugaszkodása, hogy biztosítsák az ukrán nyelv egyeduralmát, mindenekelőtt az orosszal szemben. (A 40 milliós ukrajnai népeség 17 százaléka orosz.) A nyelvhasználat „rendezésére” tett ukrán próbálkozás mindig az ukránok és oroszok közti háború része.

Ne feledjük: Luhanszk és Donyeck megyékben továbbra is háború van. A Moszkva által támogatott szakadár erők augusztus végén 22-szer sértették meg a tűzszünetet, a minszki megállapodás fabatkát sem ér.

Mi van pontosan a törvényben?

Az ukrán Legfelsőbb Tanács kedden megszavazta a 3491-d számú oktatási törvényt, melynek 7. cikke az óvodai és az általános iskolák szintjére korlátozza a nemzeti kisebbségek anyanyelvén történő oktatást. A módosított oktatási törvény csak az elemi iskolában (1-4. osztály) engedélyezi a nemzetiségi kisebbségek számára valamennyi tantárgy anyanyelven történő tanítását, az általános iskola esetében (5-9. osztály) a jogszabály előírja a fokozatos áttérést a tantárgyak többségének ukrán nyelvű oktatására, a középiskolai és felsőoktatás nyelvévé viszont kizárólag az ukránt teszi.

A nemzetiségek anyanyelvű oktatását ellehetetlenítő törvény alapjaiban sérti a kárpátaljai magyarság alkotmányos jogait. Az anyanyelvű oktatás joga a gimnáziumi szintig bezárólag mindig is biztosítva volt, függetlenül attól, hogy Kárpátalja milyen országhoz tartozott. Az ottani magyarság tömbben él, 80 százalékuk olyan településen lakik, ahol a többség magyar. Miért nem lehet természetes a magyar ügyintézés, az oktatás? Micsoda sötét barbárság elvenni ezeket a jogokat 2017 Európájában? Kinek az érdeke a XX. század feltámasztása, a nemzetiségi gyűlölet szítása? Ha betették a lábukat a felső tagozatba, onnan az oktatás teljes nyelvi homogenizálása csak egy lépés.

„Ezt is túl fogjuk élni” – mondta Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke a Heti Válasznak márciusban, amikor a mostani törvény még csak tervezet volt. Igen, legyen igaza. Nyilván bízhatunk abban, hogy az ukrán állam működése katasztrófa, a törvények alkalmazása a minisztériumtól az iskolákig bezárólag több szinten elvérezhet vagy szabotálható. Illetve abban is, hogy a soknemzetiségű Ukrajnában (az országban 18 kisebbségi nyelvet használnak) az egységesítő kísérletek eleve kudarcra vannak ítélve.

Másrészt nem lehet, nem szabad tétlenül nézni ezt a barbár jogfosztást. Az államnak és a civileknek, a politikusoknak és a pedagógusoknak, melósoknak és értelmiségieknek is minden szinten tiltakozni kell.

Rosta

Szőnyi Szilárd

Találkozunk 2016-ban!

Ingyen ház az államtól nászajándékba?

Hatvanhat százalékra nőtt az esélye annak, hogy egy nőt 50 éves kora előtt feleségül vegyenek. De miért lettünk a furcsa párok országa? Megfejtésünk szerint azért, mert az állam házat ad nászajándékba.

Rockenbauer Zoltán nem bírálja Nyáry Krisztiánt, sőt…

Nem szűnik az érdeklődés Ady özvegye iránt: Rockenbauer Zoltán Csinszka, a halandó múzsa című könyvét alig várták a boltok, mert tudják, hogy mindet elkapkodják. A művészettörténész szerzővel világjáró édesapjáról is beszélgettünk. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Tényleg iszlám lesz Európa? – végre itt a válasz

Néhány évtizeden belül muszlim többségűvé válhat Európa, jósolják sokan, míg mások ezt puszta riogatásnak, az iszlamofóbia megnyilvánulásának tartják. Egy rangos amerikai kutatóintézet viszont megmérte, mekkorára növekedhet az európai iszlám népesség a század közepére. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Ahol hős a baltás gyilkos – a Heti Válasz titkos tudósítója Azerbajdzsánból

Európában legfeljebb egy német menekülttáborban lehet ilyen kis területen ennyi különböző nemzetiséget találni, mint a Kaukázusban. Ami egyrészt lenyűgöző sokszínűség, másrészt végtelen lehetőség egymás utálatára. A világon kevesen művelik ezt olyan magas szinten, mint az azeriek és az örmények. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Ezért kellett mennie a legnépszerűbb lengyel politikusnak

Többen kedvelték, mint pártját és kormányát, mégis leváltották: Beata Szydłónak két év adatott Lengyelország élén. Utódja egy egykori bankár az elitellenes Jog és Igazságosság (PiS) elnökének kívánságára. Miért vállalt kockázatot Jarosław Kaczyński Mateusz Morawiecki felemelésével? A csütörtöki Heti Válaszból minden kiderül.

Fidesz-csapda a Jobbiknak – ezt benézte az Állami Számvevőszék?

Az Állami Számvevőszék 662 millió forintos büntetés kivetésével a választások előtt a Jobbik ellehetetlenülésével fenyegető lépést tett. A politikai szándék világos, a jogi megalapozottság viszont gyenge lábakon áll. Részletes háttér a csütörtöki Heti válaszban.

Ez volt Donald Trump ösztönös felismerése Jeruzsálem ügyében

Izraelnek és a keresztény jobboldalnak tett rövidlátó gesztus vagy Donald Trump politikai tehetségének megnyilvánulása, hogy az amerikai elnök Jeruzsálemet Izrael fővárosának ismerte el? Az elnök élesebben látja a lényeget, mint kritikusai, de ettől még kockázatosat húzott. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.