Publi

Dévényi István

Orbán Viktor tévedése

/ 2017.04.28., péntek 11:53 /
Orbán Viktor tévedése

Szétestünk, a fene egye meg, talán már annál is széjjelebb vagyunk most mi, magyarok, mint amennyire széjjel tudott szórni minket Kádár meg az MSZMP. Akkoriban végtelenül egyszerű volt a szabály, ami atomjaira szilánkolta a társadalmat: fogd be a szád, ne ugass bele semmibe, maradj magadnak, és akkor nyugiban lehetsz. És az emberek szeretnek nyugiban lenni, ezért megmaradtak maguknak. A közösséget meg a mesterséges képződmények, az őrsök, rajok, brigádok jelentették – de persze, csak nevükben.

Viszont volt valami, ami ezt a szétzuhant társadalmat titokban mégis láthatatlan egységbe kovácsolta: az oroszok. Az oroszokat ugyanis senki se szerette. Mert hát a megszállókat nem szokás szeretni.

Az utolsó orosz tábornok záhonyi búcsúszalutálása éppen ezért lett a kollektív tudatunk egyik legfontosabb és legörömtelibb pillanata. Olyan erejű szimbólum, amilyenből meglehetősen keveset őriz egy-egy nép közös emlékezete.

Orbán Viktor és a Fidesz azonban most azt kéri tőlünk, hogy áruljuk el ezt a gyönyörű közös élményt. Még csak nem is azt, hogy értékeljük át a múltat, gondoljuk újra a történteket, hanem, hogy felejtsük el a történelmünket.

Ahogy Szijjártó Péter a minap megfogalmazta az őt kérdező lengyel portál újságírójának, amikor az arról beszélt, hogy Lengyelország számára fenyegetést jelentenek az oroszok:

„Ön lengyel, ön itt él. (…) Én nem vagyok lengyel, nem itt élek, nincs lengyel gondolkodásmódom. Magyar vagyok, és megvan a magunk történelme. Mi nem tekintünk fenyegetésként Oroszországra. Pont.”

Ez már nem irányváltás, pragmatikus hangsúlyáthelyezés, hanem újraírt történelem. Szijjártó Péter nem azt mondja, hogy ezek az oroszok már nem azok az oroszok (nem, mint ha a mostani Oroszországban olyan sok szerethető dolog lenne). Hanem fogja az azokat az oroszokat, és egy mozdulattal kiradírozza őket a magyar múltból.

Sikerülhet ez?

Nem.

Faramuci módon épp Orbán Viktor miatt van a kísérlet eleve kudarcra ítélve. Mert az utolsó orosz katona záhonyi elballagása fontos szimbólum, ám oroszügyben van ennél sokkalta erősebb, maradandóbb élmény: Orbán Viktor Nagy Imre újratemetésén elmondott beszéde. A pillanat, amikor egy ország annyi év után végre hinni kezdte, hogy szabadságban, demokráciában is élhet.

Persze mindez lehetne egy pusztán politológiailag érdekes próbálkozás, csakhogy Moszkva újraélesztése az aktuálpolitikának is új dimenziót adott. Az amúgy szinte kizárólag a migráció körül forgó (hiszen még Soros György is ennek okán vált közellenséggé, mint azt Orbán Viktor ma reggel is elmondta) honi közéletben az ellenzék már évek óta nem tud mit üzenni a társadalomnak. Ezért mindazok, akik elégedetlenek az Orbán-kormánnyal, de ugyanúgy elégedetlenek az ellenzékkel is, nem találtak maguknak helyet a politikai térben. És nem kevesen vannak ilyenek.

Őket szólította most meg a végtelenül egyszerűvé tehető kérdés: Brüsszel vagy Moszkva? Ráadásul az így, egyetlen kérdésre sűrűsödött közéletben nem lehet sunnyogni, nem lehet maszatolni, ide-oda táncolni, hiszen a válasz könnyedén megadható.

Ettől persze a magyar ellenzék nem lett, és nem is lesz se jobb, se választhatóbb, és jelen állás szerint a Fidesz 2018-as választási győzelmét se veszélyezteti továbbra se semmi és senki. Az új politikai térben viszont születhet olyan erő, amely hitelesen menetel Moszkvának hátat fordítva Brüsszel felé. 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Népművészeti nagyhatalom vagyunk – megnyílt az idei Nemzeti Szalon

A hagyomány nem egy porosodó, kőbe vésett, mozdulatlanságra ítélt valami, hanem folyamatosan változik, sőt, mi magunk is hagyományt teremtünk – erről is szól az idei, augusztus 20-ig látogatható Nemzeti Szalon a Műcsarnokban. A népművészet először mutatkozik be az intézményben, a siker borítékolható. Részletek a friss Heti Válaszban.

Óriási fordulat: Macron nyit a katolikusok felé

Az állam és egyház elválasztását államideológiaként kezelő Franciaország államfője szokatlan gesztusokat tartalmazó beszédet mondott katolikus vezetők előtt. Emmanuel Macron ezzel új fejezetet nyitna a keresztény egyházzal, és az iszlámnak is üzen. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Magyaroktól ideges a New York-i elit

Egy új médium mindig politikai káosszal köszönt be, ez köti össze korunkat a harmincéves háború korával, Daniel Kehlmann új regényének témájával. A német sztárszerző egy magyar írót tart nemzedéke legnagyobb tehetségének. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Az 1968-as esztendő – Orbán is ehhez képest határozza meg önmagát

Még huszadik századi mércével is kivételesen sűrű esztendő volt 1968. A fél évszázaddal ezelőtti történelmi sorsfordító a jelenből nézve gyökeresen eltérő értelmezéseket kap: egyeseknek Európa új tavaszát jelenti, másoknak a popkultúra kezdetét, vagy a hagyományos értékre épülő világ széthullását. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Bay Zoltán emlékkiállítás nyílt a Csopában

Bay Zoltán kutatóprofesszor kiemelkedő munkássága előtt tisztelegve, illetve a róla elnevezetett kutatóközpont megalapításának negyedévszázados fennállására tekintettel, a 2018-as évben ünnepi eseménysorozat vette kezdetét.