Publi

Pogátsa Zoltán

Négyszeres bérek a határ túloldalán: mit tud a „bunkó” Burgenland?

/ 2017.09.19., kedd 16:50 /
Négyszeres bérek a határ túloldalán: mit tud a „bunkó” Burgenland?

„Az EU-ban Nyugat-Magyarország és Burgenland között legnagyobb a szakadék. Erről valahogy nem szoktunk tudni.”

Az uniós fejlesztéspolitikában ismert jelenség, hogy a tagországokon belül fejlettségi lejtő rajzolódik ki a régiók, tartományok mutatói között. Államhatárhoz érkezve azonban lejtő helyett szakadékot találunk; az országok egymással határos térségei többnyire jóval nagyobb fejlettségbeli ugrást mutatnak, mint országon belül. Ennek ugyanúgy vannak történelmi okai, mint az országon belüli újraelosztáshoz kötődők.

Tudja a kedves olvasó, hogy melyik a teljes Európai Unió legnagyobb ilyen szakadéka két tagország közös határán? Nos, ezt a negatív rekordot holtversenyben mi tartjuk: Nyugat-Magyarország az EU-átlag 42 százalékán áll GDP/fő tekintetében, a szomszédos Burgenland pedig 95 százalékon.

Hasonlóan nagy különbség az EU-n belül csak az osztrák–cseh határon tapasztalható. Szlovákiának virágzó fővárosa, Lengyelországnak a legfejlettebb vidéki régiói fekszenek nyugaton, ráadásul utóbbi esetében a legfejletlenebb német régiókkal találkozva. A bolgár déli régiók az egész EU legelmaradottabbjai közé tartoznak ugyan, ám az amúgy is történelmi válságban lévő Görögország legleszakadtabb térségeivel határosak.

Egyszóval az EU-ban Nyugat-Magyarország és Burgenland között legnagyobb a szakadék. Erről valahogy nem szoktunk tudni. Nyugat-Magyarországot már-már valamifajta szegényebb osztrák tartományként szokták emlegetni, főképp Kelet-Magyarországról nézve. Tévesen, mert messze nem az. A sokszor lesajnált, „bunkónak” tartott Burgenland éves kibocsátása több mint kétszerese a leggazdagabb magyar vidéki térségének.

Akad érdekesség akkor is, ha a két szomszédos térség gazdaságának és társadalmának szerkezetét hasonlítjuk össze. A határ magyar oldalán ugyanis sokkal képzettebb emberek élnek, legalábbis az iskolázottsági statisztikát nézve. Ennek ellenére a túloldalon közel négyszeresek a bérek. Ellentmond ez ugyebár a sokszor hallott demagóg érvnek, hogy az alacsony magyar bérek a magyarok alacsony képzettségéből adódnának.

Szintén sokatmondó az iparosodási mutató. Burgenland gazdaságának csupán 18 százalékát adja az ipar, ez a szerény adat azonban nem lehetetleníti el a magyarnál jelentősen magasabb életszínvonalat sem. Rácáfol mindez azokra, akik a fejlesztéspolitika kulcsát az újraiparosításban látják.

Végezetül egy érdekes megjegyzés megyei szintre zoomolva. A viszonylag alacsony nyugat-dunántúli adathoz (42 százalék) képest Győr-Moson-Sopron megye kiemelten magas mutatókkal büszkélkedhet, amelyek a régiós adatot felfelé húzzák. Budapesten kívül ez az ország egyetlen megyéje, amely az uniós átlag 75 százaléka felett van. Ami viszont talán még fontosabb: mindennek ellenére ebben a megyében sincs osztrák életszínvonal. A győr-moson-soproni bérek sokkal közelebb vannak a Vas megyei szinthez, mint a négyszeres osztrákhoz!

Mi mindebből a tanulság? Burgenland a legszegényebb tartomány volt, kiemelt uniós támogatottságú régió. A keleti bővítés idejére gyakorlatilag felzárkózott Ausztria átlagos szintjére, és megszűnt a fejletlenség okán kiemelten támogatott terület lenni. Különösebb gazdaságszerkezeti reform nem következett be, ám egy jóléti államban csodát tud tenni az újraelosztás. A burgenlandi munkavállalók harmada a szomszédos Bécsbe és Graz környékére jár be dolgozni. A fennmaradók nagy része pedig azért él meg a magyarnál jobb szinten, mert az állami és önkormányzati bérek, a nyugdíjak és egyéb szociális jövedelmek magasak.

Ezek az újraelosztásból származó jövedelmek aztán megpörögnek a burgenlandi gazdaságban, munkát adva a helyi péknek és kávézónak. Azaz egy fejlett nyugati jóléti államban a fejletlen vidéki térségek magas életszínvonalának kulcsa az újraelosztás. Ez a keleti tagállamokban, így Magyarországon is hiányzik.

Rosta

Sümegi Noémi

Találkozunk 2016-ban!

Különleges Arany-estek

Három fővárosi színház is különleges programot kínál az Arany-emlékévben: a Katona félmaratont rendez, a Radnóti Színarany, az Örkény Aranyozás címmel tart előadást.

Kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól

Nem kis részben a dolgozók kifacsarásán alapuló humánpolitika okozta a Ryanair botrányos járattörlési hullámát, de a vállalat némi fizetésemeléssel kezelheti a belső feszültségeket. Közben kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól is. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mi történt az EAST ’56-os dalával?

Rosszulesett a zenekarnak, hogy az ’56-os forradalom tavalyi évfordulóján nem az EAST legendás dalát és klipjét vették elő, de megértik. Móczán Péter basszusgitárost, az együttes alapítóját, vezetőjét az október 23-i életműkoncertjük előtt kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Bizonyíték: a szovjet katonák tömegesen erőszakoltak meg nőket

Hogyan lett Magyarországon ’48-ra annyi kommunista, hogy átvehették a hatalmat? Miként győzött vidéken harcok nélkül a forradalom? Hogyan kerültek kulcsszerepbe a „kommunistamentők”? Miért akasztották fel őket utóbb? Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke 1956-ról. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

A halál völgyében: miért bukik el tízből kilenc startup?

Divatba jöttek a startupok Magyarországon, de tízből kilenc induló vállalkozás elbukik, és lassan nő a sikersztorik száma. Ezen változtatna a Telenor gyorsítóprogramja, melynek két mentorától kérdeztük, mik a leggyakoribb buktatók.

Fekete György utódja: „Ide ne hozzon senki pártpolitikát!”

Karmester vagyok, és az is maradok, nem lettem politikus attól, hogy MMA-elnöknek választottak – mondja Vashegyi György, aki november elejétől három évig vezeti a köztestületet. Az új elnökkel minőségről, ízlésdiktatúráról és az együttműködés hiányáról is beszélgettünk a friss Heti Válaszban.