Publi

Stumpf Anna

Ezért nincs amerikai nagykövet Budapesten

/ 2017.10.09., hétfő 08:20 /
Ezért nincs amerikai nagykövet Budapesten

A 28 uniós tagállam közül 17 még várja az új misszióvezető megnevezését. Térségünkben csak Észtország, Horvátország és Csehország kapott újonnan kinevezett nagykövetet. Miért?

„Amerikának több nagykövetre van szüksége, márpedig azonnal” – ezzel az egyértelmű című véleménycikkel hívta fel a figyelmet a minap Nancy Brinker volt budapesti amerikai nagykövet (2001–2003) arra az egyre égetőbb problémára, amely jelentősen nehezíti a Trump-adminisztráció külpolitikai stratégiájának végrehajtását. Világszerte hiányoznak ugyanis az új amerikai misszióvezetők. Konkrétan több mint száz országban.

„A jelenlegi nagykövethiány hátráltatja szövetségesi kapcsolatainkat, veszélyezteti gazdasági növekedésünket, és aláássa a nemzetbiztonságunkat” – érvelt a volt diplomata, sürgetve az adminisztrációt és mindkét politikai oldalt, hogy pörgessék fel a kinevezési folyamatokat. Ahogy Budapesten, az amerikai nagyköveti poszt betöltetlensége mindenhol a világon politikai vákuumot képez. Hosszú hónapokon keresztül elmaradnak a legmagasabb szintű találkozók, korlátozott az információcsere, a nagykövetség természetszerűen takaréklángon működik, és ez – ha szövetségesekről van szó – sem Amerikának, sem a fogadó országnak, sem a kétoldalú kapcsolatoknak nem használ.

Mi kis ország lévén hozzá vagyunk szokva a nagyobb kihagyásokhoz (Kounalakis nagykövet nyolc átmeneti hónap után érkezett Barack Obama elnök megválasztása után, nem beszélve a majd’ másfél éves átmeneti André Goodfriend-korszakról), de a jelenlegi állás szerint nehezen elképzelhető, hogy az év vége előtt új főnöke lesz a több mint háromszáz fős, Szabadság téri amerikai külképviseletnek.

A problémával nem vagyunk egyedül. A 28 uniós tagállam közül 17 még várja az új misszióvezető megnevezését. Térségünkben csak Észtország, Horvátország és Csehország kapott újonnan kinevezett nagykövetet.

Olyan, kevésbé békés, kulcsfontosságú helyekre sem tudható, kit küldenének, mint Kijev, Caracas, Bagdad, Ankara vagy Rijád. Emellett 11, ENSZ-hez rendelt nagyköveti posztból még csak kettőt sikerült betöltenie Rex Tillerson külügyminiszternek – nincs se új OECD-, se új EBESZ-nagykövet, pedig utóbbi az ukrán kérdés rendezése miatt nem elhanyagolható jelentőségű.

Az amerikai külügyminisztérium és a Pentagon kétségkívül sokkal több politikai kinevezett jóváhagyását igényli, mint a többi minisztérium, de a Tillerson által kezdeményezett átszervezések és esetenként a Fehér Ház által túl liberálisnak vagy nem elég megbízhatónak tartott jelöltek miatti belső huzavona és az emberhiány is jelentősen hátráltatja a folyamatot.

A külügyben ma még a belső, felső vezetői szinten is alig vannak feltöltött politikai pozíciók. A hat államtitkári posztra még csak hármat sikerült megnevezni, de a szenátus még egyet sem hagyott jóvá, a 22 helyettes államtitkárból pedig kettőt helyét tudták eddig betölteni. Szerencsés, hogy egyik a térségünkért felelős helyettes államtitkár, Wess Mitchell, akinek kinevezését a múlt héten szavazta meg a szenátus.

A kritikákkal szemben az adminisztráció azzal védekezik, hogy a kinevezések többsége nem a Fehér Háznál akadt el, hanem a szenátusi demokraták obstruálnak – ami tény és való. Trump jelöltjeinek átlagosan hatvan nap kell, hogy átverekedjék magukat az egyébként republikánus többségű szenátuson; ez Obama esetében 44, Clinton és George W. Bush esetében 32 nap volt.

Több mint kétszáz elnöki kinevezett, köztük harminc nagykövet vár kongresszusi jóváhagyásra, s ha a demokraták kihasználják a belső procedurális kiskapukat, akkor Tillersonnak több évébe telik, mire feláll a teljes nagyköveti és minisztériumi stáb.

Egyelőre, ha tetszik, ha nem, a legtöbb helyen marad a robotpilóta üzemmód, a nagyköveti találkozók helyett pedig Trump Twitter-üzeneteinek tanulságai.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Elkészült a Süsü, a sárkány folytatásával Csukás István

Ha nem töltődik fel az ember, elkopik – mondja Csukás István a legfrissebb, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszban. Az író augusztusban fellép a szóládi Ízek, Versek, Madárfütty Fesztiválon; a rendezvény célja, hogy visszacsempéssze a kultúrát és a hagyományokat a köztudatba.

Egy Fidesz-szavazó bírálhatja-e a kormányt? Itt a válasz!

A címbe foglalt kérdésről szólt a keresztény, konzervatív értelmiségieket tömörítő szervezetek Újra néven nevezzük című, áprilisban kiadott vitairata. Balog Zoltán volt miniszter és Bogárdi Szabó István református püspök minapi disputája szerint igen, de. Részletek a csütörtöki, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszban.

Apró szobrok Budapest utcáin: bemutatjuk az alkotót

A budapestiek legújabb kedves közösségi játéka a gerillaszobor-vadászat: nyitott szemmel kell járni a várost ahhoz, hogy az ember megtalálja a várra forduló irányzékú apró tankot, az öngyilkos mókust vagy éppen a Főkukacot. Kolodko Mihály – Mihajlo Kolodko – kárpátaljai szobrászművész alkotásai amilyen kicsik, olyan beszédesek. Részletek a digitális Heti Válaszban!

Tabudöntő vélemény: „Csak showműsor az észak-koreai leszerelés”

Észak-Koreában nem bízik, Kínában még kevésbé, ennek megfelelően a Donald Trump–Kim Dzsongun megállapodástól sem vár mélyreható változásokat. Szahasi Rjo Japán professzor Ázsia jövőjéről és Japánról mint lehetséges bevándorlóországról is beszélt a csütörtökön digitálisan megjelenő Heti Válasznak.

Íme az internet egyik legsötétebb bugyra

Az internet egyik legsötétebb bugyra a „kényszerű cölibátusban” élő fiatal férfiak radikalizálódott kemény magja. Az alt-right nyelvezetét használó „incel”-fórumok immár tömeggyilkosokat termelnek ki, és a férfiak rendszerszintű kudarca miatt egyre nagyobb az utánpótlásuk.

A konzervativizmus értékrend, nem párthűség

A konzervatív értelmiség most azt kapja jutalmul, amit a baloldali büntetésül kapott – mondja Nyáry Krisztián. A Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatói posztját is betöltő sikerszerző úgy látja: épp kihúzzák a szellemi talajt a konzervatívok lába alól.