heti-valasz.hu/publi/ki-hol-szavazzon-71893

http://heti-valasz.hu/publi/ki-hol-szavazzon-71893

Publi

Georg Paul Hefty

Merkel és Orbán új közös vonása, ami választásokat dönthet el

/ 2017.06.12., hétfő 16:40 /
Merkel és Orbán új közös vonása, ami választásokat dönthet el

Mindketten úgy szeretnék a következő választási győzelmüket biztosítani, hogy egy-egy amerikaihoz képest határozzák meg önmagukat.

Minél zavarosabb a helyzet, annál tisztább fogalmakra és fogalmazásra van szükség. Angela Merkel német kancellár remek érzékkel szimatolja ki, mikor szükséges nyelvileg is új helyzetet teremteni. De hirtelen szófordulatai a valóságot nem tükrözik, és akaratlanul is félrevezetik a német nyilvánosságot.

Emlékezetes az a kijelentése, hogy „a telefonok lehallgatása barátok között képtelenség”. Annak idején Barack Obama volt az Egyesült Államok elnöke, és nem jellemezte kölcsönös bizalmatlanság a NATO tagállamainak kormányait. Ezért sok német elhitte a kormányfőjének, hogy a korlátlan barátsággal határtalan bizalom is jár, és Merkel világképe lefedi a valóságot. Majd két évig tartott a hitegetés, míg kiderült, a kölcsönös barátság és bizalom alapja a kölcsönös megbízhatóság lehetőleg naponta végzett kölcsönös ellenőrzése. Hogy erre a NATO-n belül is szükség van, akkor tudatosodott a polgárokban, amikor szembesültek vele: mekkora hiba volna, ha az amerikai vagy akár a német titkosszolgálatok nem igyekeznének megtudni, miről is beszélget a török kormányfő a bizalmasaival.

Most egy másik Merkel-féle helyzetelemzés kering a médiában. A fizikus lelkületű német kormányfő kezdettől gyanakvással és bizalmatlansággal figyelte a kereskedő lelkületű új amerikai elnököt. Vajon mit nem adna azért, ha követni tudná Donald Trump kommunikációját a főtanácsadóival! Néhány kevésbé meglepő, mint felháborító elnöki döntés után Merkel arról értesítette népét, hogy „elmúltak azok az idők, amikor teljes mértékig számíthattunk másokra. Ezt tapasztaltam az utóbbi napokban, ezért csak azt mondhatom: nekünk, európaiaknak a saját kezünkbe kell vennünk a sorsunkat.” Azóta naponta értékeli a német – és egyéb európai – média ezt a kancellári nesze-semmi-fogd-meg-jólt.

Igaz, Trump a párizsi klímaegyezmény felmondásával szembefordult 194 országgal, amelyek a klíma védelmére szerződtek. Igaz, Trump látszólag lemondott a világ vezetéséről. Merkel ezzel szemben valóban azt szerette volna, hogy Trump az Egyesült Államok súlyával saját – a választói által legitimált – elképzelései szerint belülről alakítsa a párizsi egyezmény ügyét és a világpolitikát?

És Merkel utólag valóban úgy érzi, hogy a korábbi amerikai elnökök idejében „teljesen egymásra hagyatkozhattunk” – például George W. Bush iraki háborúja alatt? És ha Trump az oka annak, hogy már nem hagyatkozhatunk teljesen egymásra, akkor most Trump kivételével mégiscsak hagyatkozzunk például az orosz, a kínai vagy akármelyik kormányfőre, akit nem Trumpnak hívnak?

Már csak az a kérdés, hogy Merkel következtetése ugyanolyan pontatlan-e, mint az alapgondolata. Kik azok a „mi, európaiak”: minden európai vagy csak az Európai Unió tagjai? Vagy csupán azok, akik Merkellel egyetértenek? Mennyire átfogó az a „sors”, melyet alakíthatunk anélkül, hogy Trump környezetvédelmi bűnei azt befolyásolnák? Ki mindenkire gondol, amikor a sors „saját kezünkbe” vételéről beszél? Hiszen Merkel környezetében voltak és vannak olyanok, akik azzal fenyegetőznek, hogy ezt vagy azt az EU-tagállamot ebből vagy abból az okból ki kellene zárni a közös döntésekből.

Merkelnek és Orbán Viktornak van egy új közös vonása. A német kancellár egy nagyapai ágon német származású elnök (=Trump), a magyar miniszterelnök pedig egy amerikai–magyar global player (=Soros) világképe és célkitűzései ellen hadakozik. Ha az egyik akció legitim, akkor a másik miért ne volna jogos?

De mindkettő sikere kérdéses, mivel elképzeléseik keresztezik egymást: Merkel szívesebben követné Soros György elveit, mint Donald Trumpét, Orbán viszont fordítva érez. És mivel mindkettő úgy szeretné a következő választási győzelmét biztosítani, hogy egy-egy amerikaihoz képest határozza meg önmagát, igen kérdéses, hogy mi, európaiak mikorra leszünk képesek saját közös ügyünk alakítását saját kezünkbe venni. Pedig szükség volna rá.

Az írás a Heti Válasz június 7-i lapszámában is megjelent

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Egy kanál vízben: kitört a háború a kormány médiaholdudvarában

Megnyugvás helyett háborút hozott a Fidesz győzelme a médiaholdudvarban. Immár nem csak az ideológiai elhajlással vádolt – kormány által kinevezett – kulturális vezetőket sorozzák, de a „bajtársak” is hajba kapnak. A legfrissebb, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszból kiderül, hogy a 888.hu–Magyar Idők–pestisracok.hu tengelyen kialakult vita nemzedéki, ideológiai és pénzügyi természetű.

Elkészült a Süsü, a sárkány folytatásával Csukás István

Ha nem töltődik fel az ember, elkopik – mondja Csukás István a legfrissebb, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszban. Az író augusztusban fellép a szóládi Ízek, Versek, Madárfütty Fesztiválon; a rendezvény célja, hogy visszacsempéssze a kultúrát és a hagyományokat a köztudatba.

Apró szobrok Budapest utcáin: bemutatjuk az alkotót

A budapestiek legújabb kedves közösségi játéka a gerillaszobor-vadászat: nyitott szemmel kell járni a várost ahhoz, hogy az ember megtalálja a várra forduló irányzékú apró tankot, az öngyilkos mókust vagy éppen a Főkukacot. Kolodko Mihály – Mihajlo Kolodko – kárpátaljai szobrászművész alkotásai amilyen kicsik, olyan beszédesek. Részletek a digitális Heti Válaszban!

Egy Fidesz-szavazó bírálhatja-e a kormányt? Itt a válasz!

A címbe foglalt kérdésről szólt a keresztény, konzervatív értelmiségieket tömörítő szervezetek Újra néven nevezzük című, áprilisban kiadott vitairata. Balog Zoltán volt miniszter és Bogárdi Szabó István református püspök minapi disputája szerint igen, de. Részletek a csütörtöki, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszban.

Tabudöntő vélemény: „Csak showműsor az észak-koreai leszerelés”

Észak-Koreában nem bízik, Kínában még kevésbé, ennek megfelelően a Donald Trump–Kim Dzsongun megállapodástól sem vár mélyreható változásokat. Szahasi Rjo Japán professzor Ázsia jövőjéről és Japánról mint lehetséges bevándorlóországról is beszélt a csütörtökön digitálisan megjelenő Heti Válasznak.

Íme az internet egyik legsötétebb bugyra

Az internet egyik legsötétebb bugyra a „kényszerű cölibátusban” élő fiatal férfiak radikalizálódott kemény magja. Az alt-right nyelvezetét használó „incel”-fórumok immár tömeggyilkosokat termelnek ki, és a férfiak rendszerszintű kudarca miatt egyre nagyobb az utánpótlásuk.