Publi

Dévényi István

Megijedtem a szombati tüntetéstől

/ 2018.04.13., péntek 08:00 /

A Ripost szerint Gulyás Márton – aki a választások óta átvette a migránsok szerepét a kormánymédiában – arra készül, hogy külföldi aktivistákkal felgyújtatja Budapestet. A kormánybulvár lapja ezt egy névtelen aktivistára alapozza, aki állításuk szerint annyira megijedt a következményektől, hogy meg se állt a Ripost szerkesztőségéig. A bulvárlap még azt is írja, hogy a külföldi anarchisták első számú célpontjai a magyar rendőrök lesznek.

Mivel ott voltam a már rég elfeledett paktumhajón (Jut eszembe, mennyire megvette már Simicska Lajos az LMP-t, mint azt a paktumhajós mesékben a kormánymédia állította. Hiszen akkora összefogás volt a Jobbik meg az LMP között, hogy csak na!), amiről a Ripost valami egészen elképesztő fantasyt hozott össze, így nyugodt szívvel állíthatom: Habony Árpád lapja alkalmanként szereti lazábban értelmezni a valóság fogalmát.

De mivel a lángba borítandó Budapest sztorija máris száguld a kormánymédiában, s mert láttuk, hogy mekkora a gépezet ereje, így illik komolyan venni a megjelenteket. Pontosabban a megjelentek hatását.

És most egy kis személyes visszakanyar. Egy polgár életében több fontos politikai identitásképző élmény is van. Az én első ilyen élményemet 14 évesen, 1987-ben szereztem, amikor Németországba utazott a néptánccsoport, ráadásul családoknál laktunk, így hazaérkezve az volt az első kérdésem, hogy ők miért élnek úgy, mi meg miért így. De ilyen fontos politikai öntudat-képző élmény volt az is, amikor először mentem Erdélybe, és a széki bálban nem hagytak elaludni az asztalnál, pedig igen-igen cudar pálinkákat ittunk, és nagyon hajnal volt már, merthogy akkor jelenteni kell, hogy egy külföldi aludt a településen. Vagy amikor a kalotaszegi Mérán szüreti bált tartottak március 15-én, mivel csak ezzel a trükkel kaptak engedélyt a szervezők.

És legalább ilyen erős politikai identitáscölöp 2006 ősze is. Soha nem fogom elfelejteni, ahogy egyszerűen nem hittük el... Hallottuk a beszámolókat a Magyar Rádió udvarán kialakított fogolytáborról, láttuk a térkamerák felvételeit az ártatlanokra lecsapó, őrjöngő rendőrökről, és csak annyit tudtunk mondani, hogy „Ez nem történhet meg!”, miközben már megtörtént. Azt se fogom elfelejteni, ahogy próbáltunk a magunk eszközeivel igazságot szerezni a meghurcoltaknak, és hogy szinte lehetetlen küldetés volt ez. A diákot, aki leszaladt a sarki boltba, és pechére összefutott egy alakulattal, hogy csak pár nap múlva találjanak rá a kétségbeesett szülei valami cellában, mivel olyan egyenruhások, akikkel még csak nem is találkozott, futószőnyegszerűen azt vallották, hogy ő támadt rájuk. Nem volt egyszerű kihozni a rögtönítélő bíróság döntése utána. Mindez már a XXI. században, valahol Európában.

Ezért aztán most végtelen szomorúsággal, és igen: nagy adag félelemmel nézem, ahogy a kormánymédia szombatra hergeli a rendőrséget. Közben pedig máris áttolja az összes felelősséget a Ripost névtelen akárkijére hivatkozva a tüntetőkre, akik között nyilván lesznek szép számmal dühös, könnyen provokálható emberek is. Mindezt úgy, hogy a magyar rendőrségben még ott szolgálnak sokan, akiknek a csoportosan, tüntetők ellen elkövetett brutális erőszakról az a történelmi élményük, hogy bármit lehet, hiszen a politika úgyis elsikálja a történteket. A többieknek pedig azt sugallja a kormánymédia, hogy ti vagytok, ti lesztek az áldozatok - sok egyenruhásnak ezzel a teherrel kell majd odaállni a tüntetők elé.

Nincs erőszak! Nem lehet erőszak! Ne legyen erőszak! Se itt, se ott. Sehol.

Így itt és most csak egyetlen üzenetet érdemes közvetíteni, de ezt viszont a békés tüntetésre készülőknek, a rend fenntartására esküdt rendőröknek egyaránt:

Vigyázzunk egymásra!

Rosta

Dévényi István

Találkozunk 2016-ban!

Új kormány – oktatáspolitikai fordulat jön?

Ha valóban a jegybanki ajánlások alapján kezd bele a kormány a versenyképesség javításába, akkor az oktatásban át kell állítani a váltókat. Részletes háttér a Heti Válaszban.

Miért fideszes a falu? – A választási adatok mögé néztünk

A kormánypárt elsősorban falun mozgósított, a községekben élők szavazataival nyerte meg a választásokat – hallhattuk az elmúlt napokban. De tényleg igaz ez? Miként húzhatták be a romák tömegeinek voksait is? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mihez kezd a Fidesz a Budapest nevű ellenzéki szigettel?

A választás nyilvánvalóvá tette: a Fidesz messze nem olyan népszerű a fővárosban, mint az ország többi részén. Újra napirendre kerülhet az önkormányzati rendszer átalakításának kérdése, de a kormány számára tökéletes megoldás nem látszik. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.