Publi

Dévényi István

Magyarázzuk el az ellenzéknek, miért fog ismét nyerni a Fidesz

/ 2017.05.22., hétfő 13:30 /
Magyarázzuk el az ellenzéknek, miért fog ismét nyerni a Fidesz

Azt gondolták, változott a helyzet, eljött az ő idejük. Hát nem.

Áll az egész ellenzék kikerekedett szemmel, és nem hiszi el az újabb időközi választás eredményét. Csodálkoznak. Furcsállják. Értetlenkednek. Hiszen visszaléptek. Kvázi összefogtak. Akkor meg?

Az ellenzék először is elhitte, amit főleg a CEU-ért tartott demonstrációkon látott, hogy most komoly kormányellenes hangulat gerjedt. És ez amúgy tényleg így van, mert mondhat a felszínen bármit a kormányzati kommunikáció, valójában meglepte a Fideszt a belföldi és külföldi ellenállás, amivel a CEU miatt szembe kellett nézniük.

Az ellenzék pedig úgy gondolta, hogy ha már ilyen látványos a nép egy részének ellenkezése, akkor változik a helyzet, véget ért a mélyrepülés, indulhat a kormányváltás. Erre itt a Gyulán tartott időközi, ahol a DK és az MSZP-Együtt külön indult volna, de az utolsó pillanatban besoroltak a civil jelölt mögé, erre a Fidesz nagyobb arányban nyer, mint tette azt 2014-ben.

És nem értik.

Segítek picit.

Valóban megjelent egy új, teljesen szervezetlen erő a politikai térben. De nem csak úgy jöttek a semmiből hirtelen, mert eddig is elégedetlenek voltak a kormány tevékenységével, csakhogy nem volt olyan párt, amely be tudta volna csatornázni magához őket. A CEU ellen intézett támadás, az oktatás szabadságának ügye, és úgy általában az Európához tartozás féltése viszont megadta nekik azt az ellenzéki pártoktól független szimbólumot, ami mögé felsorakozhattak.

Ám ettől még nem lett belőlük se MSZP-, se DK-, se Jobbik-, se semmilyen szavazó. Az a tömeg, amely egyre gyengülő elszántsággal hajlandó megmutatni magát a demonstrációkon, arra vár, hogy végre megszólítsa valaki. De ne a jelenlegi ellenzék. Mert abból pont annyira elegük van, mint a kormányból.

A demonstrációk azonban a kormányt támogató választókra is hatnak. Arrafelé szilárdul az egység, ráadásul, akik már majdnem búcsút intettek a Fidesznek, azok is visszafordulnak a pártközösség felé, mert Magyarországon a demokrácia utcai megmozdulásokban testet öltő részétől félni szokás, ráadásul épp ezek a tüntetések hozzák elő a kérdést, hogy jó-jó, menjen az Orbán-kormány, na, de ki, mi legyen utána?

Tehát van egy meglehetős méretű néprész, amely szeretne beleszólni közös dolgainkba, miért is ne, és ehhez keres, de nem talál politikai pártot. És van a kormánypártot támogató hatalmas tömeg, amely épp ettől válik egyre masszívabb tömbbé. Közös ismérvük, hogy se egyiknek, se másiknak nincs az égvilágon semmi köze az ellenzékhez.

Ami azt jelenti, hogy ha csak nem történik valami tényleg rendkívüli, amely százezreket tántorít el az Orbán-kormány támogatásától, borítékolható a Fidesz 2018-as győzeleme. De az újabb kétharmad se lehetetlen.

Persze ott az elmélet, miszerint valamennyi körzetben egyetlenegy, az összes ellenzéki párt által támogatott jelölt indulna a Fidesszel szemben, s a választási győzelmet követően az új országgyűlés előbb megszavazná az arányos választási rendszert, majd azonnal feloszlatná önmagát.

Csak hát nem véletlenül vannak a Mesterházy Attilák és Gyurcsány Ferencek a rendszerben.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Különleges Arany-estek

Három fővárosi színház is különleges programot kínál az Arany-emlékévben: a Katona félmaratont rendez, a Radnóti Színarany, az Örkény Aranyozás címmel tart előadást.

„Habony szegény fiú volt akkoriban, néha nálunk aludt a kanapén”

Ötven évet kellett várnia, mire filmet készíthetett az egykor a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszakokról. Mészáros Márta rendező a héten mozikba kerülő Aurora Borealis – Északi fény történelmi hátteréről és rendkívül különös keletkezéséről. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Bizonyíték: a szovjet katonák tömegesen erőszakoltak meg nőket

Hogyan lett Magyarországon ’48-ra annyi kommunista, hogy átvehették a hatalmat? Miként győzött vidéken harcok nélkül a forradalom? Hogyan kerültek kulcsszerepbe a „kommunistamentők”? Miért akasztották fel őket utóbb? Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke 1956-ról. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ezt nem értik a lengyelek az Orbán-kormányban

Két jó barát, mantrázzuk a mondást Magyarországról és Lengyelországról, de van legalább két ügy, amit Varsóban nem igazán értenek, ha az Orbán-kormányról van szó. A Heti Válasznak adott exkluzív interjújában Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter magyarázza el, hogy mivel és miért van gondjuk.

Kormánypárti abszurd: Semjén Zsolt hazaárulózza Navracsics Tibort

Váratlan nézeteltérés alakult ki a Fideszben: egyesek sátánoznak, mások eltartják maguktól a „Soros-tervet”. Azonban a valódi veszély nem a pénzember felől, hanem belülről fenyegeti Európát – egy konzervatív kiáltvány szerint eltűnik a kultúránk, ha nem születnek gyerekek. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija.

Kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól

Nem kis részben a dolgozók kifacsarásán alapuló humánpolitika okozta a Ryanair botrányos járattörlési hullámát, de a vállalat némi fizetésemeléssel kezelheti a belső feszültségeket. Közben kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól is. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mi történt az EAST ’56-os dalával?

Rosszulesett a zenekarnak, hogy az ’56-os forradalom tavalyi évfordulóján nem az EAST legendás dalát és klipjét vették elő, de megértik. Móczán Péter basszusgitárost, az együttes alapítóját, vezetőjét az október 23-i életműkoncertjük előtt kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.