heti-valasz.hu/publi/ki-hol-szavazzon-71893

http://heti-valasz.hu/publi/ki-hol-szavazzon-71893

Publi

Baritz Sarolta Laura

Tisztább közéletet!

/ 2017.05.05., péntek 08:01 /

A kivándorlók hazahívásával kapcsolatban a legfontosabb tennivaló nem anyagi és nem is törvényi jellegű.

A KSH 2014-es jelentése szerint akkoriban 330 ezer magyar állampolgár élt az európai célállamokban, de ez a szám 2017-ben már a 600 ezret is meghaladja. A külföldön élő magyarok elsősorban a 20–39 évesek közül kerülnek ki, de a kivándorlás a 15–34 éves korosztálynak a legnagyobb kihívás. Az ebből a nemzedékből külföldön élők iskolázottabbak és jobb tanulók a magyar átlagnál, inkább a családalapítás előtt állnak, s családi hátterük is a jobbak közül való. Tehát a magyar népességnek az a hányada fogy, amelyik minőségében tudná fenntartani a hazai társadalmi, gazdasági életet.

Számos intézet vizsgálja a kivándorlás hátterét, okait. A Kopint-Tárki idei elemzése szerint az elvándorlás legfőbb okai között a gazdasági válság elhúzódása, a hazai gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága, az oktatási rendszer elégtelensége szerepel. Utóbbi legfőbb kritikái között az alulfinanszírozottság, a hosszú távú stratégia hiánya, az alkalmazkodóképességre, rugalmasságra való nevelés hiánya szerepel, valamint számos bírálat éri a közoktatás tantárgyszerkezetét, bürokratikus jellegét. Hiányzik az átfogó jövőkép a munkavállalás alakulásáról, amely irányt adna az oktatásnak.

A hazai oktatási rendszer elégtelensége az egyik kulcstényezője az elvándorlás talán legfájóbb mozzanatának: annak, hogy tanulmányaik befejezése után a külföldön tanuló fiatalok nem térnek haza. Az Engame Akadémia kutatást végzett a külföldön tanuló magyar egyetemisták körében: eszerint a diákok 30 százaléka nem tervez hazatérést, 30 százalék bizonytalan, s csupán 40 százalék szándékozik hazajönni végzettségének megszerzése után. Általában elmondható, hogy a magyarországi szakmai lehetőségek nem vonzók a hallgatók számára, hazatérésüknek inkább érzelmi okai vannak. A család, barátok, a szülőföld, a hazai környezet, a kultúra szerepel első helyen a hazatérést motiváló tényezők között.

Felbukkan azonban egy figyelemre méltó ok is: a hazai közéletben való részvétel lehetősége. A politikai szerep esetleges vállalása reményteljes igénye a fiataloknak: a közügyek alakításának szándékával a hazatérők aktív állampolgárokká válhatnak. A külföldön maradók elsősorban a külföldi egyetem hangulatára, a jobb képzési szintre és szakmai lehetőségekre, a magasabb életszínvonalra hivatkoztak, valamint egy jövendőbeli rugalmas, kreatív és fejlődési lehetőséget kínáló munkahely lehetőségére.

Miután minden harmadik 15–29 éves diák tervezi, hogy külföldön tanuljon, hazánknak válaszolnia kell erre a kihívásra, s elsősorban nem (csak) a bérszínvonal emelésével. Mivel az uniós átlagfizetés és a magyar átlagbér közti különbség több mint kétszeres, szükség lenne további bérszintemelésre is – de ez még messze nem elégséges. A következő lépés az alulról jövő munkahelyteremtés lehetőségének kimunkálása lehetne – a kis- és középvállalati szektor erősítésével –, majd az oktatási rendszer rendbetétele, a képzési alapelvek átgondolása és a minőségi oktatás megteremtése következhetne.

De a kivándorlók hazahívásával kapcsolatban a legfontosabb tennivaló nem anyagi és nem is törvényi jellegű. Ha a külföldön tanulók szívesen vennének részt a hazai közéletben, akkor azt kell vonzóvá, tisztává tenni.

Olyanná, amelyben minden magyar állampolgár értékesnek, emberi méltóságában megbecsültnek érzi magát, és amelyben az érdek- helyett az értékvezéreltség a legfőbb hajtóerő. Az ilyen közéletet végső soron a társadalmat alkotó emberek értékrendje, cselekvése hozza létre; minél feljebb megyünk a közéleti hierarchiában, annál nagyobb hangsúllyal. A személyes példaadás a legfőbb vonzó-, illetve taszítóerő a közéletben való részvétel szempontjából. A hazatérés, illetve haza nem térés, az állampolgári közérzet kulcsa itt keresendő.

Az írás a Heti Válasz április 27-i lapszámában is megjelent

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Egy kanál vízben: kitört a háború a kormány médiaholdudvarában

Megnyugvás helyett háborút hozott a Fidesz győzelme a médiaholdudvarban. Immár nem csak az ideológiai elhajlással vádolt – kormány által kinevezett – kulturális vezetőket sorozzák, de a „bajtársak” is hajba kapnak. A legfrissebb, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszból kiderül, hogy a 888.hu–Magyar Idők–pestisracok.hu tengelyen kialakult vita nemzedéki, ideológiai és pénzügyi természetű.

Elkészült a Süsü, a sárkány folytatásával Csukás István

Ha nem töltődik fel az ember, elkopik – mondja Csukás István a legfrissebb, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszban. Az író augusztusban fellép a szóládi Ízek, Versek, Madárfütty Fesztiválon; a rendezvény célja, hogy visszacsempéssze a kultúrát és a hagyományokat a köztudatba.

Apró szobrok Budapest utcáin: bemutatjuk az alkotót

A budapestiek legújabb kedves közösségi játéka a gerillaszobor-vadászat: nyitott szemmel kell járni a várost ahhoz, hogy az ember megtalálja a várra forduló irányzékú apró tankot, az öngyilkos mókust vagy éppen a Főkukacot. Kolodko Mihály – Mihajlo Kolodko – kárpátaljai szobrászművész alkotásai amilyen kicsik, olyan beszédesek. Részletek a digitális Heti Válaszban!

Egy Fidesz-szavazó bírálhatja-e a kormányt? Itt a válasz!

A címbe foglalt kérdésről szólt a keresztény, konzervatív értelmiségieket tömörítő szervezetek Újra néven nevezzük című, áprilisban kiadott vitairata. Balog Zoltán volt miniszter és Bogárdi Szabó István református püspök minapi disputája szerint igen, de. Részletek a csütörtöki, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszban.

Tabudöntő vélemény: „Csak showműsor az észak-koreai leszerelés”

Észak-Koreában nem bízik, Kínában még kevésbé, ennek megfelelően a Donald Trump–Kim Dzsongun megállapodástól sem vár mélyreható változásokat. Szahasi Rjo Japán professzor Ázsia jövőjéről és Japánról mint lehetséges bevándorlóországról is beszélt a csütörtökön digitálisan megjelenő Heti Válasznak.

Íme az internet egyik legsötétebb bugyra

Az internet egyik legsötétebb bugyra a „kényszerű cölibátusban” élő fiatal férfiak radikalizálódott kemény magja. Az alt-right nyelvezetét használó „incel”-fórumok immár tömeggyilkosokat termelnek ki, és a férfiak rendszerszintű kudarca miatt egyre nagyobb az utánpótlásuk.