valasz.hu/publi/a-trump-elnokseg-egyetlen-igazi-josa-es-a-gyozelem-legnagyobb-haszonelvezoje-121331

http://valasz.hu/publi/a-trump-elnokseg-egyetlen-igazi-josa-es-a-gyozelem-legnagyobb-haszonelvezoje-121331

Publi

Baritz Sarolta Laura

Tisztább közéletet!

/ 2017.05.05., péntek 08:01 /

A kivándorlók hazahívásával kapcsolatban a legfontosabb tennivaló nem anyagi és nem is törvényi jellegű.

A KSH 2014-es jelentése szerint akkoriban 330 ezer magyar állampolgár élt az európai célállamokban, de ez a szám 2017-ben már a 600 ezret is meghaladja. A külföldön élő magyarok elsősorban a 20–39 évesek közül kerülnek ki, de a kivándorlás a 15–34 éves korosztálynak a legnagyobb kihívás. Az ebből a nemzedékből külföldön élők iskolázottabbak és jobb tanulók a magyar átlagnál, inkább a családalapítás előtt állnak, s családi hátterük is a jobbak közül való. Tehát a magyar népességnek az a hányada fogy, amelyik minőségében tudná fenntartani a hazai társadalmi, gazdasági életet.

Számos intézet vizsgálja a kivándorlás hátterét, okait. A Kopint-Tárki idei elemzése szerint az elvándorlás legfőbb okai között a gazdasági válság elhúzódása, a hazai gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága, az oktatási rendszer elégtelensége szerepel. Utóbbi legfőbb kritikái között az alulfinanszírozottság, a hosszú távú stratégia hiánya, az alkalmazkodóképességre, rugalmasságra való nevelés hiánya szerepel, valamint számos bírálat éri a közoktatás tantárgyszerkezetét, bürokratikus jellegét. Hiányzik az átfogó jövőkép a munkavállalás alakulásáról, amely irányt adna az oktatásnak.

A hazai oktatási rendszer elégtelensége az egyik kulcstényezője az elvándorlás talán legfájóbb mozzanatának: annak, hogy tanulmányaik befejezése után a külföldön tanuló fiatalok nem térnek haza. Az Engame Akadémia kutatást végzett a külföldön tanuló magyar egyetemisták körében: eszerint a diákok 30 százaléka nem tervez hazatérést, 30 százalék bizonytalan, s csupán 40 százalék szándékozik hazajönni végzettségének megszerzése után. Általában elmondható, hogy a magyarországi szakmai lehetőségek nem vonzók a hallgatók számára, hazatérésüknek inkább érzelmi okai vannak. A család, barátok, a szülőföld, a hazai környezet, a kultúra szerepel első helyen a hazatérést motiváló tényezők között.

Felbukkan azonban egy figyelemre méltó ok is: a hazai közéletben való részvétel lehetősége. A politikai szerep esetleges vállalása reményteljes igénye a fiataloknak: a közügyek alakításának szándékával a hazatérők aktív állampolgárokká válhatnak. A külföldön maradók elsősorban a külföldi egyetem hangulatára, a jobb képzési szintre és szakmai lehetőségekre, a magasabb életszínvonalra hivatkoztak, valamint egy jövendőbeli rugalmas, kreatív és fejlődési lehetőséget kínáló munkahely lehetőségére.

Miután minden harmadik 15–29 éves diák tervezi, hogy külföldön tanuljon, hazánknak válaszolnia kell erre a kihívásra, s elsősorban nem (csak) a bérszínvonal emelésével. Mivel az uniós átlagfizetés és a magyar átlagbér közti különbség több mint kétszeres, szükség lenne további bérszintemelésre is – de ez még messze nem elégséges. A következő lépés az alulról jövő munkahelyteremtés lehetőségének kimunkálása lehetne – a kis- és középvállalati szektor erősítésével –, majd az oktatási rendszer rendbetétele, a képzési alapelvek átgondolása és a minőségi oktatás megteremtése következhetne.

De a kivándorlók hazahívásával kapcsolatban a legfontosabb tennivaló nem anyagi és nem is törvényi jellegű. Ha a külföldön tanulók szívesen vennének részt a hazai közéletben, akkor azt kell vonzóvá, tisztává tenni.

Olyanná, amelyben minden magyar állampolgár értékesnek, emberi méltóságában megbecsültnek érzi magát, és amelyben az érdek- helyett az értékvezéreltség a legfőbb hajtóerő. Az ilyen közéletet végső soron a társadalmat alkotó emberek értékrendje, cselekvése hozza létre; minél feljebb megyünk a közéleti hierarchiában, annál nagyobb hangsúllyal. A személyes példaadás a legfőbb vonzó-, illetve taszítóerő a közéletben való részvétel szempontjából. A hazatérés, illetve haza nem térés, az állampolgári közérzet kulcsa itt keresendő.

Az írás a Heti Válasz április 27-i lapszámában is megjelent

Rosta

Borbás Barna

Találkozunk 2016-ban!

Izraeli történészre figyel Orbán Viktor – tényleg átalakul az emberi faj?

Világszenzációk lettek, és állítólag Orán Viktor érdeklődését is felkeltették Yuval Noah Harari izraeli történész könyvei az emberiség múltjáról és jövőjéről. Legutóbbi műve szerint az emberi faj „szuperképességű”, illetve azzal nem rendelkező csoportokra válik szét. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Kinek kampányol idén Szörényi Levente és Bródy János? Meg fog lepődni...

Évtizedeken át lázban égett választások előtt a legendás szerző- és ellentétpár, Szörényi Levente és Bródy János, idén viszont egyikük sem lesz látható kampányemelvényen. Az Arénában annál inkább, ahol február 16-án újra játszik a Fonográf. A Heti Válasz az egyik próbán beszélgetett a két zenésszel. Páros interjúnk a csütörtöki lapszámban.

Magyar történész kutatása a Batman és a Peter Pan rendezőinek új filmjei mögött

Négy hónapon belül két sikerfilm is landolt a mozikban, ami a II. világháború történetének elfelejtett mozzanatát, a Dinamó hadműveletet járja körül. Vajon aktuálisabb Dunkirk és Churchill híres „Harcolni fogunk!” beszéde most, mint bármikor az elmúlt hetven évben? Hogyan alakította a Hollywoodban befutott rendezők gondolkodását John Lukacs magyar történész? Részletes háttér a Heti Válasz január 18-i lapszámában!

Bereményi Géza: „Cseh Tamás azt hitte, besúgó vagyok”

Tegnap A jobbik részemet dúdolgattam – mondja Bereményi Géza, aki igazából magának írta a dalszövegeket. Január 21-én ő is ott lesz a Cseh Tamás 75. születésnapjára emlékező koncerten a MOMSportban. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Bővül a Heti Válasz!

Január 18-tól négy oldallal hosszabb lesz hetilapunk digitális kiadása. Az első Újhullám-rovatból kiderül, miért aggályosak a Disney világuralmi tervei, hogy miben előztük meg a haladó Nyugatot, és hogy melyik a kedvenc autós YouTube-csatornánk.