Publi

Jeszenszky Géza

Jeszenszky: „Meghalt a NATO – éljen a NATO!”

/ 2017.07.24., hétfő 15:44 /
Jeszenszky: „Meghalt a NATO – éljen a NATO!”

„Meghalt a NATO – éljen a NATO!” – fordíthatjuk a mai helyzetre az egykor a francia királyok utódlásának bejelentésére szolgáló formulát. Donald Trump amerikai elnök előbb idejétmúltnak nevezte az atlanti szövetséget, azután csak a gálánsan fizetőknek ígért amerikai védelmet. Varsói látogatásakor azonban kimondta a boldogító igent arra, hogy a washingtoni szerződés kölcsönös védelmet garantáló 5. cikkelye alapján a NATO keleti frontállamainak nem kell tartaniuk egy amerikai cserbenhagyástól.

Lengyelországban még valamivel meglepte a világot: a történelem megidézésével. Tudta, vagy tanácsadói tudatták vele, mivel lehet megnyerni a lengyelek szívét: történelmi megpróbáltatásaik és helytállásuk fölidézésével. Valóban, a lengyelek és az amerikaiak hagyományos szövetségesek. Kościuszko és Pułaski harcolt a 13 brit gyarmat függetlenségéért, az I. világháború végén Wilson elnök erősen támogatta Lengyelország újjászületését, a II. világháború alatt pedig Monte Cassinónál és a többi harctéren a lengyel sasok és az amerikai G. I.-ok együtt véreztek. Trump a Szolidaritás és egykori vezére előtt is tisztelgett, de fontosabb, hogy fogékonynak mutatkozott egy másik lengyel hős, a függetlenséget helyreállító Piłsudski marsall egykori nagy terve iránt.

Indokolt lett volna összefogni az Adriai-, a Balti- és a Fekete-tenger, az Intermarium térségét, a német és az orosz közé szorult népeket a két világháború között. A gondolat előzményének tekinthető Kossuth Dunai Konföderációja, de rokon vele Churchill brit miniszterelnök Sztálin által megvétózott konföderációs javaslata is. A náciellenes magyarok is, a Varsó–Budapest–Belgrád-tengelyt szorgalmazó Bajcsy-Zsilinszky Endrétől Kállay Miklós miniszterelnökig, a konföderációkban keresték a nagyhatalmi hegemónia ellenszerét.

Trump és Macron kézfogása július 13-án Párizsban - új irányok a francia külpolitikában

Fotók: AFP/Europress/Saul Loeb

A világsajtó egy része veszélyes ábrándnak tekinti a 2016-ban Dubrovnikban 12 ország – a négy visegrádi; a három balti, valamint Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Románia és Bulgária – államfője által meghirdetett „Három tenger” kezdeményezést. A célt, a gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzését, a határokon átnyúló projektek megvalósítását, az észak–dél irányú közlekedési folyosó létrehozását és az energiaellátás függetlenségét nehéz ellenezni, de az EU szép szavakon túl eddig keveset tett ezek érdekében.

Összefogva van esély Kelet-Közép-Európa fölzárkózásának előmozdítására. Ha az Egyesült Államok ezt támogatja, az jelentősen növeli a kezdeményezés esélyeit. Trump tehát Varsóban – némileg rezonálva az ifjabb Bushra – a kommunizmusból szabadult „új Európa” és az Egyesült Államok szövetségét erősítette meg. Az 1990-es években Lengyelország és Magyarország élen járt ennek szorgalmazásában.

Hogy az új összefogás nem az EU vagy azon belül Németország ellen irányul, azt éppen a Trumptól nem várt, kissé patetikus, de hihetetlenül fontos szavak igazolják. A felszólítás, hogy a Nyugatban legyen meg az akarat a megmaradáshoz, kész legyen megvédeni magát bármi áron, harcoljon „a családért, a szabadságért, a hazáért és Istenért”, üzenet volt a terrorizmusnak, válasz volt „Oroszország agresszív és destabilizáló lépéseire”, és szembement a „politikai korrektség” diktatúrájával.

Amikor az Európai Unió az önálló véderő illúzióját kergeti (részben válaszként Trump csalódást keltő korábbi szavaira), jókor jött a varsói beszéd, de annál is nagyobbat csattant Trump és az új francia elnök, Macron kézfogása a francia nemzeti ünnepi katonai díszszemlén. Európa új sztárja előbb látványosan megerősítette a különleges német–francia viszonyt, most azonban szembefordult egykori elődje, De Gaulle antiatlantista és a Szovjetunióval flörtölő irányvonalával.

Az európai és a világpolitika kilábalni látszik a tespedésből és a megszokott kerékvágásból. Itt a lehetőség Magyarország számára is egy komoly pályakorrekcióra.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.