Publi

Balázs Zoltán

Hogyan lesz itt kereszténydemokrácia?

/ 2018.06.11., hétfő 08:50 /
Hogyan lesz itt kereszténydemokrácia?

A rendszerváltás idején az MDF és a KDNP is hivatkozott rá. Később a MIÉP, a Jobbik és a Fidesz révén a „keresztény értékrend” kifejezés honosodott meg. A nagy néppártok ugyanis nem nagyon kötelezhetik el magukat valamilyen zárt ideológia mellett, kényelmesebb a jóformán semmit sem jelentő „értékrendre” hivatkozni.

Most a legfelsőbb helyen porolták le a kereszténydemokrácia fogalmát. Az okokat csak találgatjuk. A fosztóképzős megoldás (illiberalizmus) kellemetlenül hangzik, mert csak tagadás? Európában a kereszténydemokrácia belesimult a liberalizmusba, de majd a magyar/lengyel tandem kiszakítja onnan? Vagy csak a német kormányt és az Európai Néppártot szeretnénk megnyugtatni? Egyik ok sem vállalhatatlan, s lehet, hogy egyszerre igazak. Mindez azonban mindegy, mert a politikai értékfogalmak csak akkor vehetők komolyan, ha legalábbis közük van a hitelességhez.

A kereszténydemokráciában, bár elég tág felfogás, vannak világos elvek és mércék. A kereszténydemokrácia perszonalista, azaz az egyént a maga teljességében, elsősorban a családjával együtt tekinti autonómnak. Ez kétségkívül igényli és igazolja a család védelmét, de nem úgy, hogy közben az egyén függősége növekszik, szabadsága csorbul. Persze a tiszta jogvédelemre berendezkedő elvont liberális felfogást könnyű elvetni; az esélyteremtő és a társadalmi integrációt célzó liberalizmus viszont szövetséges lehet.

A kereszténydemokrácia számára a közjó (mindenki java számít) és a klasszikus igazságosság (mindenki azt kapja, amit megérdemel) összeegyeztetése központi feladat. E téren születtek hiteles döntések, de a vagyonosodási eseteket talán még a kormányideológusok sem mernék összefüggésbe hozni valódi érdemekkel.

A kereszténydemokrácia nevében viseli a demokráciát, de éppen azért jelzősíti, hogy jelezze: a demokrácia korlátlan érvényesülése nemkívánatos. A kétharmados világban viszont a „többségnek mindig igaza s mindenhez joga van” elv jóformán axiómává vált. Pedig az első korlát a természetjog és a természetes kötelesség: az alaptörvény sem írhatja felül. Még nem látjuk, az új törvényhozó hatalom hogyan akarja megakadályozni a „migráció elősegítését”, ám az biztos, hogy súlyos értelmezési dilemmák következnek. Márpedig a szolidaritás parancsát semmilyen emberi hatalom nem helyezheti hatályon kívül.

A második korlát a szubszidiaritás, vagyis egy problémát ott kell megoldani, ahol fölmerül; az állam csak a végső esetben avatkozhat be. A helyi kompetenciákat kell erősíteni, bízni kell az egyének és közösségeik autonómiájában. Kereszténydemokrata alapon például aligha igazolható az iskolák államosítása, még akkor sem, ha az egyházak kivételek, sőt kivételezettek.

Egy kereszténydemokráciában sem a többségnek, sem a kormánynak, sem a népnek nincs abszolút hatalma. A keresztény jelző viszont egyvalamit biztosan jelent: az úr egyedül az Úr.

Felhívás!
Ha szeretné támogatni lapunk újraépülését, kérjük támogassa szerkesztőségünket a Heti Válasz Kiadó Kft. 11794008-20532422-es bankszámlaszámon.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.