Publi

Stumpf András

Ha Orbán ezért rasszista, én is az vagyok

/ 2018.03.09., péntek 16:00 /

Orbán nem rasszista, ráadásul ebben az értékvitában igaza is van. Abban nincs, hogy az áprilisi választás tétje: bevándorlóország leszünk-e vagy sem. 

Orbán Viktor rasszista – mondja az ENSZ főbiztosa. Az ENSZ-főbiztos mondjon le! – mondja Orbán Viktor (azaz magyar hangja, Szijjártó Péter).

Orbán Viktor nem rasszista, az ENSZ-főbiztos ne mondjon le – mondom én.

Orbán rasszizmusát Zeid Raad al-Husszein főbiztos a magyar miniszterelnök február 8-án, a megyei jogú városok közgyűlésén elmondott beszédéből vezette le. Hosszú beszéd, a menekültek kérdését a végén fejtegeti Orbán. Íme.

„Most egy olyan helyzetben van a világ és azon belül a magyar világ, amikor új jelenségek, sok száz év óta nem tapasztalt jelenségek ütötték fel a fejüket a glóbuszon. Az a tény önmagában, hogy az ENSZ is foglalkozik a világméretű migráció kérdésével, jól mutatja, hogy itt nem egy magyar ügyről, sőt nem is egy európai ügyről beszélünk. Az a kérdés, hogy lassan a 6,5 milliárdot is meghaladó népességű bolygón az emberek képesek lesznek-e ott élni és ott berendezni az életüket, ahol megszülettek, vagy keresztül-kasul fognak vándorolni a földgolyón. (…) És azok a lassú népvándorlási tapasztalatok, amelyeket ma Nyugat-Európában látunk, ha egy-egy hozzátok hasonló nagyvárosba elmegyünk, én megmondom őszintén, semmi vonzót nem találok. Akkor se, hogyha valami okosok kitalálták azt, hogy a sokszínűség érték. A sokszínűség nem érték, a sokszínűség egy tulajdonság. Az érték más, mást jelent, és miután tulajdonság, az egyik tulajdonság és a másik tulajdonság nem sorolandó különböző erkölcsi kategóriába. A sokszínűség semmivel sem értékesebb, mint az egyívású közösségnek a képe. Attól, hogy valami színes és sokszínű, nem értékesebb, mint az, ami meg nem az. És nagyon fontos, hogy ezen megvessük a lábunkat. Tehát ne engedjük, hogy akár erkölcsi, etikai tartalmú vitákban kihúzzák a lábunk alól a talajt, mert nekünk meg kell védeni Magyarországot úgy, ahogyan most van. Ki kell mondanunk, hogy nem akarunk sokszínűek lenni úgy, hogy összekevernek bennünket, a saját színünket, a saját hagyományunkat, a saját nemzeti kultúránkat összekeverik mások, ezt nem akarjuk. Egyáltalán nem akarjuk. Nem akarunk sokszínű ország lenni.”

Az ENSZ-főbiztos ahelyett, hogy vitatkozna ezekkel a gondolatokkal, a régi, unalmas technikát veti be: rasszistát kiált. Lemondania nem kell ezért: a szólásszabadság joga őt is megilleti. Nem csak Orbán Viktort.

Ám ha Orbán ezek miatt a gondolatok miatt rasszista, akkor bizony sajnos rasszista vagyok én magam is.

A jobboldali álláspont elég egyértelmű. A sokszínűség önmagában nem érték. Mitől lenne az? Szép? A hányás is tud sokszínű lenni. Meg a virágos rét is. Tehát a sokszínűség van, hogy ocsmány, van, hogy szép. (Az idegennel ugyanez a helyzet.) A hányást nem fogjuk szeretni, csak mert sokszínű, a virágos rétet meg szeretjük, részben azért, mert sokszínű. Az mindenesetre már ennyiből is kitetszik, hogy a sokszínűség valóban nem önmagában álló érték. Ha pedig nem az, nem lehet erkölcsileg a homogenitás fölé rendelni. Nem jobb, emelkedettebb, európaibb, szabadabb, fennköltebb a sokszínű közösség, mint a homogén. S hogy ez miért nem rasszizmus? Mert Orbán nem azt mondja, hogy a fehér magyar felsőbbrendű faj. Nem állítja, hogy a magyarnak joga van Szaúd-Arábiában élni, ha úgy tartja kedve, de a szaúdinak nincs joga ehhez a magyarok földjén. Annyit mond, hogy a kultúrák különböznek, azok durva, nagy arányú keveredését pedig inkább hányásnak látja és láttatja, mint virágos rétnek. Sarkosan fogalmaz, nem megy bele az arányokba, kampánybeszédet tart. A más vallásúak, más nyelvűek, más színűek ugyanis integrálhatók, ha az arányuk nem haladja meg a közösség tíz százalékát. (Jászok, kunok, például.) Ha a húszat-harmincat meghaladja, vagy akár az ötven százalékot, ahogy Bécs egyes óvodáiban már ma is áll a dolog, akkor értelemszerűen az őshonosok ivadékai lesznek kénytelenek alkalmazkodni. Akkor egészen természetes lesz, hogy egyes kerületekben nincs sertéshús az éttermekben. Hogy az osztrák is eszi a kebabot. Ez ma már tényszerű. Nem, nem Lázár János tudósítótól idéztem, hanem az Index videójából.

Lehet úgy is élni. Meg lehet máshogy is. Attól viszont, hogy egy közösség fenntartja magának a jogot, hogy eldöntse, mennyi és milyen idegent enged be, az a közösség még nem lesz rasszista. Attól sem, ha a közösség ragaszkodik a saját, egyébként önmagában is virágosrétszerűen sokszínű kultúrájához. A nyelvéhez. A szokásaihoz. Azok a közösségek sokkal inkább lesznek rasszisták, amelyek valami elfuserált ideológia nevében nyakra-főre engednek be idegeneket, aztán amikor mégsem tetszik, hogy ott vannak, rájuk gyújtják a menekültszállást. Azok is, amelyek rettentően globalizáltak. Aztán jön egy válság, eltűnik a pénzbőség, kiütköznek az addig gondot nem okozó különbözőségek – és jönnek az arab koncentrációs táborok. Ne adja az ég, de láttunk már ilyet. Európa közepén is. Az ember pedig nem változik.

Attól viszont, hogy nem engedünk be mindenkit a lakásunkba, nem gyűlöljük azokat a idegeneket, akik számára nincs nyitva az ajtónk. Akkor viszont jó eséllyel elkezdenénk gyűlölni egymást, ha csapatostul beállítanának és szépen elterpeszkednének a kanapén. Attól, hogy fehér magyar férfiként fehér magyar nőt veszünk feleségül, cseppet sem gyűlöljük sem a feketéket, sem a férfiakat. Ha fehér magyar férfiként fekete nőt veszünk el, az sem jelenti, hogy gyűlöljük a fehéreket.

Orbán sem rasszista, ráadásul ebben az értékvitában igaza is van.

Abban viszont cseppet sincs, hogy az áprilisi választás tétje: bevándorlóország leszünk-e vagy sem. 

Erről ugyanis egy másik szavazás volt már, ’16 őszén. Hatalmas, mindent eldöntő népszavazás. Politikailag eredményes népszavazás, amint megtudhattuk akkor a kormánypárttól. Ami annyiban igaz, hogy mivel hárommillió magyar közölte, nem kér a kényszerbetelepítésekből, még az ellenzék ötlettelen pártjainak is leesett, hogy politikai öngyilkosság lenne ilyesmit támogatni. Nem is támogatják, ahogy a kerítésbontást sem.

Ha tehát a kérdés a magyarokon múlik, tényleg nem leszünk bevándorlóország. Akárki nyerje a választást. Ha nem a magyarokon múlik, akkor lehetünk akár az is. Mondjuk ha kötelező világkvótát vezetnének be. Ahogy Orbán Viktor volt szíves javasolni.

De nyugalom: az ENSZ-anyagban, amely ellen épp hősies harcot vív a kormány óriásplakátokon, épp az van, hogy minden ország maga dönt arról, kit enged be és kit nem. 

Hála a főbiztos esztelen rasszistázásának viszont akár hitelesnek is tűnhet a legújabb kampányhazugság.

Csak gratulálni tudok. 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Elbűvölő Sanghaj Budapesten

A kínai csomózással és a bársonyhímzéssel is megismerkedhetnek az Elbűvölő Sanghaj programsorozat látogatói egy hétig. Fotó, festmény, design.

Ugyanúgy?

„Ahogy ma az állam már a Nemzeti Kommunikációs Hivatalon keresztül költséghatékony módon kezeli az állami hirdetéseket, ugyanúgy központosítani lehetne a kulturális mecenatúrára fordított pénzeszközöket”, nyilatkozta Szakács Árpád a Figyelőnek. A Médiaworks főszerkesztője a Magyar Időkben indított sorozatával a kulturális mecenatúrát, annak visszásságait vette célba, kritizálva, mi több, támadva a baloldali gondolatok előtt teret nyitó állami intézményvezetőket.

Itt a könyvhét mérlege: idén egy bájos fiatal írónő asztala előtt kígyózott hatalmas sor

Több mint egy évtizedig az ünnepi könyvhét megnyitója után fél órával megjelent a Vörösmarty téren Esterházy Péter; tíz perc múlva már jöttek és nem akartak elfogyni a dedikálásra váró olvasók. Helyben vagyunk – bólogatott a közönség, ki örömmel, ki fanyalogva. Idén egy bájos fiatal írónő asztala előtt kígyózott hatalmas sor. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

Azt ígérik, jobb lesz a MÁV, mint az osztrák vasút

Az osztrák vasút Budapestre közlekedő vonatánál magasabb színvonalat ígér jövőre a MÁV a felújított vasútvonalakon, saját gyártású kocsijai fedélzetén. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

„Putyin úgy fogja felhasználni a focivébét, ahogy Hitler tette az 1936-os olimpiával”

Kelet-ukrajnai háború, túlárazások, bosszúszomjas angol ultrák – néhány a 21. foci-vb-re vetülő árnyék közül. A nemzetközi politika nagyágyúi végül, a Krím annektálása ide vagy oda, nem maradnak távol a június 14-től kezdődő világbajnokságtól. Részletes háttér a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

Prőhle Gergely: Lovas István halálára

„A kemény fiúk szemében nyilván a végső lúzerség, hogy most mégis leírom: megrendít Lovas halála.” Prőhle Gergely írása a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban olvasható.

Jó-e, hogy a fociválogatottak tele vannak bevándorlókkal?

A nyugat-európai válogatottakban a lakosság átlagánál jóval több bevándorlógyökerű játékost láthatunk a most kezdődő focivébén. Ami általános megítélés szerint az integráció nagy sikere. A legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszból kiderül, valóban sikerről van-e szó?

„Budapest ma már a Wagner-szentélyt, Bayreuthot is megelőzi”

A Budapesti Wagner-napok kultuszhellyé avatta a Müpát, és sokak szerint Budapest ma már a Wagner-szentélyt, Bayreuthot is megelőzi. Idén a szerző legnehezebben megrendezhető operája, a Trisztán és Izolda a fesztivál új produkciója. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.