valasz.hu/publi/fogd-be-a-lepcses-pofad-nehany-szo-a-meghurcolt-etikatanar-vedelmeben-128764

http://valasz.hu/publi/fogd-be-a-lepcses-pofad-nehany-szo-a-meghurcolt-etikatanar-vedelmeben-128764

Publi

Szőnyi Szilárd

„Fogd be a lepcses pofád!” – néhány szó a meghurcolt etikatanár védelmében

/ 2018.05.31., csütörtök 14:30 /

Kifakadhat-e egy tanár, ha folyamatosan zajongó diákjai ellehetetlenítik az óráját?

Nem ismerem Mózessy Egont, sem a budai Lisznyai Utcai Általános Iskolát, amelynek igazgatója, egyben etikatanára. Értelemszerűen nem lehettem ott egyetlen óráján sem. Így látatlanban nem vagyok képes eldönteni, hogy jó pedagógus-e vagy csapnivaló, és hogy az óráin alkalmazott hangnem belefér-e egy tanár oktató-nevelő munkájába, vagy pedig olyan megengedhetetlen kihágás, amiért azonnali kirúgás járna.

De engedtessék meg, hogy a fenti kérdésekben ne is azon összevágott hangfelvétel alapján alkossak véleményt, amely a Pesti Srácok nevű honlapon jelent meg a minap. Az anyagot az iskola egyik diákja készítette, és azt akarta illusztrálni vele, hogy Mózessy milyen durván beszél az órákon. A felvételen többek között az alábbi mondatok hallhatók:

– „Ha nem vagytok képesek együttműködni, tényleg, alkalomról-alkalomra tesztet hozok, amivel jól meg tudlak szívatni.”

– „Patrik, annyira sötét vagy, hogy az hihetetlen!”

– „Nagy része ennek a közösségnek tapló módon viselkedik. Folyamatosan közbepofázni az tapló dolog.”

– „Balázs! A büdös francba, fogd már be a lepcses pofád, amíg elmondom a feladatot!”

– „Van-e még valaki, aki szereti a kihívásokat, nem szeret hülye gyerek mellé ülni?”

– „Azt is pontozzuk, hogy ki volt baromarcú a csapatban!”

– „Valami nagy sötétség van a fejetekben!”

– „A következő annak a fejére megy, aki nem képes befogni a büdös pofáját! Tami, kuss legyen már!”

Ha csak az idézett kifakadásokat olvasnám, valóban arra kellene gondolnom, hogy egy önmagáról méltatlan módon megfeledkező pedagógusról van szó, akinek nincs sok keresnivalója a katedrán.

Csak hát, mint tudjuk, a tények fabatkát sem érnek a körülmények nélkül – a Pesti Srácok pedig megtette azt a szívességet, hogy a fentieket igazoló hangfelvételeket is közzétette. 

Ezekből pedig – azon túl, hogy már a maga az óra rögzítése, illetve az elhangzottak nyilvánosságra hozatala is megkérdőjelezhető – a következő derül ki. Bár kizárólag összefüggéseiből kiragadott, összevágott mondatokról van szó, az összesen négyperces felvételen mindvégig egyértelműen hallatszik, hogy szerencsétlen tanár alig bírja túlkiabálni a diákjait. Utóbbiak megállás nélkül zajonganak, nevetgélnek, ügyet sem vetve arra, hogy Mózessy Egon éppen órát szeretne tartani nekik.

A több hónap során rögzített hanganyagnak alig van olyan pillanata, amelyből ne az áradna, hogy ebben az osztályban különösen embert próbáló feladat lehet már csak azt elérni, hogy legalább meghallgassák a tanárt.

Aki állt már egy harmincfős osztály előtt, főleg manapság, tudja, hogy gyakran milyen kínkeserves erőfeszítéssel jár nemcsak a tanítás, hanem amíg a pedagógus magának az oktatásnak a feltételeit megteremti. Az iskolában számos tanárnak rengeteg figyelemzavaros, fegyelemre otthon nem szoktatott, adott esetben elkényeztetett, ellenben rendkívül öntudatos gyerekkel kell szembenéznie, és egy-egy kemény helyzetben nem csoda, ha némelyiküknél elpattan a húr.

A körülmények teljes ismerete nélkül persze nem védem a magából kikelő Mózessy Egon valóban rossz mondatait – de, ugyanígy, nem is vagyok hajlandó pálcát törni felette. Elképzelhető, hogy amúgy remek igazgató és jó szaktanár, csak éppen a fegyelmezés nem az erőssége, ezért a fenti kijelentések tehetetlen dühében hagyták el a száját. De mielőtt verbális lincselésbe kezdenénk, és a fejét követelnénk, érdemes számot vetni azokkal a szempontokkal is, amelyeket a hangfelvétel háttérzaja felvet.

A cikk alatt, illetve a Facebookon egyébként a hozzászólók nagy többsége – köztük olyan szülők, akiknek a gyermeke oda jár – szintén sérelmezi a Pesti Srácok eljárását, és hiányolja az érem másik oldalának felvillantását. Sőt van, aki azt is tudni véli, hogy melyik szülő, illetve tanárkolléga próbálja – és miért – ezzel lejáratni az igazgatót, más pedig arra figyelmezteti a portált, hogy mielőtt ilyen felvételeket közread, legalább az alapvető tényeket és körülményeket ellenőrizze. Közlésükkel ellentétben ugyanis Mózessy Egon soha nem volt, és most sem a budapest-krisztinavárosi plébánia egyházközségi testületének tagja.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Elhunyt Kányádi Sándor

Életének 90. évében elhunyt Kányádi Sándor. A Kossuth-díjas költő, író, műfordítót szerda hajnalban érte a halál Budapesten - tájékoztatta a család szerdán az MTI-t.

A nő, akit Trump elnök megnyugtat

Közös megoldásra van szükség migrációügyben, Oroszországgal pedig világosan kell beszélni – véli Észtország elnöke. Kersti Kaljulaid a Heti Válasznak azt mondta: nevén kell nevezni, mi folyik Ukrajnában, különben hozzászokunk, és ezt a hibát egyszer már elkövettük.

Íme az internet egyik legsötétebb bugyra

Az internet egyik legsötétebb bugyra a „kényszerű cölibátusban” élő fiatal férfiak radikalizálódott kemény magja. Az alt-right nyelvezetét használó „incel”-fórumok immár tömeggyilkosokat termelnek ki, és a férfiak rendszerszintű kudarca miatt egyre nagyobb az utánpótlásuk.

A konzervativizmus értékrend, nem párthűség

A konzervatív értelmiség most azt kapja jutalmul, amit a baloldali büntetésül kapott – mondja Nyáry Krisztián. A Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatói posztját is betöltő sikerszerző úgy látja: épp kihúzzák a szellemi talajt a konzervatívok lába alól.

Így zajlik a nyugdíjrendszer rejtett reformja

Sosem látott mértékben maradnak el a nyugdíjak a keresetek növekedése mögött, és szegényednek el az idősek az aktívakhoz viszonyítva. A rejtett nyugdíjreform furcsasága, hogy mindez az érintettek legnagyobb megelégedésére történik.

Ugyanúgy?

„Ahogy ma az állam már a Nemzeti Kommunikációs Hivatalon keresztül költséghatékony módon kezeli az állami hirdetéseket, ugyanúgy központosítani lehetne a kulturális mecenatúrára fordított pénzeszközöket”, nyilatkozta Szakács Árpád a Figyelőnek. A Médiaworks főszerkesztője a Magyar Időkben indított sorozatával a kulturális mecenatúrát, annak visszásságait vette célba, kritizálva, mi több, támadva a baloldali gondolatok előtt teret nyitó állami intézményvezetőket.