Publi

Dévényi István

Ezért nézte be csúnyán a Fidesz a CEU-ügyet

/ 2017.12.31., vasárnap 08:00 /
Ezért nézte be csúnyán a Fidesz a CEU-ügyet

Visszatekintő: 2017 legnépszerűbb publicisztikái a Válasz.hu-n!

Tudom, hogy Soros György ügynökei félrevezették az egész világot az Orbán-kormány ellenében, de azért mégis úgy tűnik, hogy a Fidesz ezt most benézte.

Igen, a CEU-ról van szó.

A mai fejlemény, hogy az Amerikai Egyesült Államok Külügyminisztériuma megbízottakat küld Magyarországra jövő héten a CEU körül kialakult helyzet miatt – közölte egy lapinterjúban Michael Ignatieff, az egyetem rektor-elnöke.

A másik pedig, hogy az Európai Néppárt (EPP) április 29-én elnökségi ülésen foglalkozik a Fidesz-KDNP-vel – tudatta a pártcsalád szóvivője. Siegfried Mureșan szerint az EPP „mély belső megbeszéléseket fog tartani és figyelemmel követi az Európai Bizottság értékelését a legutóbbi magyar jogszabály törvényességéről.”

Jövő héten ugyanis újból tárgyalják a magyar felsőoktatási törvényt az Európai Bizottság vezetői – ennek a megbeszélésnek a végeredményétől teszi függővé az Európai Néppárt, hogy lép-e, és ha igen, mit a Fidesz ellenében.

Az EPP szóvivője, Segfried Mureșan ráadásul azt is mondta: ha a magyar helyzet folytatódik, a 7-es cikk is az asztalra kerülhet. Az európai politikában „atombombaként” is emlegetett eljárásnak – amely már többször szóba került Magyarországgal kapcsolatosan – két lépcsője van, s a második folyamat végén akár a megrótt tagállam szavazati jogát is fel lehet függeszteni.

Vagyis az illiberális állam kiépítésének két külhoni támfala is megrogyott: egyrészt, hogy Trump kedveli Orbán Viktort a magyar kormányfő korai Trump-kiállása okán, és az USA új vezetése amúgy se szól bele Magyarország belügyeibe, másrészt, hogy az EPP az európai csatározásokban hasznos Fidesz-szavazatok miatt továbbra is kiáll Orbán Viktor mellett.

Hogy az európai politika reakcióját rosszul mérte fel Orbán, az még érthető is, hiszen az eddig történtek alapján jogosan vélhette, hogy a lex CEU miatti esetleges hullámverés is majd szokás szerint elvész az uniós jobb–bal parlamenti csatákban.

Ennél sokkal érdekesebb, hogy miért nem volt senki a kormányfő és/vagy a kormány környékén, aki a lex CEU ötletének megszületésekor elmondta volna, amire Zsuppán András kiválóan rávilágított a minap, miszerint:

„A világban körülbelül 60 külföldi amerikai egyetem működik, többségük a CEU-hoz hasonlóan alapítványi formában, vagyis magánintézményként. A magyar kormány most rácsodálkozott arra, hogy a CEU mögött nem áll egy komplett otthoni, amerikai felsőoktatási intézmény, hanem tényleges tevékenységet csak Magyarországon végez. Ez azonban teljesen bevett gyakorlat, a külföldi amerikai egyetemek jelentős része hasonlóan működik.

A külföldi amerikai egyetemek között olyan nagy múltú, tekintélyes tudományos intézmények vannak, mint a párizsi és a római amerikai egyetem, vagy athéni American College. Ezeket elsősorban azért hozták létre és tartják fenn, hogy a nemzetközi kulturális és szellemi életben Amerika zászlóshajói legyenek. Van azonban egy olyan köre az amerikai intézményeknek, amely sokkal barátságtalanabb közegben tevékenykedik és a jelentősége is nagyobb. Különösen fontosak geopolitikai szempontból a közel-keleti amerikai egyetemek (Kairó, Bejrút, Kabul, Kuvait, Dubaj, Abu Dhabi, Szulejmánijja) – ezek az intézmények garantálják azt, hogy a stratégiailag kiemelten fontos régióban legyen nagyobb számban Amerika iránt barátságos, a nyugati eszmékre fogékony értelmiség. Az amerikai intézmények legalább valamennyire ellensúlyozhatják a nagyon elterjedt népi Amerika-ellenességet.

Hasonló szerepe van – ha kevésbé kiélezett körülmények között is – a Kínában, Közép-Ázsiában (Biskek), a Távol-Keleten és Közép-Amerikában létesült egyetemeknek.

Ha innen nézünk rá a CEU-történetre – márpedig a washingtoni külügyminisztériumban valószínűleg innen nézik – kifejezetten veszélyes próbálkozás az, amit a magyar kormány csinál. Ha a CEU-t könnyen ki lehet ebrudalni egy kis közép-európai államból, a világon elég sok helyen regisztrálhatják a tényt, hogy Amerika nem védi meg a felsőoktatási hálózatát. Nehéz elképzelni olyan szuperhatalmat, ami ezt szó nélkül eltűrné, főleg akkor, ha az akció mögött esetleg orosz befolyásszerzési törekvéseket érzékelnek.”

Ha mindehhez hozzátesszük a Szíriában kipattant legújabb orosz–amerikai konfliktust, akkor még vékonyabbnak tűnik a jég, amire az Orbán-kormány megszokott tempójában és lendületével feltrappolt.

Persze lehet, hogy a világ- és az európai politika történései akár már jövő héten a múlt ködébe veszejtik a lex CEU-t, ám ha mégsem, akkor a Fidesznek minden korábbinál nehezebb lesz majd rugalmasan elszakadnia saját hadjáratától, olyan erővel csapatták végig a törvényt, nem beszélve a szó szerint világraszóló utógondozásról.

Bár a legújabb, kétbites kormányzati kommunikációt nézve legfeljebb majd kijelentik, hogy Donald Trump is Soros ügynöke.

Rosta

V. Nagy Viktória

Találkozunk 2016-ban!

Rangos díjat nyert a Heti Válasz újságírója

Élő Anita nyerte a Média a családért díjat. Lapunk munkatársa a Melyik nem kellett volna? című, Heti Válaszban megjelent cikkével érdemelte ki az elismerést, amelyet Lévai Anikótól vett át csütörtökön a Várkert Bazárban.

Összeomlott a kormánykommunikáció

A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal támogatást és segítséget nyújt az oltalmazott státuszt megszerző személyeknek annak érdekében, hogy minél hamarabb beilleszkedhessenek a magyar társadalomba.

Magyar történész kutatása a Batman és a Peter Pan rendezőinek új filmjei mögött

Négy hónapon belül két sikerfilm is landolt a mozikban, ami a II. világháború történetének elfelejtett mozzanatát, a Dinamó hadműveletet járja körül. Vajon aktuálisabb Dunkirk és Churchill híres „Harcolni fogunk!” beszéde most, mint bármikor az elmúlt hetven évben? Hogyan alakította a Hollywoodban befutott rendezők gondolkodását John Lukacs magyar történész? Részletes háttér a Heti Válasz január 18-i lapszámában!

Bereményi Géza: „Cseh Tamás azt hitte, besúgó vagyok”

Tegnap A jobbik részemet dúdolgattam – mondja Bereményi Géza, aki igazából magának írta a dalszövegeket. Január 21-én ő is ott lesz a Cseh Tamás 75. születésnapjára emlékező koncerten a MOMSportban. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Izraeli történészre figyel Orbán Viktor – tényleg átalakul az emberi faj?

Világszenzációk lettek, és állítólag Orán Viktor érdeklődését is felkeltették Yuval Noah Harari izraeli történész könyvei az emberiség múltjáról és jövőjéről. Legutóbbi műve szerint az emberi faj „szuperképességű”, illetve azzal nem rendelkező csoportokra válik szét. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Bővül a Heti Válasz!

Január 18-tól négy oldallal hosszabb lesz hetilapunk digitális kiadása. Az első Újhullám-rovatból kiderül, miért aggályosak a Disney világuralmi tervei, hogy miben előztük meg a haladó Nyugatot, és hogy melyik a kedvenc autós YouTube-csatornánk.

Mibe bukott bele az akasztós román miniszterelnök?

A székely zászló miatt akasztással fenyegetőző román kormányfő gyorsan megbukott, de a botrányos eset rávilágít: fokozódik a magyarellenes hangulatkeltés Romániában. És a „centenáriumi év” éppen csak elkezdődött. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.