Publi

Bódis András

Drága Origo! Neveket akarok!

/ 2017.08.09., szerda 13:20 /

Amíg az Origo és a Ripost legfajsúlyosabb cikkei fölött nincs ott a szerző neve, a „Habony-művek” tisztességgel nem bélyegezhet senkit „fake news” portálnak.

Jó, jó, tudom, nincs annál szánalmasabb, mint amikor a sajtó önmagával foglalkozik. Legfeljebb az tragikomikusabb, ha valaki felemeli a mutatóujját, és úgymond a média becsületéért emel szót. Most mégis ilyesmi következik.

Aki figyelmesen olvassa a különböző irányultságú nyomtatott és internetes orgánumokat, az utóbbi időben azt tapasztalhatja, hogy a ballib lapok rendszeresen propagandaoldalnak nevezik a kormányharsonákat, az Origo–Ripost-tengely viszont sorosista-simicskista „fake news” portálokként azonosítja például a 444.hu-t és az Indexet. Egy ilyen harcban elvileg minden olvasó a szíve, politikai ízlése szerint megválaszthatná, kinek hisz, melyik oldalra áll.

Csakhogy. Az Origo és a Ripost (értsd: Habony Árpád befolyási övezete) egészen különösen, a magyar sajtóhagyományokra fittyet hányva működik. A leghúzósabb belpolitikai cikkeknél, leleplezéseknél ugyanis nincs feltüntetve a szerző személye. Ezt a módszert egyébként nem minden kormánypárti lap követi; a Magyar Idők és vidéke például általában névvel beleáll a sztorikba, nyilván, mert így tartja tisztességesnek. Miért „szerzőtlenít” üzemszerűen (azaz nem néha, hanem rendszeresen) az Origo és a Ripost?

Négyféle válasz kínálkozik:

1. Nem újságíró írja a cikkeket, hanem a „pártközpont”.

2. A szerző újságíró, de nem vállalja fel, cikinek érzi saját írását, vagy azt a közeget, amelyben dolgozik.

3. A szerző újságíró, de retteg az ellenzéki lincselőktől, és inkább a névtelenség mögé rejtőzik.

4. Az Origo és a Ripost kiadói tudják, hogy a két portál gyakran nem ír igazat, ezért aztán nem a firkászokkal vitetik el a balhét sajtóperek esetén (mert ők azonnal felmondanának), hanem „intézményként” vállalják az erkölcsi, illetőleg az anyagi felelősséget.

Ha az 1. válasz igaz, akkor az Origo és a Ripost, sajnos, nem sajtótermék.

Ha a 2. válasz igaz, akkor az Origo és a Ripost olyan sajtótermék, amelyet a saját stábja is szégyell, ergo a közönség sem igen tehet mást.

Ha a 3. válasz igaz, az roppant szomorú, de az a helyzet, hogy sok-sok magyar újságírót ér napi szintű politikai, jogi fenyegetés, viszont van tartása, és nem csinál magából mártírt. Ehelyett kéthetente-havonta bíróságra jár, elviseli, hogy egy-egy rágalmazási perben vádlottnak szólítják, küzd a maga igazáért. Azaz felvállalja tetteit, és – a szerkesztőséggel együtt – viseli a következményeket.

Ha a 4. válasz igaz, talán az a legszomorúbb. Az ugyanis azt jelenti, hogy az újságíró csak segédmunkás, nem kell felelősséget vállalnia semmiért, a lényeg, hogy átmenjen az üzenet. Aztán, ha jogilag nem védhető a sztori, és hónapokkal később fizetésre kötelezi a bíróság a kiadót, akkor legfeljebb fizetnek – elvégre pénz (döntően állami hirdetésekből származó pénz) van dögivel.

Mindezekből egyetlen dolog következik. Amíg az Origo és a Ripost legfajsúlyosabb cikkei fölött nincs ott a szerző neve, a „Habony-művek” tisztességgel nem bélyegezhet senkit „fake news” portálnak. Majd, ha „Soros” és „Simicska” is névtelen írásokat közöltet szakmányban, lehet műfelháborodni. Addig meg: szerénység, elvtársak!

Rosta

Szőnyi Szilárd

Találkozunk 2016-ban!

Ingyen ház az államtól nászajándékba?

Hatvanhat százalékra nőtt az esélye annak, hogy egy nőt 50 éves kora előtt feleségül vegyenek. De miért lettünk a furcsa párok országa? Megfejtésünk szerint azért, mert az állam házat ad nászajándékba.

Rockenbauer Zoltán nem bírálja Nyáry Krisztiánt, sőt…

Nem szűnik az érdeklődés Ady özvegye iránt: Rockenbauer Zoltán Csinszka, a halandó múzsa című könyvét alig várták a boltok, mert tudják, hogy mindet elkapkodják. A művészettörténész szerzővel világjáró édesapjáról is beszélgettünk. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Tényleg iszlám lesz Európa? – végre itt a válasz

Néhány évtizeden belül muszlim többségűvé válhat Európa, jósolják sokan, míg mások ezt puszta riogatásnak, az iszlamofóbia megnyilvánulásának tartják. Egy rangos amerikai kutatóintézet viszont megmérte, mekkorára növekedhet az európai iszlám népesség a század közepére. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Ahol hős a baltás gyilkos – a Heti Válasz titkos tudósítója Azerbajdzsánból

Európában legfeljebb egy német menekülttáborban lehet ilyen kis területen ennyi különböző nemzetiséget találni, mint a Kaukázusban. Ami egyrészt lenyűgöző sokszínűség, másrészt végtelen lehetőség egymás utálatára. A világon kevesen művelik ezt olyan magas szinten, mint az azeriek és az örmények. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Ezért kellett mennie a legnépszerűbb lengyel politikusnak

Többen kedvelték, mint pártját és kormányát, mégis leváltották: Beata Szydłónak két év adatott Lengyelország élén. Utódja egy egykori bankár az elitellenes Jog és Igazságosság (PiS) elnökének kívánságára. Miért vállalt kockázatot Jarosław Kaczyński Mateusz Morawiecki felemelésével? A csütörtöki Heti Válaszból minden kiderül.

Fidesz-csapda a Jobbiknak – ezt benézte az Állami Számvevőszék?

Az Állami Számvevőszék 662 millió forintos büntetés kivetésével a választások előtt a Jobbik ellehetetlenülésével fenyegető lépést tett. A politikai szándék világos, a jogi megalapozottság viszont gyenge lábakon áll. Részletes háttér a csütörtöki Heti válaszban.

Ez volt Donald Trump ösztönös felismerése Jeruzsálem ügyében

Izraelnek és a keresztény jobboldalnak tett rövidlátó gesztus vagy Donald Trump politikai tehetségének megnyilvánulása, hogy az amerikai elnök Jeruzsálemet Izrael fővárosának ismerte el? Az elnök élesebben látja a lényeget, mint kritikusai, de ettől még kockázatosat húzott. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.