Publi

Bódis András

Drága Origo! Neveket akarok!

/ 2017.08.09., szerda 13:20 /

Amíg az Origo és a Ripost legfajsúlyosabb cikkei fölött nincs ott a szerző neve, a „Habony-művek” tisztességgel nem bélyegezhet senkit „fake news” portálnak.

Jó, jó, tudom, nincs annál szánalmasabb, mint amikor a sajtó önmagával foglalkozik. Legfeljebb az tragikomikusabb, ha valaki felemeli a mutatóujját, és úgymond a média becsületéért emel szót. Most mégis ilyesmi következik.

Aki figyelmesen olvassa a különböző irányultságú nyomtatott és internetes orgánumokat, az utóbbi időben azt tapasztalhatja, hogy a ballib lapok rendszeresen propagandaoldalnak nevezik a kormányharsonákat, az Origo–Ripost-tengely viszont sorosista-simicskista „fake news” portálokként azonosítja például a 444.hu-t és az Indexet. Egy ilyen harcban elvileg minden olvasó a szíve, politikai ízlése szerint megválaszthatná, kinek hisz, melyik oldalra áll.

Csakhogy. Az Origo és a Ripost (értsd: Habony Árpád befolyási övezete) egészen különösen, a magyar sajtóhagyományokra fittyet hányva működik. A leghúzósabb belpolitikai cikkeknél, leleplezéseknél ugyanis nincs feltüntetve a szerző személye. Ezt a módszert egyébként nem minden kormánypárti lap követi; a Magyar Idők és vidéke például általában névvel beleáll a sztorikba, nyilván, mert így tartja tisztességesnek. Miért „szerzőtlenít” üzemszerűen (azaz nem néha, hanem rendszeresen) az Origo és a Ripost?

Négyféle válasz kínálkozik:

1. Nem újságíró írja a cikkeket, hanem a „pártközpont”.

2. A szerző újságíró, de nem vállalja fel, cikinek érzi saját írását, vagy azt a közeget, amelyben dolgozik.

3. A szerző újságíró, de retteg az ellenzéki lincselőktől, és inkább a névtelenség mögé rejtőzik.

4. Az Origo és a Ripost kiadói tudják, hogy a két portál gyakran nem ír igazat, ezért aztán nem a firkászokkal vitetik el a balhét sajtóperek esetén (mert ők azonnal felmondanának), hanem „intézményként” vállalják az erkölcsi, illetőleg az anyagi felelősséget.

Ha az 1. válasz igaz, akkor az Origo és a Ripost, sajnos, nem sajtótermék.

Ha a 2. válasz igaz, akkor az Origo és a Ripost olyan sajtótermék, amelyet a saját stábja is szégyell, ergo a közönség sem igen tehet mást.

Ha a 3. válasz igaz, az roppant szomorú, de az a helyzet, hogy sok-sok magyar újságírót ér napi szintű politikai, jogi fenyegetés, viszont van tartása, és nem csinál magából mártírt. Ehelyett kéthetente-havonta bíróságra jár, elviseli, hogy egy-egy rágalmazási perben vádlottnak szólítják, küzd a maga igazáért. Azaz felvállalja tetteit, és – a szerkesztőséggel együtt – viseli a következményeket.

Ha a 4. válasz igaz, talán az a legszomorúbb. Az ugyanis azt jelenti, hogy az újságíró csak segédmunkás, nem kell felelősséget vállalnia semmiért, a lényeg, hogy átmenjen az üzenet. Aztán, ha jogilag nem védhető a sztori, és hónapokkal később fizetésre kötelezi a bíróság a kiadót, akkor legfeljebb fizetnek – elvégre pénz (döntően állami hirdetésekből származó pénz) van dögivel.

Mindezekből egyetlen dolog következik. Amíg az Origo és a Ripost legfajsúlyosabb cikkei fölött nincs ott a szerző neve, a „Habony-művek” tisztességgel nem bélyegezhet senkit „fake news” portálnak. Majd, ha „Soros” és „Simicska” is névtelen írásokat közöltet szakmányban, lehet műfelháborodni. Addig meg: szerénység, elvtársak!

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Különleges Arany-estek

Három fővárosi színház is különleges programot kínál az Arany-emlékévben: a Katona félmaratont rendez, a Radnóti Színarany, az Örkény Aranyozás címmel tart előadást.

„Habony szegény fiú volt akkoriban, néha nálunk aludt a kanapén”

Ötven évet kellett várnia, mire filmet készíthetett az egykor a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszakokról. Mészáros Márta rendező a héten mozikba kerülő Aurora Borealis – Északi fény történelmi hátteréről és rendkívül különös keletkezéséről. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Bizonyíték: a szovjet katonák tömegesen erőszakoltak meg nőket

Hogyan lett Magyarországon ’48-ra annyi kommunista, hogy átvehették a hatalmat? Miként győzött vidéken harcok nélkül a forradalom? Hogyan kerültek kulcsszerepbe a „kommunistamentők”? Miért akasztották fel őket utóbb? Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke 1956-ról. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ezt nem értik a lengyelek az Orbán-kormányban

Két jó barát, mantrázzuk a mondást Magyarországról és Lengyelországról, de van legalább két ügy, amit Varsóban nem igazán értenek, ha az Orbán-kormányról van szó. A Heti Válasznak adott exkluzív interjújában Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter magyarázza el, hogy mivel és miért van gondjuk.

Kormánypárti abszurd: Semjén Zsolt hazaárulózza Navracsics Tibort

Váratlan nézeteltérés alakult ki a Fideszben: egyesek sátánoznak, mások eltartják maguktól a „Soros-tervet”. Azonban a valódi veszély nem a pénzember felől, hanem belülről fenyegeti Európát – egy konzervatív kiáltvány szerint eltűnik a kultúránk, ha nem születnek gyerekek. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija.

Kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól

Nem kis részben a dolgozók kifacsarásán alapuló humánpolitika okozta a Ryanair botrányos járattörlési hullámát, de a vállalat némi fizetésemeléssel kezelheti a belső feszültségeket. Közben kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól is. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mi történt az EAST ’56-os dalával?

Rosszulesett a zenekarnak, hogy az ’56-os forradalom tavalyi évfordulóján nem az EAST legendás dalát és klipjét vették elő, de megértik. Móczán Péter basszusgitárost, az együttes alapítóját, vezetőjét az október 23-i életműkoncertjük előtt kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.