Publi

Georg Paul Hefty

Berlin helyett Párizs vezeti majd az EU-t?

/ 2017.09.13., szerda 09:03 /
Berlin helyett Párizs vezeti majd az EU-t?

Nagy-Britannia EU-ból való kivonulása után – az első világháború óta először – Franciaország lehet formálisan is Európa meghatározó hatalma.

A szeptember 24-i parlamenti választás után Németország lényeges változások előtt áll – még akkor is, vagy épp akkor, ha Angela Merkel kancellár a hivatalában marad. Ha pedig bal–zöld-liberális kormányszövetség jönne létre, talán Martin Schulz vezetésével, akkor a változások mértéke még nagyobb lenne.

Az átalakulás előrejelzésének több alapja van. Az első: a választási törvény újításai miatt nem lehet pontosan kiszámítani, mennyi szavazat után hány mandátum jut a Bundestagba kerülésre eséllyel pályázó hét pártnak. Azaz a választást nem a szavazók, hanem a választási rendszer finomságai döntik el. A második: valószínűleg egyetlen párt sem fogja elérni az abszolút többséget, ezért a siker nemcsak a voksok, majd a mandátumok arányán, hanem a koalíciós tárgyalások hidegvérű alkudozásán is múlik.

A harmadik: a nagyfokú bizonytalanságban a legnagyobb esélye a jelenlegi nagykoalíció – CDU/CSU és SPD – folytatásának van. A negyedik: ha pedig minden valószínűség ellenére a CDU/CSU elsöprő módon (1957 óta ilyen nem volt) elérné az abszolút többséget, Merkel ki lenne szolgáltatva Horst Seehofer CSU-elnök követeléseinek.

Nagy átalakításokat kell végrehajtani ahhoz, hogy Németország olyan stabil és sikeres állam maradjon, mint amilyen az elmúlt hatvan, illetve egyesülése óta 25 éven át volt. Amiképpen ahhoz is, hogy európai súlya megmaradjon. Végül meg kell birkóznia azzal a jelenséggel, hogy gazdasági nagyhatalomként kihívja maga ellen más befolyásos államok féltékenységét.

Thomas de Maiziére belügyminiszter attól tart, hogy csupán a családegyesítési igények következtében jövőre 390 ezer szír érkezhet Németországba – a „szokásos” évi 250 ezer arab és afrikai migráns mellett. Merkel állítólag még nem döntött, hogy minisztere mellé áll-e, vagy a híres Willkommenskulturt akarja – a német baloldal követelésének megfelelően – fenntartani. Bár a kancellár ragaszkodik ahhoz, hogy „most épp úgy döntene, mint 2015-ben”, sok területen – nem sok sikerrel – azon dolgozik, hogy az „akkori szükségállapot soha többé ne forduljon elő”.

A háttérben úgy tűnik, hogy csökkenteni szeretné (vagy legalábbis nem növelné) az ország migrációs hátterű lakóinak számát. A német állami vezetők két dologra jöttek rá. Az első: a jelenlegi menedékjog túl nagyvonalú, lehetetlenné teszi a tervszerű bevándorlást.

A másik: ha a németországi török szavazók 63 százaléka jóváhagyta Recep Tayyip Erdogan török elnök diktatórikus hajlamait, akkor belföldön is kérdéses a demokrácia melletti elkötelezettségük. Ez annál jelentősebb, mivel ők adják az ország muszlim népességének nagy részét.

Az Alkotmánybíróság alelnöke joggal vetette fel az eddig elhallgatott kérdést: vajon miért érzik az iszlám képviselői feljogosítva magukat arra, hogy bizonyos vallási igényeket támasszanak az állam átalakítására? Kimondatlanul ez azt jelenti: ennek a forgatókönyvnek a lehetőségét és sikerét meg kell előzni azzal, hogy időben visszaszorítják az egyes vallások befolyását az államéletben – ami a semlegesség jegyében a kereszténységnek is korlátokat szabna.

Ha ez így lesz, Németország jogrendje erősen világias irányba indul el – felmérhetetlen társadalmi következményekkel. Eközben Franciaország lesz az európai politika mértékadó állama – Emmanuel Macron elnök előtt adott esetben hosszabb kormányzási ciklus áll, mint amit még Merkel befuthat. Így Nagy-Britannia EU-ból való kivonulása után – az első világháború óta először – Franciaország lehet formálisan is Európa meghatározó hatalma. Emellett Németország mindinkább érzi, mekkora kínai ipari „felvásárlási” hadjáratnak van kitéve. Ahhoz, hogy mindezen belföldi, európai és globális „elvárásokat”, többnyire követeléseket, esetenként zsarolásokat kivédje, Németország kénytelen eddigi liberális politikai nagyvonalúságát korlátozni, a társadalmát erre ráállítani, és átmenni defenzívába.

Rosta

Szőnyi Szilárd

Találkozunk 2016-ban!

Ingyen ház az államtól nászajándékba?

Hatvanhat százalékra nőtt az esélye annak, hogy egy nőt 50 éves kora előtt feleségül vegyenek. De miért lettünk a furcsa párok országa? Megfejtésünk szerint azért, mert az állam házat ad nászajándékba.

Rockenbauer Zoltán nem bírálja Nyáry Krisztiánt, sőt…

Nem szűnik az érdeklődés Ady özvegye iránt: Rockenbauer Zoltán Csinszka, a halandó múzsa című könyvét alig várták a boltok, mert tudják, hogy mindet elkapkodják. A művészettörténész szerzővel világjáró édesapjáról is beszélgettünk. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Tényleg iszlám lesz Európa? – végre itt a válasz

Néhány évtizeden belül muszlim többségűvé válhat Európa, jósolják sokan, míg mások ezt puszta riogatásnak, az iszlamofóbia megnyilvánulásának tartják. Egy rangos amerikai kutatóintézet viszont megmérte, mekkorára növekedhet az európai iszlám népesség a század közepére. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Ahol hős a baltás gyilkos – a Heti Válasz titkos tudósítója Azerbajdzsánból

Európában legfeljebb egy német menekülttáborban lehet ilyen kis területen ennyi különböző nemzetiséget találni, mint a Kaukázusban. Ami egyrészt lenyűgöző sokszínűség, másrészt végtelen lehetőség egymás utálatára. A világon kevesen művelik ezt olyan magas szinten, mint az azeriek és az örmények. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Ezért kellett mennie a legnépszerűbb lengyel politikusnak

Többen kedvelték, mint pártját és kormányát, mégis leváltották: Beata Szydłónak két év adatott Lengyelország élén. Utódja egy egykori bankár az elitellenes Jog és Igazságosság (PiS) elnökének kívánságára. Miért vállalt kockázatot Jarosław Kaczyński Mateusz Morawiecki felemelésével? A csütörtöki Heti Válaszból minden kiderül.

Fidesz-csapda a Jobbiknak – ezt benézte az Állami Számvevőszék?

Az Állami Számvevőszék 662 millió forintos büntetés kivetésével a választások előtt a Jobbik ellehetetlenülésével fenyegető lépést tett. A politikai szándék világos, a jogi megalapozottság viszont gyenge lábakon áll. Részletes háttér a csütörtöki Heti válaszban.

Ez volt Donald Trump ösztönös felismerése Jeruzsálem ügyében

Izraelnek és a keresztény jobboldalnak tett rövidlátó gesztus vagy Donald Trump politikai tehetségének megnyilvánulása, hogy az amerikai elnök Jeruzsálemet Izrael fővárosának ismerte el? Az elnök élesebben látja a lényeget, mint kritikusai, de ettől még kockázatosat húzott. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.