Publi

Salát Gergely

A választás, ami alapvetően megváltoztathatja Ázsia jövőjét

/ 2017.11.13., hétfő 08:50 /
A választás, ami alapvetően megváltoztathatja Ázsia jövőjét

Ha Japán szakít a pacifizmussal, és nyílt fegyverkezésbe kezd, az csúnya reakciókat válthat ki Kínában és Észak-Koreában.

Látszólag nem hoztak változást a nemrég rendezett japán alsóházi választások. Abe Sinzó miniszterelnök Liberális Demokrata Pártja (LDP), ami amúgy konzervatív, illetve szövetségese, a Komeito, ami pedig buddhista, akármi legyen is ez a politikában, megőrizte kétharmados szupertöbbségét. A kormány összetétele és programja nem változott. Mégis lehet, hogy ez a választás alapvetően megváltoztatja Ázsia jövőjét.

Japánban a miniszterelnök előre hozott választásokat kezdeményezhet. Abe meghozta ezt a kockázatos döntést. Az év első felében zűrös korrupciós ügyek miatt mélypontra jutott a népszerűsége, de aztán Kim Dzsongun észak-koreai diktátor némi robbantgatással szépen visszaterelte a szavazókat a biztonságot ígérő LDP táborába, az ellenzék pedig megsemmisítette magát, így jó ötletnek tűnt a „nemzeti válságra” hivatkozva nem megvárni a jövőre esedékes voksolást. Abe számítása bejött, az LDP péppé verte az egyelőre elég reménytelen Remény Pártját, ami amúgy reformkonzervatív, illetve az Alkotmányos Konzervatív Pártot, ami liberális, és többek között a Japán Kommunista Párttal indult szövetségben, merthogy ilyen is van.

Az eddigi legnagyobb ellenzéki formáció, a Demokrata Párt a választások hírére lényegében feloszlatta magát. Az alakulat politikusainak egy része átnyergelt a Remény Pártjába, ami konkrétan néhány órával a választás kiírása előtt alakult meg, így mire a jelöltek megtanulták, hogy mi a pártjuk pontos neve, merre van a vécé a székházban, és kit kell tárcsázni, ha elfogy a csiriz a plakátragasztó fiúk vödréből, már le is zajlott a szavazás.

A párt karizmatikus alapítója és vezetője, Koike Juriko egyébként minden idők egyik legsikeresebb japán női politikusa, akiben sokan az ország leendő első női miniszterelnökét látják – vele csak az volt a baj, hogy el sem indult a választáson, mondván, neki tokiói kormányzóként egyéb dolga is akad. Márpedig ha valaki úgy indul, hogy nem indul, akkor elég nehezen mozgósítja a választókat egy tájfun közepén. Az sem segítette a Reményt, hogy a kormánypártokhoz hasonlóan konzervatív párt, úgy pedig nem könnyű ellenzékiként kampányolni, ha azt mondjuk, mi is pont ugyanazt csinálnánk, amit a kormány. A Reménynél jobban szerepelt az Alkotmányos Konzervatív Párt, pedig ez is csak a választások előtt három héttel alakult. Ők legalább láthatólag akartak valamit: Abét megbuktatni.

Abe maradt, viszont mivel a kampány jórészt a védelmi ügyekről szólt, most úgy érezheti, megkapta a felhatalmazást régi álma megvalósításához, a japán alkotmány módosításához.

Ami Nyugaton az abortusz, a migráció és a transzszexuális oroszlánfókák jogai, az Japánban az alkotmány 9. cikkelye – ez az a kérdés, amihez képest az emberek meghatározzák politikai identitásukat. E cikkely kimondja, hogy Japán örökre lemond a hadviselés jogáról, és nem tart fenn szárazföldi, tengeri vagy légi haderőt.

Nos, Japánnak természetesen van hadserege, nagyobb is, mint például Franciaországnak, csak ezt nem hadseregnek hívják, hanem Önvédelmi Erőknek. De mégiscsak zavaró, hogy folyton kerülgetni kell a 9. cikkelyt, ezért sokan szeretnék az alkotmányt megváltoztatni, az észak-koreai és a kínai fenyegetésre, illetve Donald Trump Amerikájának megbízhatatlanságára hivatkozva. Mások viszont az utolsó töltényig harcolni fognak, hogy a békealkotmányt megvédjék. Ehhez nemcsak a parlament két házában kell kétharmados többség – ezzel Abe eddig is rendelkezett –, hanem népszavazásnak is jóvá kell hagynia az alkotmánymódosítást. Ez igen kockázatos, de mostani győzelme után Abe jó eséllyel kezdeményezni fogja, hogy a 9. cikkelyt átkalapálják.

Ha viszont Japán szakít a pacifizmussal, és nyílt fegyverkezésbe kezd, az csúnya reakciókat válthat ki Kínában és Észak-Koreában. A japánoké a világ harmadik legnagyobb gazdasága, s ha ennek megfelelően kezdenek hadseregre költeni, az alapvetően változtatja meg az erőviszonyokat a térségben.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.