Publi

Bod Péter Ákos

A siker kulcsa: a gyarló ember

/ 2017.10.24., kedd 08:14 /
A siker kulcsa: a gyarló ember

Idén Richard Thaler kapta a közgazdasági Nobel-díjat. Thaler nemrég Magyarországon járt, a közgazdász szakkollégisták által adományozott Neumann János-díj átvételén.

Akadémiánk nagyterme dugig megtelt, mintha popsztár szerepelt volna, nem pedig egy 72 éves chicagói tanár, a viselkedési közgazdaságtan tudósa. Aki maga hozta szóba: van abban valami különös, hogy a közgazdaság-tudománynak külön ágát képezi a viselkedéstan. Hiszen az lenne a kézenfekvő, ha e tudomány eleve az emberek és szervezetek tényleges viselkedésével, gazdasági döntéseivel foglalkozna. Ez azonban nem így van, ezért is figyelemre méltó, hogy személyében (Daniel Kahneman után ismét) most olyan tudóst díjaztak, aki a hús-vér ember döntéseinek jellemzőit vizsgálta.

Lehetne a közgazdaságtan belső, a nagyközönségre nem tartozó ügye, hogy az elméleti rendszere milyen premisszákra épül. Mégis érdemes itt elidőznünk. Amint az ökonómia a rendszerezett ismeretek tárházából modern társadalomtudománnyá vált, sok matekkal és modellekkel, szellemi katedrálisát az ember, a vállalat, az állam viselkedésének leegyszerűsített és idealizált feltételezéseire építette. Ilyen előfeltevés, hogy a vállalat a hasznokkal és a ráfordításokkal kalkulálva maximális nyereségre tör. Hasonló feltevés szerint az ember racionálisan dönt, és jólétét maximalizálja.

Tudjuk persze, hogy a valóság nem pont ilyen. Amire az a hivatalos elméleti válasz, hogy bár sok fura eset előfordulhat, de ha egy cég sűrűn eltér a racionális üzletvitel szabályaitól, akkor csődbe megy, tehát az elmélet elég jól közelíti az életet. Mégis: a piacokon időnként eluralkodó féktelen vételi optimizmus, majd pedig a ragályként terjedő eladási pánik időnként csattanósan cáfolja a profi vezetőknek és pénzembereknek tulajdonított racionalitást.

Ám a viselkedéselmélet kutatói nemcsak azt mutatják ki, hogy alig van teljesen észszerűen döntő ember akár a vállalkozók, akár a laikusok között (és ha mégis, rémesen antiszociális alak lehet). Azt is feltérképezték mérésekkel, megfigyelésekkel, hogy ténylegesen miként is döntünk.

Elég különösen. Az emberek tudják, hogy a dohányzás káros. Oda van írva a dobozra, hogy a cigaretta öl. Mégis sokan dohányoznak. Rengeteg korai halált okoz a dohányzás a világnak ezen a felén, meg tőlünk délkeletre. Az is tudható, hogy a túlzott alkoholfogyasztás, az esti falánkság, a zsíros és túlsózott étel milyen kockázatokkal jár, és mégis. Gyanús lehetne, ha mesés megtérülést ígér a megnyerő beszédű Mariska, mégis ezrek dőlnek be átlátszó üzleti szólamoknak. Szemléljük csak néhány percig a város útjain rodeózókat, a gyerekeiket egzecíroztató szülőket, és rögvest belátjuk, hogy mennyire életidegen az észszerű egyén feltevése.

Akik pedig így döntenek saját dolgaikban, vajon miért viszonyulnának észszerűbben a gazdasági tárgyú döntésekhez? És a közélet ügyeihez?

Két perc tűnődéssel rájöhetne a választópolgár, hogy amelyik politikus sok ingyenes juttatást ígér neki, az vagy tőle akarja majd beszedni az arra valót adó formájában, vagy a gyerekeire, unokáira passzolja az államadósság kifizetésének terhét. Mégis nagy a támogatottsága a szép jövőt ígérgető, avagy képzelt veszélyekkel riogató politikának. Ilyenekkel könnyebb mobilizálni a párthíveket, mint értelmes szóval, magáért beszélő valódi teljesítménnyel.

Nem nagy vigasz, de a kutatók szerint más kultúrákban is hasonló srófja jár az emberek esze. Például a piramisjáték sűrűn előfordul érettebb pénzügyi kultúrájú országokban is. Máshol is van választói fogadókészség a populista, sokat ígérő politikusra. Csakhogy sok más helyen – ismerve az ember gyarló természetét – fékeket és ellensúlyokat raknak a politikai rendszerbe, szabályokat írnak elő és tartatnak be a gazdaság szereplőivel. Mert tanultak a történelemből, és tudják, hogy az ember gyarló. Igen, bizony, rólunk is szól Thaler Nobel-díja.

Az írás a Heti Válasz október 19-i lapszámában is megjelent

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.