heti-valasz.hu/publi/eddig-tartott-a-momentum-hitelessege-123902

http://heti-valasz.hu/publi/eddig-tartott-a-momentum-hitelessege-123902

Publi

Sztankóczy András

A megbonthatatlan iráni–magyar barátság titka

/ 2017.05.10., szerda 13:20 /

Ezekben az időkben, amikor a közbeszéd állapota csak romlik és romlik és az ember ki van éhezve a harmóniára, különösen jó hír, hogy a magyar–iráni kapcsolatok fejlődnek. Az LMP politikusa szúrta ki az iráni hírügynökség jelentéséből, hogy Semjén Zsolt titokban már megint találkozott az iráni nagykövettel. (Honnan tudnánk, mi folyik a világban, ha nem volna a szabad iráni sajtó?)

És szerencsére ezek a találkozók egyáltalán nem eredmény nélküliek: az csak egy dolog, hogy végre összekapcsolódik Jazd és Jászberény, de talán lesz Teherán–Budapest repülőjárat is, szóval végre nem kell átvergődniük a migránsoknak a fél világon, hogy Európába érjenek. Ezen kívül szorosabbak lesznek a két ország tudományos, egyetemi szférái között is a kapcsolatok. (Mondjuk én tudok is egy hamarosan megürülő egyetemi épületegyüttest a Belvárosban. Nem hiszem el, hogy egy büszke iráni diploma ne lenne legalább olyan vonzó, mint egy megvetett amerikai, ráadásul a gender szak problémája is megnyugtatóan megoldódna.) És végül a jelentés szerint a két ország bankrendszere is jobban összeér majd, ami ugye remek hír, hiszen – mint a legutóbbi találkozón kiderült – magyar bankhitelből építünk majd az irániakkal közösen atomerőműveket.

Ha jól értem, az történik, hogy egyrészt a paksi bővítésre hitelt veszünk fel, hogy Oroszország egy nagy atomerőművet építsen nálunk, mert erre nincs pénzünk. Másrészt hitelt adunk Iránnak, hogy velük együtt szórjuk tele a harmadik világot kicsi, helyes atomerőművekkel, mert erre meg nekik nincs pénzük.

Ami azért felvet pár kérdést. Például nem lehetne-e egyszerűen megadni egymás telefonszámait az iráni és orosz partnereinknek, hátha esetleg elkeverték őket az iráni atomprogram idején a nagy hurcolkodásban, amikor állandóan költözködni kellett az érkező nemzetközi ellenőrök elől, és akkor ők ezt a pénzmozgatást egymást között, a magyar adófizetők lelkes hozzájárulása nélkül is elintézhetnék?

Aztán az is kérdés, hogy ha olyan jól értünk az atomerőművekhez és pénzünk is van felesleges, akkor először miért nem itthon kezdünk építeni egy kicsi kis erőművet? Amire persze az a válasz, hogy mégsem vagyunk annyira jók. A minap tartotta meg az új paksi miniszter az első sajtótájékoztatóját, amelyen kiderült, nem biztos, hogy a paksi beruházásnál sikerül elérni a tervezett magyar részarányt. Nincsenek meg a megfelelő beszállítóink, és még bevethető munkásunk is egyre kevesebb van, mert rengetegen kimentek külföldre, aki meg itt maradt, azt felszívja az egyre jobban beinduló építőipar. Szóval, lehet, hogy külföldről kell majd vendégmunkásokat hívni. Remélem, irániakat – teszem hozzá.

Tehát itthon csak pénzünk, technológiánk és munkásunk nincs, hogy atomerőművet építsünk, még szerencse, hogy a legfontosabb tényezőből viszont itt is remekül állunk: a politikai elhatározásból. Ennek köszönhetően a magyar–iráni atomprogram várhatóan pont olyan sokat fog hozni Magyarországnak, mint a déli és a keleti nyitás többi projektje.

Ja, és közben az is kiderült, hogy az orosz hitelt, amelyről idáig azt mondták, hogy a lehető legjobb üzlet, lecserélnénk piaci alapúra. Azaz az oroszok mindenki másnál jobb feltételekkel kínálnak nekünk hitelt, legalább is, ha a mindenki másba nem értünk bele senki mást.

Ha nem érti, ne keseredjen el: ez is csak azt bizonyítja, túl bonyolult ügy ez ahhoz, hogy népszavazni lehessen róla.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Egy kanál vízben: kitört a háború a kormány médiaholdudvarában

Megnyugvás helyett háborút hozott a Fidesz győzelme a médiaholdudvarban. Immár nem csak az ideológiai elhajlással vádolt – kormány által kinevezett – kulturális vezetőket sorozzák, de a „bajtársak” is hajba kapnak. A legfrissebb, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszból kiderül, hogy a 888.hu–Magyar Idők–pestisracok.hu tengelyen kialakult vita nemzedéki, ideológiai és pénzügyi természetű.

Elkészült a Süsü, a sárkány folytatásával Csukás István

Ha nem töltődik fel az ember, elkopik – mondja Csukás István a legfrissebb, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszban. Az író augusztusban fellép a szóládi Ízek, Versek, Madárfütty Fesztiválon; a rendezvény célja, hogy visszacsempéssze a kultúrát és a hagyományokat a köztudatba.

Apró szobrok Budapest utcáin: bemutatjuk az alkotót

A budapestiek legújabb kedves közösségi játéka a gerillaszobor-vadászat: nyitott szemmel kell járni a várost ahhoz, hogy az ember megtalálja a várra forduló irányzékú apró tankot, az öngyilkos mókust vagy éppen a Főkukacot. Kolodko Mihály – Mihajlo Kolodko – kárpátaljai szobrászművész alkotásai amilyen kicsik, olyan beszédesek. Részletek a digitális Heti Válaszban!

Egy Fidesz-szavazó bírálhatja-e a kormányt? Itt a válasz!

A címbe foglalt kérdésről szólt a keresztény, konzervatív értelmiségieket tömörítő szervezetek Újra néven nevezzük című, áprilisban kiadott vitairata. Balog Zoltán volt miniszter és Bogárdi Szabó István református püspök minapi disputája szerint igen, de. Részletek a csütörtöki, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszban.

Tabudöntő vélemény: „Csak showműsor az észak-koreai leszerelés”

Észak-Koreában nem bízik, Kínában még kevésbé, ennek megfelelően a Donald Trump–Kim Dzsongun megállapodástól sem vár mélyreható változásokat. Szahasi Rjo Japán professzor Ázsia jövőjéről és Japánról mint lehetséges bevándorlóországról is beszélt a csütörtökön digitálisan megjelenő Heti Válasznak.

Íme az internet egyik legsötétebb bugyra

Az internet egyik legsötétebb bugyra a „kényszerű cölibátusban” élő fiatal férfiak radikalizálódott kemény magja. Az alt-right nyelvezetét használó „incel”-fórumok immár tömeggyilkosokat termelnek ki, és a férfiak rendszerszintű kudarca miatt egyre nagyobb az utánpótlásuk.