Publi

Balázs Zoltán

A baloldal három válsága

/ 2017.09.11., hétfő 08:10 /

„Eszmék, identitások híján a legújabb baloldalnak a harci zászlajára nincs is más írva, mint az ellenség neve: a nácik, a rasszisták, a szélsőjobb.”

Közhely, hogy a sikeres politikának nincs abszolút biztos receptje; de a történelem néhány dologra megtanított. Ezek egyike, hogy közösséghez tartozás nélkül nehéz választást nyerni. Emlékszünk: 2002 után a Fidesz közösségépítésbe fogott, visszalépett a civil világba, s máig az ott fölhalmozott forrásokra képes építeni.

Erre a stratégiára lehetett volna számítani a baloldalon is, s még csak azt sem mondhatjuk, hogy ne történtek volna ilyen kezdeményezések. De ebből nem jött létre ütőképes elit. A baloldal vezetői mintha a levegőben lebegnének. Semmi egyebet nem lehet hozzájuk kötni, mint saját pártjukat. Ennek mélyebb okai is vannak, olyanok, amelyek az egyetemes baloldal három nagy válságával függnek össze.

A baloldal ősi közösségélménye a munkásosztály, amelyért sokan mártírhalált vállaltak, amely politika- és gazdaságelméletet is kapott a marxizmussal, s amely iránt ma is létezik nosztalgia. Az első válság abból fakadt, hogy a munkásosztály marginálissá vált, s egyre jobban bekapcsolódott a nemzeti közösségbe.

Az új közösséget a ’68-as lázadók teremtették meg. Filozófiai rendszer híján a felszabadulás, a kivonulás, a földrabjai-mítosz mély, vallási tapasztalatokat is mozgósító ereje dinamizálta őket. Ám ezt a nemzedéket is beőrölte a baloldal logikája, amely ideológiát és intézményeket konstruált. Ezek aztán a humanizmus jegyében a nyugati civil társadalom és politika meghatározó pártjaivá vagy hangadóivá váltak.

Csakhogy az emberiség mint olyan nem közösség; a hivatásszerűen művelt közösségiség pedig egyre hamisabbá, hatalommal átitatottabbá, a tömegek iránt bizalmatlanná vált. Bekövetkezett a második válság.

Így a klasszikus baloldali ideológiákkal sem törődő, identitásalapon szerveződő csoportokká alakult át az, amit baloldalnak hívunk. Ez a formátlan világ, amelyben mindenki valamilyen kisebbséghez tartozik, amelynek lényegét sérelmei és jogai adják, ma is létezik.

De már mutatkoznak a válság jelei. A merő identitás, társadalmi szerep alkalmatlan arra, hogy politikai közösséget szüljön. A modern politika lényege, hogy a csoportidentitások számára megteremtse a közös kereteket, úgy, hogy átélhetők és erkölcsileg igazolhatók legyenek. Néhány liberális filozófuson kívül ma már alig van kivel vitatkozni a modern baloldalon; a sértett identitások kakofóniájában az értelem szerepe nulla.

Ebben a harmadik válságban a baloldal élcsapatai a klasszikus kiutat választják: az önmagáért való akcionizmust, mely a politika központjává a harcot, a lázadást, a forradalmat teszi; hajtóereje pedig az együvé tartozás élménye. Ám harchoz ellenség is kell.

Eszmék, identitások híján a legújabb baloldalnak a harci zászlajára nincs is más írva, mint az ellenség neve: a nácik, a rasszisták, a szélsőjobb. Mindegy, hogy szobordöntésről, tüntetésről, autók felgyújtásáról van-e szó, a képlet ugyanaz: a cél a küzdés maga. Nem mondom, hogy ebből következően garantált a pártpolitikai kudarc. De azt igen, hogy a baloldali jövő sötét.

Az írás a Heti Válasz augusztus 23-i lapszámában is megjelent

Rosta

Sümegi Noémi

Találkozunk 2016-ban!

Különleges Arany-estek

Három fővárosi színház is különleges programot kínál az Arany-emlékévben: a Katona félmaratont rendez, a Radnóti Színarany, az Örkény Aranyozás címmel tart előadást.

Kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól

Nem kis részben a dolgozók kifacsarásán alapuló humánpolitika okozta a Ryanair botrányos járattörlési hullámát, de a vállalat némi fizetésemeléssel kezelheti a belső feszültségeket. Közben kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól is. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mi történt az EAST ’56-os dalával?

Rosszulesett a zenekarnak, hogy az ’56-os forradalom tavalyi évfordulóján nem az EAST legendás dalát és klipjét vették elő, de megértik. Móczán Péter basszusgitárost, az együttes alapítóját, vezetőjét az október 23-i életműkoncertjük előtt kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Bizonyíték: a szovjet katonák tömegesen erőszakoltak meg nőket

Hogyan lett Magyarországon ’48-ra annyi kommunista, hogy átvehették a hatalmat? Miként győzött vidéken harcok nélkül a forradalom? Hogyan kerültek kulcsszerepbe a „kommunistamentők”? Miért akasztották fel őket utóbb? Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke 1956-ról. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

A halál völgyében: miért bukik el tízből kilenc startup?

Divatba jöttek a startupok Magyarországon, de tízből kilenc induló vállalkozás elbukik, és lassan nő a sikersztorik száma. Ezen változtatna a Telenor gyorsítóprogramja, melynek két mentorától kérdeztük, mik a leggyakoribb buktatók.

Fekete György utódja: „Ide ne hozzon senki pártpolitikát!”

Karmester vagyok, és az is maradok, nem lettem politikus attól, hogy MMA-elnöknek választottak – mondja Vashegyi György, aki november elejétől három évig vezeti a köztestületet. Az új elnökkel minőségről, ízlésdiktatúráról és az együttműködés hiányáról is beszélgettünk a friss Heti Válaszban.