Publi

Balázs Zoltán

A baloldal három válsága

/ 2017.09.11., hétfő 08:10 /

„Eszmék, identitások híján a legújabb baloldalnak a harci zászlajára nincs is más írva, mint az ellenség neve: a nácik, a rasszisták, a szélsőjobb.”

Közhely, hogy a sikeres politikának nincs abszolút biztos receptje; de a történelem néhány dologra megtanított. Ezek egyike, hogy közösséghez tartozás nélkül nehéz választást nyerni. Emlékszünk: 2002 után a Fidesz közösségépítésbe fogott, visszalépett a civil világba, s máig az ott fölhalmozott forrásokra képes építeni.

Erre a stratégiára lehetett volna számítani a baloldalon is, s még csak azt sem mondhatjuk, hogy ne történtek volna ilyen kezdeményezések. De ebből nem jött létre ütőképes elit. A baloldal vezetői mintha a levegőben lebegnének. Semmi egyebet nem lehet hozzájuk kötni, mint saját pártjukat. Ennek mélyebb okai is vannak, olyanok, amelyek az egyetemes baloldal három nagy válságával függnek össze.

A baloldal ősi közösségélménye a munkásosztály, amelyért sokan mártírhalált vállaltak, amely politika- és gazdaságelméletet is kapott a marxizmussal, s amely iránt ma is létezik nosztalgia. Az első válság abból fakadt, hogy a munkásosztály marginálissá vált, s egyre jobban bekapcsolódott a nemzeti közösségbe.

Az új közösséget a ’68-as lázadók teremtették meg. Filozófiai rendszer híján a felszabadulás, a kivonulás, a földrabjai-mítosz mély, vallási tapasztalatokat is mozgósító ereje dinamizálta őket. Ám ezt a nemzedéket is beőrölte a baloldal logikája, amely ideológiát és intézményeket konstruált. Ezek aztán a humanizmus jegyében a nyugati civil társadalom és politika meghatározó pártjaivá vagy hangadóivá váltak.

Csakhogy az emberiség mint olyan nem közösség; a hivatásszerűen művelt közösségiség pedig egyre hamisabbá, hatalommal átitatottabbá, a tömegek iránt bizalmatlanná vált. Bekövetkezett a második válság.

Így a klasszikus baloldali ideológiákkal sem törődő, identitásalapon szerveződő csoportokká alakult át az, amit baloldalnak hívunk. Ez a formátlan világ, amelyben mindenki valamilyen kisebbséghez tartozik, amelynek lényegét sérelmei és jogai adják, ma is létezik.

De már mutatkoznak a válság jelei. A merő identitás, társadalmi szerep alkalmatlan arra, hogy politikai közösséget szüljön. A modern politika lényege, hogy a csoportidentitások számára megteremtse a közös kereteket, úgy, hogy átélhetők és erkölcsileg igazolhatók legyenek. Néhány liberális filozófuson kívül ma már alig van kivel vitatkozni a modern baloldalon; a sértett identitások kakofóniájában az értelem szerepe nulla.

Ebben a harmadik válságban a baloldal élcsapatai a klasszikus kiutat választják: az önmagáért való akcionizmust, mely a politika központjává a harcot, a lázadást, a forradalmat teszi; hajtóereje pedig az együvé tartozás élménye. Ám harchoz ellenség is kell.

Eszmék, identitások híján a legújabb baloldalnak a harci zászlajára nincs is más írva, mint az ellenség neve: a nácik, a rasszisták, a szélsőjobb. Mindegy, hogy szobordöntésről, tüntetésről, autók felgyújtásáról van-e szó, a képlet ugyanaz: a cél a küzdés maga. Nem mondom, hogy ebből következően garantált a pártpolitikai kudarc. De azt igen, hogy a baloldali jövő sötét.

Az írás a Heti Válasz augusztus 23-i lapszámában is megjelent

Rosta

Szőnyi Szilárd

Találkozunk 2016-ban!

Ingyen ház az államtól nászajándékba?

Hatvanhat százalékra nőtt az esélye annak, hogy egy nőt 50 éves kora előtt feleségül vegyenek. De miért lettünk a furcsa párok országa? Megfejtésünk szerint azért, mert az állam házat ad nászajándékba.

Rockenbauer Zoltán nem bírálja Nyáry Krisztiánt, sőt…

Nem szűnik az érdeklődés Ady özvegye iránt: Rockenbauer Zoltán Csinszka, a halandó múzsa című könyvét alig várták a boltok, mert tudják, hogy mindet elkapkodják. A művészettörténész szerzővel világjáró édesapjáról is beszélgettünk. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Tényleg iszlám lesz Európa? – végre itt a válasz

Néhány évtizeden belül muszlim többségűvé válhat Európa, jósolják sokan, míg mások ezt puszta riogatásnak, az iszlamofóbia megnyilvánulásának tartják. Egy rangos amerikai kutatóintézet viszont megmérte, mekkorára növekedhet az európai iszlám népesség a század közepére. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Ahol hős a baltás gyilkos – a Heti Válasz titkos tudósítója Azerbajdzsánból

Európában legfeljebb egy német menekülttáborban lehet ilyen kis területen ennyi különböző nemzetiséget találni, mint a Kaukázusban. Ami egyrészt lenyűgöző sokszínűség, másrészt végtelen lehetőség egymás utálatára. A világon kevesen művelik ezt olyan magas szinten, mint az azeriek és az örmények. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Ezért kellett mennie a legnépszerűbb lengyel politikusnak

Többen kedvelték, mint pártját és kormányát, mégis leváltották: Beata Szydłónak két év adatott Lengyelország élén. Utódja egy egykori bankár az elitellenes Jog és Igazságosság (PiS) elnökének kívánságára. Miért vállalt kockázatot Jarosław Kaczyński Mateusz Morawiecki felemelésével? A csütörtöki Heti Válaszból minden kiderül.

Fidesz-csapda a Jobbiknak – ezt benézte az Állami Számvevőszék?

Az Állami Számvevőszék 662 millió forintos büntetés kivetésével a választások előtt a Jobbik ellehetetlenülésével fenyegető lépést tett. A politikai szándék világos, a jogi megalapozottság viszont gyenge lábakon áll. Részletes háttér a csütörtöki Heti válaszban.

Ez volt Donald Trump ösztönös felismerése Jeruzsálem ügyében

Izraelnek és a keresztény jobboldalnak tett rövidlátó gesztus vagy Donald Trump politikai tehetségének megnyilvánulása, hogy az amerikai elnök Jeruzsálemet Izrael fővárosának ismerte el? Az elnök élesebben látja a lényeget, mint kritikusai, de ettől még kockázatosat húzott. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.