Schuleken túl

/ 2017.10.11., szerda 17:10 /

Schulek Frigyesnek (1841–1919) Budapesten három épülete van, de mindhárom a főváros jelképének tekinthető: a Mátyás-templomot – amelynek a helyreállítását végezte –, a Halászbástyát és a János-hegyi Erzsébet-kilátót – amely Klunzinger Pál tervének átépítése révén jött létre – látogatók hada keresi fel évente.

Ezeken kívül meglepően kevés művet hagyott hátra, de mint Farbakyné Deklava Lilla Schulek Frigyesről szóló, friss kötetében is olvashatjuk: amit alkotott, az éppen elegendő ahhoz, hogy a historizmus legnagyobb mesterei közé írja be a nevét. A kötet a Holnap Kiadó A magyar építészet mesterei című sorozatának részeként rendkívüli alapossággal tárja az olvasók elé, mit köszönhetünk a mesternek, aki a Műegyetem tanáraként építészek sokaságát avatta be a szakma rejtelmeibe. A szerző áttekinti a műemlékvédelem kialakulását Európában és Magyarországon, beszámol Schulek oktatói tevékenységéről, műemlék-felújításairól, ismerteti összes alkotását, meg nem valósult terveit, de legrészletesebben a XIII. században épült Mátyás-templom helyreállítását – neogót építészetünk legszebb alkotását – és a neoromán stílusú Halászbástya építését tárgyalja. Schulek alkotó korszakából harminc esztendőt kötött le budavári megbízatása. A kötetnek Schulek Frigyesen is túlmutató jelentősége, hogy bepillantást enged abba a rendkívüli igényességbe és gazdagságba, amely a XIX. század utolsó harmadától az első világháborúig jellemezte a magyar építészetet.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Betont mindenhova!

Az egyik helyen a teniszre hivatkozva emelnek betonmostrumot, Zuglóban viszont a teniszpályákat veszik el egy fedett futópálya kedvéért.

Itt épített gyurcsányista erőközpontot Lamperth Mónika

A baloldal az esélyesebb az észak-budapesti lakótelepi karéj három választókörzetében, de a XV. kerületben bonyolult a képlet: van itt Lamperth Mónika által építgetett gyurcsányista erőközpont, jelölt a Fidesz lakótelepi szakembere, és egy óvodafelújítás miatt megbüntetett lázadó szocialista is. Választási sorozatunk az Óbudától Újpalotáig nyújtózó kerületek esélyeit latolgatja. Részletek a friss Heti Válaszban.

A disznósajt volt a csúcs a kisgazdák sajtóreggelijén

Pártcunamival indult a hivatalos kampányidőszak, ám a szokásosan jelentkező komolytalan formációk mellett a reaktivált kisgazdáknak és Lévai Katalin volt szoci miniszter pártjának lehet is hatása egy-egy mandátum – elvesztésére. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Huszti Péter: „Ellopta a show-t a politika”

El lehet játszani Hamletet bőrdzsekiben, de ne a ma emberéről, hanem a ma emberéhez szóljon – mondja a Corvin-lánccal frissen kitüntetett Huszti Péter színművész, rendező. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg blöff volt a rezsicsökkentés?

A földgáz külföldi áresése valóban lehetővé tett volna egy méretes lakossági gázárcsökkentést 2015–16 táján, a kormány azonban inkább tartalékba rakta az erre fordítható összeget. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Ez most tényleg össznemzeti ügy – aki magyar, aláír!

Miért kell vért izzadni ahhoz, hogy egymillió uniós aláírás összegyűljön a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezéshez? Csáky Pál, az ügyet az Európai Parlamentben képviselő felvidéki politikus és névrokona, Csáky Csongor, a gyűjtést idehaza szervező Rákóczi Szövetség főtitkára válaszol a csütörtöki Heti Válaszban.