Régi képek a budapestiekről

/ 2018.03.28., szerda 17:20 /

A Budapest-rajongók megunhatatlan szenvedélye immár évek óta a fővárosról készült régi fényképek gyűjtése, megosztása, vagy hogy legalább követőként, hozzászólóként, kedvelőként részt vegyenek az össznépi mulatságban. Rácsodálkozunk a régi városra, a háború előtti utcákra, eltűnt házakra, az egykori közlekedési eszközökre, majd a megszűnt villamossínekre.

Ez a fotó iránti szenvedély a XIX–XX. század fordulójának Budapestjén is éppoly erős lehetett, mint napjainkban. A városegyesítés után sorra nyíltak a fényképészműtermek, hogy megörökítsék a fővárosi polgárok és családjaik arcképét. Már 1870-ben működött Pesten, a Széna tér 8. alatt Udvardy Gyula festő és fényképész műterme. Az 1879-ben alapított Békei-féle fényképészeti műtermet a Király utca 30. szám alatt kellett felkeresni – itt a mintát eltették és utánrendeléseket is elfogadtak.

S ne gondoljuk, hogy a fényképezés eleinte kizárólag a férfiak foglalatossága volt: biztosan tudjuk, hogy az egykori Kerepesi úton, a mai Rákóczi út 9. alatt Halász Anna 1883-ban fényképírói műtermet tartott fenn, „a Mátyás király című házban” – ahogy üzletét reklámozta. Donáth D. fényképészeti műterme az 1880-as és az 1890-es években is az Üllői út 41. szám alatt működött. A szerzői jogok problémája egészen korán megjelent ebben a művészeti ágban is, 1890-ben-ben például Hizschhauter R. fényképész, aki Lajos utca 144. alatti műtermében fogadta a megrendelőket, felhívta a figyelmet, hogy tilos az utánzás.

Özv. Bienenfeld Zsigmondné a Városligetben hirdette üzletét mint „első magyar papír gyorsfényképészeti műterem”. Békei Ödön a Váczi körút (ma Bajcsy-Zsilinszky út) 14. alatt tartott fenn műtermet, úgy népszerűsítve magát, hogy villanyfénynél is készít felvételeket, és bármilyen alkalomra, ünnepélyekre, esküvőkre is elmegy.

Persze voltak fényképészek, akik kitüntetésekkel is reklámozhatták magukat, ilyen volt Mai Manó, akinek a Nagymező utca 20. alatt volt a műterme, egy időben társával, Szigeti Jakab fényképésszel közösen. Mai Manó elmondhatta magáról, hogy aranyérmet nyert Párizsban, de az ezredéves országos kiállításon is királyi elismerést és állami aranyérmet kapott, s számos más kitüntetést, kiállítási aranyérmet és díszoklevelet vett át a legjobb gyermekfelvételekért.

Ha ránézünk Budapest egykori térképére, akkor mai eszünkkel fel sem fogjuk, miért volt szükség ennyi fényképészre. Oldalakon át lehetne sorolni az utcák, fotósok nevét, olyan sok műterem volt a városban, mintha egész Budapest folyamatosan fényképezkedni akart volna.

Vajon hová lettek ezek a felvételek? Persze sokat ismerünk, Mai Manó fotóit például megőrizte az utókor, de vajon hol rejtőznek azok a képek, amelyeket névtelen alkotók készítettek?

A régi utcák, elpusztult házak, felszámolt villamossínek mellett jó lenne látni azok arcát, családi fényképeit is, akik egykor a várost építették és benépesítették.

Rosta

Dévényi István

Találkozunk 2016-ban!

Új kormány – oktatáspolitikai fordulat jön?

Ha valóban a jegybanki ajánlások alapján kezd bele a kormány a versenyképesség javításába, akkor az oktatásban át kell állítani a váltókat. Részletes háttér a Heti Válaszban.

Miért fideszes a falu? – A választási adatok mögé néztünk

A kormánypárt elsősorban falun mozgósított, a községekben élők szavazataival nyerte meg a választásokat – hallhattuk az elmúlt napokban. De tényleg igaz ez? Miként húzhatták be a romák tömegeinek voksait is? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mihez kezd a Fidesz a Budapest nevű ellenzéki szigettel?

A választás nyilvánvalóvá tette: a Fidesz messze nem olyan népszerű a fővárosban, mint az ország többi részén. Újra napirendre kerülhet az önkormányzati rendszer átalakításának kérdése, de a kormány számára tökéletes megoldás nem látszik. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.