Régi képek a budapestiekről

/ 2018.03.28., szerda 17:20 /

A Budapest-rajongók megunhatatlan szenvedélye immár évek óta a fővárosról készült régi fényképek gyűjtése, megosztása, vagy hogy legalább követőként, hozzászólóként, kedvelőként részt vegyenek az össznépi mulatságban. Rácsodálkozunk a régi városra, a háború előtti utcákra, eltűnt házakra, az egykori közlekedési eszközökre, majd a megszűnt villamossínekre.

Ez a fotó iránti szenvedély a XIX–XX. század fordulójának Budapestjén is éppoly erős lehetett, mint napjainkban. A városegyesítés után sorra nyíltak a fényképészműtermek, hogy megörökítsék a fővárosi polgárok és családjaik arcképét. Már 1870-ben működött Pesten, a Széna tér 8. alatt Udvardy Gyula festő és fényképész műterme. Az 1879-ben alapított Békei-féle fényképészeti műtermet a Király utca 30. szám alatt kellett felkeresni – itt a mintát eltették és utánrendeléseket is elfogadtak.

S ne gondoljuk, hogy a fényképezés eleinte kizárólag a férfiak foglalatossága volt: biztosan tudjuk, hogy az egykori Kerepesi úton, a mai Rákóczi út 9. alatt Halász Anna 1883-ban fényképírói műtermet tartott fenn, „a Mátyás király című házban” – ahogy üzletét reklámozta. Donáth D. fényképészeti műterme az 1880-as és az 1890-es években is az Üllői út 41. szám alatt működött. A szerzői jogok problémája egészen korán megjelent ebben a művészeti ágban is, 1890-ben-ben például Hizschhauter R. fényképész, aki Lajos utca 144. alatti műtermében fogadta a megrendelőket, felhívta a figyelmet, hogy tilos az utánzás.

Özv. Bienenfeld Zsigmondné a Városligetben hirdette üzletét mint „első magyar papír gyorsfényképészeti műterem”. Békei Ödön a Váczi körút (ma Bajcsy-Zsilinszky út) 14. alatt tartott fenn műtermet, úgy népszerűsítve magát, hogy villanyfénynél is készít felvételeket, és bármilyen alkalomra, ünnepélyekre, esküvőkre is elmegy.

Persze voltak fényképészek, akik kitüntetésekkel is reklámozhatták magukat, ilyen volt Mai Manó, akinek a Nagymező utca 20. alatt volt a műterme, egy időben társával, Szigeti Jakab fényképésszel közösen. Mai Manó elmondhatta magáról, hogy aranyérmet nyert Párizsban, de az ezredéves országos kiállításon is királyi elismerést és állami aranyérmet kapott, s számos más kitüntetést, kiállítási aranyérmet és díszoklevelet vett át a legjobb gyermekfelvételekért.

Ha ránézünk Budapest egykori térképére, akkor mai eszünkkel fel sem fogjuk, miért volt szükség ennyi fényképészre. Oldalakon át lehetne sorolni az utcák, fotósok nevét, olyan sok műterem volt a városban, mintha egész Budapest folyamatosan fényképezkedni akart volna.

Vajon hová lettek ezek a felvételek? Persze sokat ismerünk, Mai Manó fotóit például megőrizte az utókor, de vajon hol rejtőznek azok a képek, amelyeket névtelen alkotók készítettek?

A régi utcák, elpusztult házak, felszámolt villamossínek mellett jó lenne látni azok arcát, családi fényképeit is, akik egykor a várost építették és benépesítették.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Hatékony oktatási-nevelési stratégia a cirkuszban

A Fővárosi Nagycirkusz előadásait, valamint különböző programjait látva egyre inkább bebizonyosodik, hogy a cirkusz közösségeket tud megszólítani, gondolkodásra, beszélgetésekre, vitákra sarkalló tartalmakat képes közvetíteni.

Összeomlott a magyar ellenzék – csődbiztos kerestetik

Budapest V. és VIII. kerületében győzelmet remélt az ellenzék a július 8-i időközi erőpróbákon, hiszen a parlamenti szavazáshoz képest egységesebb formában indult – ráadásul a főváros Fidesz-kritikusabb, mint az ország. Aztán jött a feketeleves, illetve a tanácstalanság: jövőre milyen felállásban lenne célszerű „elszenvedni” az uniós és az önkormányzati választást? Részletes háttér a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.