Óbuda térképeken, látképeken

/ 2017.11.08., szerda 15:39 /

Óbuda történelméről, kultúrtörténetéről szerzett ismereteinket gyarapíthatjuk az Óbudai Múzeumban október közepén nyílt kiállításon, amely térképeken és metszeteken mutatja be a városrész múltját.

Az Óbudai Múzeumban kifinomult érzékkel nyúlnak azokhoz a témákhoz, amelyeken keresztül be tudják mutatni a kerület múltját. A fikciótól a valóságig című tárlaton olyan térképeken és metszeteken keresztül követhetjük nyomon a térség átalakulását, fejlődését, amelyek egytől egyig remekművek.

Népessy Noémi, az Óbudai Múzeum igazgatója a megnyitón elmondta: két és fél év koncentrált kutatói munka során tizenöt kulturális intézménnyel és számos magánszeméllyel, adományozóval és kölcsönzővel dolgoztak együtt. A cél az volt, hogy a vizualitáson keresztül ragadják meg az érdeklődők fantáziáját, akik az impressziók által végül egy átfogó képet alkothatnak magukban Óbudáról, a városrésznek az 1600-as évektől a városegyesítésig (1873) ívelő időszakáról.

A tematikus kiállítás Wilhelm Dilich 1600-ban és 1606-ban megjelent Alt Ofen/Óbuda metszeteivel indul, amelyek az óbudai városrészről fennmaradt első ábrázolások. Mellettük megjelennek a térképek, az utazóalbumok illusztrációi, valamint a konkrét történelmi eseményeket megörökítő metszetek. A tájba életképeket, sétáló és beszélgető alakokat (staffázsfigurákat) helyeztek el a művészek.

A látogató sok mindent megtudhat a hazai kartográfia születésének korszakáról, és a (táj)rajzoló, térképkészítő és metsző, néha az udvari krónikás szerepét is egyesítő polihisztorok, művész- és mesteremberek munkamódjáról.

Nem csak a szakavatottak számára lehetnek érdekesek az itt megtekinthető egykori kartográfusok műszerei, valamint a térképkészítés más szerszámai és a megelevenedő műhelyek titkai.

A magyar térképészet és a hazai kartográfia úttörőjének, a matematikus, mérnök, térképész, rajzoló és elméletíró Mikoviny Sámuelnek egy külön kis teremben állítottak emléket. A kiállítás 2018. április végéig tekinthető meg az Óbudai Múzeumban, a III. kerületi Fő tér 1. szám alatt.

Rosta

V. Nagy Viktória

Találkozunk 2016-ban!

Boldog születésnapot, MúzeumCafé!

Tíz év nagy idő – főleg egy olyan periodika életében, amely elsősorban a szakmának készül, de a nagyközönség számára is érdekes szeretne lenni. Vékony mezsgyén kell lépkedni, könnyű elbillenni bármelyik oldalra. A MúzeumCafénak eddig sikerült megőrizni az egyensúlyát.

Új kormány – oktatáspolitikai fordulat jön?

Ha valóban a jegybanki ajánlások alapján kezd bele a kormány a versenyképesség javításába, akkor az oktatásban át kell állítani a váltókat. Részletes háttér a Heti Válaszban.

Miért fideszes a falu? – A választási adatok mögé néztünk

A kormánypárt elsősorban falun mozgósított, a községekben élők szavazataival nyerte meg a választásokat – hallhattuk az elmúlt napokban. De tényleg igaz ez? Miként húzhatták be a romák tömegeinek voksait is? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mihez kezd a Fidesz a Budapest nevű ellenzéki szigettel?

A választás nyilvánvalóvá tette: a Fidesz messze nem olyan népszerű a fővárosban, mint az ország többi részén. Újra napirendre kerülhet az önkormányzati rendszer átalakításának kérdése, de a kormány számára tökéletes megoldás nem látszik. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Vidnyánszky emeli a tétet: arab produkciókat hívott Magyarországra

Miközben Magyarország egyes vidékein már akkor is rendőrért kiáltanak, ha valaki kendőt köt a fejére, a Nemzeti Színház olyan arab előadásokat is meghívott az éppen zajló MITEM-re, amely a megértést szolgálja napjaink legégetőbb kérdésében. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Sára Sándor: Vajna előtt is volt nemzeti filmgyártás!

A társadalmi problémákat kivételes érzékenységgel ábrázoló filmjeiért vehette át a Kossuth-nagydíjat a 85 éves Sára Sándor rendező, operatőr. A nemzet művészét, a Magyar Művészeti Akadémia tagját közszolgálatiságról és Andy Vajna filmügyi tevékenységéről is kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.