Mocsárból közpark

/ 2017.12.13., szerda 17:38 /

Bikaviadalt és autókiállítást éppúgy rendeztek benne, mint történelmi kiállítást, a jövőben pedig vélhetően a múzeumoké lesz a főszerep. De mit tudhatunk még a Ligetről? A fővárosi levéltár kiállítása mindent elmesél.

A nagy átalakítások mindig viták kereszttüzében álltak. Ez természetes. A Városliget pedig az ország, sőt, Európa első tervezett közparkjaként kiemelt figyelmet élvezett. De hogyan vált ez a terület ligetté? Nos, erről szól a levéltár Teve utcai épületében megrendezett, május 11-ig ingyenesen megtekinthető Liget-kiállítás, amelyet Fabó Beáta, Hidvégi Violetta, Perczel Olivér és Brunner Attila levéltárosok mutattak be nekünk.

Mint folyóparti fővárosunk sok egyéb területén, a mai Liget helyén is mocsár terült el egykor, pontosabban az Ökrösdűlő, amely a gazdák kedvelt legeltetőhelye volt.

A földdarab 1752-ben kerül Pest város tulajdonába, amely rögtön el is rendeli fűzfákkal való beültetését, hogy megszüntesse a maláriaveszélyt. Az elképzelés azonban kudarcba fullad, mivel ellenkezik az állattartók érdekeivel, Mária Terézia, majd II. József erdőtörvénye azonban már jelentősebb változást hoz: a Liget területén megjelennek a futóhomok megkötésére ültetett akácok és az eperfák. (Utóbbi magyarázata, hogy a faültetést Stolz János selyemtenyésztési felügyelőre bízzák; az eperfalevél pedig a selyemhernyó eledele.) Bár az ültetés ekkor még korántsem olyan tervszerű, mint később, az ekkor már Városerdőként emlegetett terület egyre jobban kezd hasonlítani egy parkra, és hamar kedveltté válik a városi polgárok körében.

Pest ezután a magántőke bevonásával próbálkozik: a parkot bérbe adja Batthyány János hercegprímásnak, aki el is kezdeti a mocsár lecsapolását, ám váratlan halála félbeszakítja a műveletet. Öccse és örököse, Tivadar (vagyis Batthyány Tódor) azonban parképítési kötelezettségeire fittyet hányva inkább fakitermelésbe kezd, hogy aztán hat évvel később a város visszavegye tőle a jobb sorsra érdemes területet.

Az igazán nagy változást, mint oly sok más közterület esetében, József nádor közbelépése hozza el: 1813-ban pályázatot írnak ki a Városerdő rendezett parkká alakítására. Az elfogadott tervet végül egy olyan ember készítheti el, akinek elképzelései – bár csak részben valósultak meg – a mai napig felfedezhetők a Ligeten. Christian Heinrich Nebbien 1818-ban kezdi meg a merész átalakítás munkálatait, s olyannyira szívén viseli a Liget sorsát, hogy a munkát ingyen felügyeli, sőt, a pályázatért kapott tiszteletdíját is beolvasztja az alapba.

Ám ez sem elég: a pénz elfogy, és közadakozás ide, kocsmákból befolyt bevétel oda, az építés lelassul, a nagyszabású átalakításnak végül csak kis része valósul meg. (Ennek leglátványosabb eleme a rondó, amelynek maradványa nem más, mint az ’56-os emlékmű mögötti nagyszabású, félköríves terület.)

A XIX. század közepén a feledés homálya borul a Ligetre, a munkák lelassulnak, s bár az 1838-as nagyárvíz és a forradalmi bombázások idején a terület a városiak menedékéül szolgál, a leglátványosabb beruházásra egészen 1866-ig kell várni. Ekkor nyílik meg az Állatkert, s ezt hamarosan számos más létesítmény követi: nyári színház épül, Zsigmondy Vilmos megtalálja a mai Széchenyi fürdő vizét tápláló artézi kutat, megalakul a Korcsolyázó Egylet. A fejlődéshez azonban a Közmunkatanács létrejötte adja a legnagyobb löketet: 1870-től újra felmerül a tervszerű alakítás igénye. Szabályozzák az utak irányát, a mulatók működését, és a parkrendezés mellett még több vendéglátó egység telepítését szorgalmazzák: a Liget lassan megtelik élettel.

1885-ben, az Első Országos Általános Kiállítás megrendezésével megkezdődik a „kiállítások korszaka”, a Liget időről időre nagyszabású, országos jelentőségű események színterévé válik. Ebben a sorban a legnagyobb rendezvény vitathatatlanul az 1896-os millenniumi kiállítás: a városligetben rengeteg gyönyörű pavilon épül. Az Ős-Budavára nevű, középkort és a török időket idéző mulatónegyed, a bámulatos Iparcsarnok, a mai Hősök tere, a Vajdahunyadvár történelmi épületegyüttese és még számos más építmény világossá teszi: a magyar ipar és művészet világszínvonalú. Az épületek ráadásul még évtizedekig a szórakozást szolgálják: az állatkerti tavon lévő rotundában 1904 nyarán bikaviadalokat rendeznek, az Iparcsarnokban a későbbi „pecsás” idők előfutáraként automobil-kiállítást, 1911-ben pedig megnyílik az Angolpark, a későbbi Vidámpark őse.

A Budapesti Nemzetközi Vásárt először 1925-ben rendezik meg azon a helyen, ahol 1938-ban, 1941-ben, vagy éppen 1973-ban. A szocialista időszak legjellemzőbb hagyatéka azonban – a vitathatatlan, korszakalkotó fejlesztései mellett, mint amilyen a nagyszabású játszótérépítés vagy a Vakok kertje – leginkább a durva beavatkozás. A Felvonulási tér (a mai ’56-osok tere), városszövetet és történelmet nem kímélve hasított bele a Nebbien-rondó körívébe, a lebetonozott utak pedig jelentős átmenő forgalmukkal szétszabdalták a parkot. A Városliget történelméhez azonban ez is hozzátartozik. A levéltár kiállítása pedig világossá teszi: a Városliget sorsa a fővároséval együtt mozgott, mintegy lenyomata volt annak. A Ligetnek tehát nincsen „eredeti állapota”, hiszen a terület legalább 150 éve nemcsak park, hanem a városi polgárok aktív pihenő-és szórakozóhelye is, és ez – bármi épül is benne – a jövőben sem fog változni.

Rosta

V. Nagy Viktória

Találkozunk 2016-ban!

Rangos díjat nyert a Heti Válasz újságírója

Élő Anita nyerte a Média a családért díjat. Lapunk munkatársa a Melyik nem kellett volna? című, Heti Válaszban megjelent cikkével érdemelte ki az elismerést, amelyet Lévai Anikótól vett át csütörtökön a Várkert Bazárban.

Összeomlott a kormánykommunikáció

A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal támogatást és segítséget nyújt az oltalmazott státuszt megszerző személyeknek annak érdekében, hogy minél hamarabb beilleszkedhessenek a magyar társadalomba.

Magyar történész kutatása a Batman és a Peter Pan rendezőinek új filmjei mögött

Négy hónapon belül két sikerfilm is landolt a mozikban, ami a II. világháború történetének elfelejtett mozzanatát, a Dinamó hadműveletet járja körül. Vajon aktuálisabb Dunkirk és Churchill híres „Harcolni fogunk!” beszéde most, mint bármikor az elmúlt hetven évben? Hogyan alakította a Hollywoodban befutott rendezők gondolkodását John Lukacs magyar történész? Részletes háttér a Heti Válasz január 18-i lapszámában!

Bereményi Géza: „Cseh Tamás azt hitte, besúgó vagyok”

Tegnap A jobbik részemet dúdolgattam – mondja Bereményi Géza, aki igazából magának írta a dalszövegeket. Január 21-én ő is ott lesz a Cseh Tamás 75. születésnapjára emlékező koncerten a MOMSportban. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Izraeli történészre figyel Orbán Viktor – tényleg átalakul az emberi faj?

Világszenzációk lettek, és állítólag Orán Viktor érdeklődését is felkeltették Yuval Noah Harari izraeli történész könyvei az emberiség múltjáról és jövőjéről. Legutóbbi műve szerint az emberi faj „szuperképességű”, illetve azzal nem rendelkező csoportokra válik szét. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Bővül a Heti Válasz!

Január 18-tól négy oldallal hosszabb lesz hetilapunk digitális kiadása. Az első Újhullám-rovatból kiderül, miért aggályosak a Disney világuralmi tervei, hogy miben előztük meg a haladó Nyugatot, és hogy melyik a kedvenc autós YouTube-csatornánk.

Mibe bukott bele az akasztós román miniszterelnök?

A székely zászló miatt akasztással fenyegetőző román kormányfő gyorsan megbukott, de a botrányos eset rávilágít: fokozódik a magyarellenes hangulatkeltés Romániában. És a „centenáriumi év” éppen csak elkezdődött. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.