Mocsárból közpark

/ 2017.12.13., szerda 17:38 /

Bikaviadalt és autókiállítást éppúgy rendeztek benne, mint történelmi kiállítást, a jövőben pedig vélhetően a múzeumoké lesz a főszerep. De mit tudhatunk még a Ligetről? A fővárosi levéltár kiállítása mindent elmesél.

A nagy átalakítások mindig viták kereszttüzében álltak. Ez természetes. A Városliget pedig az ország, sőt, Európa első tervezett közparkjaként kiemelt figyelmet élvezett. De hogyan vált ez a terület ligetté? Nos, erről szól a levéltár Teve utcai épületében megrendezett, május 11-ig ingyenesen megtekinthető Liget-kiállítás, amelyet Fabó Beáta, Hidvégi Violetta, Perczel Olivér és Brunner Attila levéltárosok mutattak be nekünk.

Mint folyóparti fővárosunk sok egyéb területén, a mai Liget helyén is mocsár terült el egykor, pontosabban az Ökrösdűlő, amely a gazdák kedvelt legeltetőhelye volt.

A földdarab 1752-ben kerül Pest város tulajdonába, amely rögtön el is rendeli fűzfákkal való beültetését, hogy megszüntesse a maláriaveszélyt. Az elképzelés azonban kudarcba fullad, mivel ellenkezik az állattartók érdekeivel, Mária Terézia, majd II. József erdőtörvénye azonban már jelentősebb változást hoz: a Liget területén megjelennek a futóhomok megkötésére ültetett akácok és az eperfák. (Utóbbi magyarázata, hogy a faültetést Stolz János selyemtenyésztési felügyelőre bízzák; az eperfalevél pedig a selyemhernyó eledele.) Bár az ültetés ekkor még korántsem olyan tervszerű, mint később, az ekkor már Városerdőként emlegetett terület egyre jobban kezd hasonlítani egy parkra, és hamar kedveltté válik a városi polgárok körében.

Pest ezután a magántőke bevonásával próbálkozik: a parkot bérbe adja Batthyány János hercegprímásnak, aki el is kezdeti a mocsár lecsapolását, ám váratlan halála félbeszakítja a műveletet. Öccse és örököse, Tivadar (vagyis Batthyány Tódor) azonban parképítési kötelezettségeire fittyet hányva inkább fakitermelésbe kezd, hogy aztán hat évvel később a város visszavegye tőle a jobb sorsra érdemes területet.

Az igazán nagy változást, mint oly sok más közterület esetében, József nádor közbelépése hozza el: 1813-ban pályázatot írnak ki a Városerdő rendezett parkká alakítására. Az elfogadott tervet végül egy olyan ember készítheti el, akinek elképzelései – bár csak részben valósultak meg – a mai napig felfedezhetők a Ligeten. Christian Heinrich Nebbien 1818-ban kezdi meg a merész átalakítás munkálatait, s olyannyira szívén viseli a Liget sorsát, hogy a munkát ingyen felügyeli, sőt, a pályázatért kapott tiszteletdíját is beolvasztja az alapba.

Ám ez sem elég: a pénz elfogy, és közadakozás ide, kocsmákból befolyt bevétel oda, az építés lelassul, a nagyszabású átalakításnak végül csak kis része valósul meg. (Ennek leglátványosabb eleme a rondó, amelynek maradványa nem más, mint az ’56-os emlékmű mögötti nagyszabású, félköríves terület.)

A XIX. század közepén a feledés homálya borul a Ligetre, a munkák lelassulnak, s bár az 1838-as nagyárvíz és a forradalmi bombázások idején a terület a városiak menedékéül szolgál, a leglátványosabb beruházásra egészen 1866-ig kell várni. Ekkor nyílik meg az Állatkert, s ezt hamarosan számos más létesítmény követi: nyári színház épül, Zsigmondy Vilmos megtalálja a mai Széchenyi fürdő vizét tápláló artézi kutat, megalakul a Korcsolyázó Egylet. A fejlődéshez azonban a Közmunkatanács létrejötte adja a legnagyobb löketet: 1870-től újra felmerül a tervszerű alakítás igénye. Szabályozzák az utak irányát, a mulatók működését, és a parkrendezés mellett még több vendéglátó egység telepítését szorgalmazzák: a Liget lassan megtelik élettel.

1885-ben, az Első Országos Általános Kiállítás megrendezésével megkezdődik a „kiállítások korszaka”, a Liget időről időre nagyszabású, országos jelentőségű események színterévé válik. Ebben a sorban a legnagyobb rendezvény vitathatatlanul az 1896-os millenniumi kiállítás: a városligetben rengeteg gyönyörű pavilon épül. Az Ős-Budavára nevű, középkort és a török időket idéző mulatónegyed, a bámulatos Iparcsarnok, a mai Hősök tere, a Vajdahunyadvár történelmi épületegyüttese és még számos más építmény világossá teszi: a magyar ipar és művészet világszínvonalú. Az épületek ráadásul még évtizedekig a szórakozást szolgálják: az állatkerti tavon lévő rotundában 1904 nyarán bikaviadalokat rendeznek, az Iparcsarnokban a későbbi „pecsás” idők előfutáraként automobil-kiállítást, 1911-ben pedig megnyílik az Angolpark, a későbbi Vidámpark őse.

A Budapesti Nemzetközi Vásárt először 1925-ben rendezik meg azon a helyen, ahol 1938-ban, 1941-ben, vagy éppen 1973-ban. A szocialista időszak legjellemzőbb hagyatéka azonban – a vitathatatlan, korszakalkotó fejlesztései mellett, mint amilyen a nagyszabású játszótérépítés vagy a Vakok kertje – leginkább a durva beavatkozás. A Felvonulási tér (a mai ’56-osok tere), városszövetet és történelmet nem kímélve hasított bele a Nebbien-rondó körívébe, a lebetonozott utak pedig jelentős átmenő forgalmukkal szétszabdalták a parkot. A Városliget történelméhez azonban ez is hozzátartozik. A levéltár kiállítása pedig világossá teszi: a Városliget sorsa a fővároséval együtt mozgott, mintegy lenyomata volt annak. A Ligetnek tehát nincsen „eredeti állapota”, hiszen a terület legalább 150 éve nemcsak park, hanem a városi polgárok aktív pihenő-és szórakozóhelye is, és ez – bármi épül is benne – a jövőben sem fog változni.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.