Különleges értékek

/ 2017.12.13., szerda 17:36 /

Budapesten sok olyan rejtőzködő ház van, melynek igazi szépsége az állagromlás miatt nem látható. Ezek egyike volt a Dob utca 85. szám alatti 111 éves iskola szecessziós épülete, amely most gyönyörűen megújul.

A Dob utca 85. szám alatti iskolára eddig is kivételes figyelem irányult remek tanár-és diákgárdája miatt. Az érdeklődés középpontjába most az Erzsébetvárosi Kéttannyelvű Általános Iskola, Szakgimnázium és Szakközépiskolának otthont adó szecessziós épület került, mely idén 111 éves, születésnapját novemberben ünnepelték. A jeles évforduló alkalmából kiadvány készült, és egy médiatörténeti kiállításnak is helyet adott az intézmény. Az 1906-ban átadott szecessziós épület felújításának három üteme közül kettőt már elvégeztek a múlt évben, 327 millió forint helyi forrásból, az Erzsébetvárosi Önkormányzatnak köszönhetően. A szép szecessziós ház felújítását jelentős tervezőmunka előzte meg.

Fotó: Lenyó László

Nyugodtan kijelenthető, hogy Budapest egyik legszebb iskolaépülete található a Dob utca 85. szám alatt, egy „300 öles telken”. Rekordidő alatt, 1905 őszétől 1906 októberéig készült el, Hegedűs Ármin tervei alapján. Az iskolát Budapest akkori polgármestere, Bárczy István avatta fel, aki, mint az köztudott, korábban maga is tanárként dolgozott. Regnálása idején szervezték újjá a fővárosi oktatást. A Dob utcai intézményben, a kor követelményeinek megfelelően, külön tanultak a fiúk és a lányok, az iskolának ezért is van két bejárata. A kezdetekkor idejáró 621 diákot 10 osztályban nevelte 20 tanító. Az épületben háztartási és ipari iskola is működött. Az első világháború idején hadikórházzá alakították, a diákok 1921-ig a Wesselényi utcai iskolába jártak. Az időközben megrongálódott épületet 1927-ben felújították. Néhány év múlva, a második világháború alatt azonban ismét megsérült: bombatámadás érte, az iskolát 1945-ben a tantestület hozta rendbe. Az 1950-es években a dolgozók iskolájának is helyet adó intézmény 1960-ban koedukálttá vált, s a magas diáklétszám miatt az udvar felőli részen megépítették a negyedik emeletet. Az intézmény történetében nagy fordulópontot jelentett az is, amikor 2011-ben összevonták a Kertész utcai iskolával. Azóta működik a mai nevén, eredeti helyén. Az intézmény legjellemzőbb sajátossága az angol nyelv oktatása, abból a szempontból, hogy közel ötvenéves múltja van. E hagyomány tudatos ápolása vezetett az 1995–96-os tanévben a magyar–angol két tanítási nyelvű osztály megindításához, az országban másodikként. A padsorokban olyan híressé vált tanulók ültek többek közt, mint Ruttkai Éva és Garas Dezső. Az iskolában tanított Hernádi Sándor nyelvész és Mészáros István művelődéstörténész is. Az intézmény híressé vált tanulóinak körét bővítette Gálvölgyi János színművész, parodista, Bernáth György újságíró és sokan mások.

Fotó: Lenyó László

Hegedűs Ármin munkái a historizmus, a magyar szecesszió, a neobarokk és a modern építészet jegyeit mutatják. Az iskola Lechner Ödön szecessziós stílusát követő módon készült. A XIX. század utolsó harmadáig a Három Dobnak nevezett szűk utca nem ígérkezett ideális iskolaépítési helyszínnek, ennek ellenére a tervező rendkívül praktikus ötletei a ház minden szintjén kedvező feltételeket biztosítanak az oktatáshoz. Az utca felőli homlokzat középső részének visszahúzása, a szélső rizalitok (a fal síkjából kiemelkedő, tagolt, általában gazdagon díszített homlokzatrész) előretolása, a belső udvar feltárása a nap járásához igazodva megfelelő mennyiségű fényt juttat az épületbe.

Fotó: Lenyó László

Korábban a ház átesett már néhány halaszthatatlan rekonstrukción: egyebek mellett a külső nyílászárókat úgy újították fel, hogy közben megőrizték az eredeti asztalosmunkákat. A szakemberek kiemelt feladatként kezelték a szecessziós ajtók megőrzését. Külön említést érdemel a homlokzat rekonstrukciója. Jól tükrözi: Erzsébetváros önkormányzatának vezetése és szakemberei szakítottak a korábbi évtizedek alatt tapasztalt épületromboló gyakorlattal, így az eredeti formájában újulhatott meg. Az iskola mozaikképein ugyanaz a két kéz dolgozott hajdanán, mint az Országház freskóin. Ez a művész nem más, mint Vajda Zsigmond. (A festő Székely Bertalan és Lotz Károly tanítványa volt. Alkotásai többek közt a Széchenyi fürdőt és a Szegedi Városháza épületét díszítik. Leghíresebb munkája az Országház, amelyben a főrendiház és képviselőház társalgójának gótikus mennyezetét és oldalfalait, valamint a képviselőház üléstermének két falfestményét is ő festette, hat év alatt.) Az általa tervezett és Róth Miksa műhelyében készült mozaikokat eredeti formájukban őrizték meg, ahogy az épület külső és belső falain újra eredeti szépségükben láthatók a Lechner Ödön építészetét is jellemző téglaszalagok. A régi, műemléki védettség alatt álló lépcsőházi Zsolnay-kerámiák ugyancsak szépen megmaradtak. A munkálatok során felújították a homlokzatot, a tetőket és a belső tereket, köztük a vizesblokkot és az étkezőt. Az igazi kuriózumnak számító, két legfelső szint egybenyitásával kialakított tornatermet is eredeti formájában rekonstruálták, a folyosókon pedig megőrizték az eredeti terazzo padlóburkolatokat is.

Erzsébetváros önkormányzata, az iskola igazgatója és tantestülete, a tervezésben és kivitelezésben részt vevő szakemberek, de még a diákok és szüleik is példaértékű együttműködést tanúsítottak a munkálatok idején. Rövid idő alatt és kimagasló szinten valósították meg a felújítás eddigi két szakaszát. A jövő évre, az Erzsébet Tervben 200 millió forintot irányzott elő az önkormányzat vezetése a tantermek és a fűtési hálózat megújítására.

Rosta

V. Nagy Viktória

Találkozunk 2016-ban!

Boldog születésnapot, MúzeumCafé!

Tíz év nagy idő – főleg egy olyan periodika életében, amely elsősorban a szakmának készül, de a nagyközönség számára is érdekes szeretne lenni. Vékony mezsgyén kell lépkedni, könnyű elbillenni bármelyik oldalra. A MúzeumCafénak eddig sikerült megőrizni az egyensúlyát.

Új kormány – oktatáspolitikai fordulat jön?

Ha valóban a jegybanki ajánlások alapján kezd bele a kormány a versenyképesség javításába, akkor az oktatásban át kell állítani a váltókat. Részletes háttér a Heti Válaszban.

Miért fideszes a falu? – A választási adatok mögé néztünk

A kormánypárt elsősorban falun mozgósított, a községekben élők szavazataival nyerte meg a választásokat – hallhattuk az elmúlt napokban. De tényleg igaz ez? Miként húzhatták be a romák tömegeinek voksait is? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mihez kezd a Fidesz a Budapest nevű ellenzéki szigettel?

A választás nyilvánvalóvá tette: a Fidesz messze nem olyan népszerű a fővárosban, mint az ország többi részén. Újra napirendre kerülhet az önkormányzati rendszer átalakításának kérdése, de a kormány számára tökéletes megoldás nem látszik. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Vidnyánszky emeli a tétet: arab produkciókat hívott Magyarországra

Miközben Magyarország egyes vidékein már akkor is rendőrért kiáltanak, ha valaki kendőt köt a fejére, a Nemzeti Színház olyan arab előadásokat is meghívott az éppen zajló MITEM-re, amely a megértést szolgálja napjaink legégetőbb kérdésében. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Sára Sándor: Vajna előtt is volt nemzeti filmgyártás!

A társadalmi problémákat kivételes érzékenységgel ábrázoló filmjeiért vehette át a Kossuth-nagydíjat a 85 éves Sára Sándor rendező, operatőr. A nemzet művészét, a Magyar Művészeti Akadémia tagját közszolgálatiságról és Andy Vajna filmügyi tevékenységéről is kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.