Képeslap és tricikli

/ 2017.11.08., szerda 15:41 /

A kiegyezés évében, 1867-ben vált függetlenné a Magyar Királyi Posta az osztrák postaigazgatástól, és első intézkedéseként nemzeti színűre festette a járműveit.

Az eltelt 150 év történelmét és emlékeit a Postamúzeum és a Bélyegmúzeum őrizte meg, amely a jubileum alkalmából megjelentetett egy szép könyvet: A jövőnek címezve. Jó belelapozni a kötetbe, nézegetni az eszközöket, tárgyakat, viseleteket ábrázoló fényképeket, rácsodálkozni a bélyeggyűjtemény értékes darabjaira. Láthatjuk nagyvárosaink gyönyörű postapalotáit, bepillanthatunk a távíróállomások működésébe, és megtudhatjuk, hogy több mint száz évig ugyanúgy nézett ki a többféle méretben, marhabőrből készült kézbesítőtáska. A magyar postához több újítás is kötődik, 1867-ben az osztrák postahivatallal egyszerre hozta forgalomba a levelezőlapot, amelynek képpel ellátott változata 1871-ben került forgalomba. Budapest utcaképét is jó ideig meghatározta, hogy 1894-ben 500 darab piros színű, jellegzetes formájú, vaslemezből készült postaládát szereltek fel a városban. Az Országház épületében 1902-ben nyílt meg a Steindl Imre által tervezett postahivatal, a Csonka János által tervezett postaautónak pedig 1905-ben volt a próbaútja. A kötet visszarepít minket az elmúlt időkbe, és felidézi a legszebb emlékeket.

Rosta

V. Nagy Viktória

Találkozunk 2016-ban!

Rangos díjat nyert a Heti Válasz újságírója

Élő Anita nyerte a Média a családért díjat. Lapunk munkatársa a Melyik nem kellett volna? című, Heti Válaszban megjelent cikkével érdemelte ki az elismerést, amelyet Lévai Anikótól vett át csütörtökön a Várkert Bazárban.

Összeomlott a kormánykommunikáció

A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal támogatást és segítséget nyújt az oltalmazott státuszt megszerző személyeknek annak érdekében, hogy minél hamarabb beilleszkedhessenek a magyar társadalomba.

Magyar történész kutatása a Batman és a Peter Pan rendezőinek új filmjei mögött

Négy hónapon belül két sikerfilm is landolt a mozikban, ami a II. világháború történetének elfelejtett mozzanatát, a Dinamó hadműveletet járja körül. Vajon aktuálisabb Dunkirk és Churchill híres „Harcolni fogunk!” beszéde most, mint bármikor az elmúlt hetven évben? Hogyan alakította a Hollywoodban befutott rendezők gondolkodását John Lukacs magyar történész? Részletes háttér a Heti Válasz január 18-i lapszámában!

Bereményi Géza: „Cseh Tamás azt hitte, besúgó vagyok”

Tegnap A jobbik részemet dúdolgattam – mondja Bereményi Géza, aki igazából magának írta a dalszövegeket. Január 21-én ő is ott lesz a Cseh Tamás 75. születésnapjára emlékező koncerten a MOMSportban. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Izraeli történészre figyel Orbán Viktor – tényleg átalakul az emberi faj?

Világszenzációk lettek, és állítólag Orán Viktor érdeklődését is felkeltették Yuval Noah Harari izraeli történész könyvei az emberiség múltjáról és jövőjéről. Legutóbbi műve szerint az emberi faj „szuperképességű”, illetve azzal nem rendelkező csoportokra válik szét. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Bővül a Heti Válasz!

Január 18-tól négy oldallal hosszabb lesz hetilapunk digitális kiadása. Az első Újhullám-rovatból kiderül, miért aggályosak a Disney világuralmi tervei, hogy miben előztük meg a haladó Nyugatot, és hogy melyik a kedvenc autós YouTube-csatornánk.

Mibe bukott bele az akasztós román miniszterelnök?

A székely zászló miatt akasztással fenyegetőző román kormányfő gyorsan megbukott, de a botrányos eset rávilágít: fokozódik a magyarellenes hangulatkeltés Romániában. És a „centenáriumi év” éppen csak elkezdődött. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.