valasz.hu/pest_budai_latkep/az-elet-felen-102391

http://valasz.hu/pest_budai_latkep/az-elet-felen-102391

Iskolaépítés Budapesten

/ 2018.04.25., szerda 15:21 /

A világvárossá váló Budapesten, a historizmus korában együtt volt pénz, akarat, ízlés és kellő számú felkészült építész a nem egy esetben művészi igénnyel megtervezett iskolaépületek létrehozására is. Persze kellett hozzá kormányzati, parlamenti döntés is, ezek közül a legfontosabb, hogy 150 ével ezelőtt Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszternek köszönhetően – több nyugat-európai államot is megelőzve – bevezették Magyarországon a tankötelezettséget.

Eötvös 1868 tavaszán kérte Ferenc József hozzájárulását az általa kidolgozott népoktatási törvényjavaslat előterjesztéséhez. A korabeli statisztikák szerint meglehetősen lesújtó volt a helyzet az országban: a gyermekeknek kevesebb mint fele járt iskolába, a magyarországi népesség közel 70 százaléka nem tudott írni és olvasni, több ezer településen nem volt iskola. Az 1868 nyarán a parlament elé került és az év végén elfogadott népoktatási törvény első paragrafusa kimondta: „Minden szülő vagy gyám, ideértve azokat is, kiknek házában gyermekek mint mestertanítványok vagy háziszolgák tartatnak, kötelesek gyermekeiket vagy gyámoltjaikat […] nyilvános iskolába járatni, életidejök 6. évének betöltésétől egész a 12., illetőleg a 15. év betöltéséig.”

A tankötelezettség bevezetése és az oktatási idő kiterjesztése miatt jóval több tanteremre és iskolaépületre volt szükség – főleg, hogy pár év múlva elfogadták a középfokú oktatásról és tanoncoktatásról szóló törvényeket is. Az igénynövekedéshez a demográfiai robbanás is hozzájárult. Folyamatosan évi egyszázalékos volt a népességszaporulat, így a 14 éven aluliak aránya 1890-re elérte a 36,2 százalékot. Míg 1870-ben 15,5 millióan éltek az országban, ötven évvel később, 1920-ban már 22 millióan. Az országos aránynál is jobban növekedett a népesség Budapesten: a magyar főváros a XIX. század második felében Európa leggyorsabb ütemben növekvő városa volt, 1900-ban népességszámban csak London, Párizs, Berlin, Bécs, Szentpétervár, Moszkva és Hamburg előzte meg.

Nagy szükség volt tehát az új oktatási intézményekre, így indult meg az első tömeges, programszerűen végrehajtott iskolaépítkezés – amit a közelgő millennium is ösztönzött. Ma már hihetetlennek tűnik, hogy a magyar főváros az 1878-as párizsi világkiállításon aranyérmet nyert az iskolaépítési programjával és az új iskolák tervrajzaival. De milyenek voltak az új iskolák Budapesten? Általában kétemeletesek, korszerűek, világosak, volt bennük tornaterem, könyvtár, szertár, előadóterem, tanári szoba, sőt még díszterem is.

Eötvös nem láthatta munkája gyümölcsét: 1871-ben váratlanul megbetegedett és meghalt. Nagy formátumú politikusként azonban tisztában volt a népoktatási törvény súlyával és várható eredményével. Iskolái ma is állnak, sokat közülük a turisták is csodálnak. Ám nem egy lepusztultan várja, hogy az önkormányzatok vagyonkezelő cégeinél vagy az ingatlanhirdetésekben rátaláljon egy befektető és irodává alakítsa – kielégítve a mai kor igényeit. Pedig egyszer még szükség lehetne rájuk eredeti funkciójukban, iskolaként.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Összeomlott a magyar ellenzék – csődbiztos kerestetik

Budapest V. és VIII. kerületében győzelmet remélt az ellenzék a július 8-i időközi erőpróbákon, hiszen a parlamenti szavazáshoz képest egységesebb formában indult – ráadásul a főváros Fidesz-kritikusabb, mint az ország. Aztán jött a feketeleves, illetve a tanácstalanság: jövőre milyen felállásban lenne célszerű „elszenvedni” az uniós és az önkormányzati választást? Részletes háttér a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Magyarország kétharmada alkalmas lakóhely lehet a medvéknek

Egyre gyakrabban főszereplői a híreknek az országon keresztül-kasul trappoló medvék, a Bükkben szaporodó farkascsaládok, sőt, néha hiúzokról is hallani. Örüljünk-e a nagyragadozók újbóli megjelenésének, vagy inkább féljünk tőlük?