Csiky Gergely életei

/ 2017.12.13., szerda 17:31 /

„A fiatalság oly hiba, mely napról napra kisebbedik” – így szól Csiky Gergely egyik máig népszerű színdarabja, A nagymama egyik tételmondata.

Az Isten is irodalomra teremtette azt az embert, aki szinte ontja magából az ilyen szellemességeket, és veleszületett érzéke van a színpadhoz – gondolhatnánk. Az éppen 175 éve, 1842. december 8-án született Csiky Gergely azonban sokáig úgy vélhette, a Mindenható inkább az ő szolgálatára rendelte. Az Arad melletti Pankotán polgári családban született Csiky papnak készült, 1865-ben szentelték fel. Kápláni szolgálata után a temesvári papneveldébe rendelték elöljárói. De a papi hivatással párhuzamosan egészen más ambíciók is fűtötték: már diákkorában elbeszéléseket és drámákat írt. Eljött az idő, amikor választania kellett Temesvár és az egyház, illetve Budapest és az irodalom között. Országos hírnévre egy 1875-ös drámájával (Jóslat) tett szert, 1878-ban pedig püspöki engedéllyel Budapestre költözött, hogy az irodalomnak élhessen. A szakítás csak idő kérdése volt: a csanádi püspökkel összekülönbözött, otthagyta a papságot, megházasodott, sőt áttért az evangélikus vallásra. Megszületett A nagymama című vígjátéka, amely talán legmaradandóbb műve. Csiky Gergelynek mindössze 49 év adatott e Földön.

Rosta

V. Nagy Viktória

Találkozunk 2016-ban!

Rangos díjat nyert a Heti Válasz újságírója

Élő Anita nyerte a Média a családért díjat. Lapunk munkatársa a Melyik nem kellett volna? című, Heti Válaszban megjelent cikkével érdemelte ki az elismerést, amelyet Lévai Anikótól vett át csütörtökön a Várkert Bazárban.

Összeomlott a kormánykommunikáció

A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal támogatást és segítséget nyújt az oltalmazott státuszt megszerző személyeknek annak érdekében, hogy minél hamarabb beilleszkedhessenek a magyar társadalomba.

Magyar történész kutatása a Batman és a Peter Pan rendezőinek új filmjei mögött

Négy hónapon belül két sikerfilm is landolt a mozikban, ami a II. világháború történetének elfelejtett mozzanatát, a Dinamó hadműveletet járja körül. Vajon aktuálisabb Dunkirk és Churchill híres „Harcolni fogunk!” beszéde most, mint bármikor az elmúlt hetven évben? Hogyan alakította a Hollywoodban befutott rendezők gondolkodását John Lukacs magyar történész? Részletes háttér a Heti Válasz január 18-i lapszámában!

Bereményi Géza: „Cseh Tamás azt hitte, besúgó vagyok”

Tegnap A jobbik részemet dúdolgattam – mondja Bereményi Géza, aki igazából magának írta a dalszövegeket. Január 21-én ő is ott lesz a Cseh Tamás 75. születésnapjára emlékező koncerten a MOMSportban. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Izraeli történészre figyel Orbán Viktor – tényleg átalakul az emberi faj?

Világszenzációk lettek, és állítólag Orán Viktor érdeklődését is felkeltették Yuval Noah Harari izraeli történész könyvei az emberiség múltjáról és jövőjéről. Legutóbbi műve szerint az emberi faj „szuperképességű”, illetve azzal nem rendelkező csoportokra válik szét. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Bővül a Heti Válasz!

Január 18-tól négy oldallal hosszabb lesz hetilapunk digitális kiadása. Az első Újhullám-rovatból kiderül, miért aggályosak a Disney világuralmi tervei, hogy miben előztük meg a haladó Nyugatot, és hogy melyik a kedvenc autós YouTube-csatornánk.

Mibe bukott bele az akasztós román miniszterelnök?

A székely zászló miatt akasztással fenyegetőző román kormányfő gyorsan megbukott, de a botrányos eset rávilágít: fokozódik a magyarellenes hangulatkeltés Romániában. És a „centenáriumi év” éppen csak elkezdődött. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.