Az első 80 év | Válasz.hu

Az első 80 év

/ 2018.05.23., szerda 16:51 /

Kerek évfordulót ünnepel idén a XIII. kerület, éppen nyolcvan év telt el megalapítása óta. Május utolsó hétvégéjén indul az ünnepségsorozat háromnapos utcai fesztivállal, kiállításokkal, gazdag programajánlattal. Honnan indult a városrész története, és sikerült-e megfelelnie a modern kor kihívásainak?

A kormányzó felesége után Magdolnaváros névre keresztelték az 1938-ban Angyalföld, az V. és a VI. kerület külvárosi részeinek összefűzésével megszülető új városrészt. A terület története a honfoglalást megelőző időkre vezethető vissza. Egyik legrégebbi történeti emléke a Kr. e. VIII. századból származó híres angyalföldi aranylelet, a kelták hagyatéka. De ki ne hallott volna a magyar történelemben sokat emlegetett Rákos mezejéről? Itt lehetett a tatárjárás legelső ütközete, 1286-ban pedig az első országgyűlés. Nevezetes dátumok, melyek mind a mai Angyalföldhöz köthetők. S hogy honnan az elnevezés? Ezt csupán találgathatjuk. Az egyik feltételezés szerint az osztrák származású szőlőbirtokos, Stefan Engel (Engl) vett itt telket 1774-ben, ennek neve lett Engelsfeld, amit aztán a helyiek saját használatra Angyalföldként fordítottak.

Egy másik hagyomány szerint a környék nyomortanyáiról gúnyosan az angyalok földjeként emlegették.

De a többi XIII. kerületi városrész sem volt sokkal kifinomultabb a XIX. század hajnalán. A Vizafogót mocsaras területei miatt tanácsosabb volt elkerülni, a mai Újlipótvárosban főként házias malmok, kisebb gyárak, sörfőzde működött. A kiegyezés után jött a robbanásszerű fejlődés, Angyalföldön Láng László 1868-ban megalapította gépjavító műhelyét, a későbbi Láng Gépgyár elődjét, sorra nyíltak a kisebb-nagyobb üzemek, így a századfordulóra Angyalföld a magyar gépipar egyik legjelentősebb központjává vált. Útépítési hullám indult, kiszélesítették a Váci utat, 1872-ben elkezdték felhúzni a Margit hidat. Újlipótváros telkei megdrágultak, a malmok, a sörfőzde, a kisebb üzemek a Váci út felé költöztek, átadva a területet a polgárosodó réteg építkezéseinek. A Bauhaus stílus gyöngyszemeit ma is megtaláljuk a Pozsonyi úton, a Duna-parton felépültek a Palatinus-házak, a régi parkettagyár helyét a Szent István park foglalta el.

Ám a XIII. kerülethez hivatalosan csak 1950-ben került Újlipótváros, éppúgy, mint a VI. kerület egy szelete és a Margit-sziget (melyet 2013-ban a főváros közvetlen igazgatása alá csatoltak). A XX. század végén felmerült: miként lehet az elöregedett ipari negyedet a XXI. század igényeinek megfelelően átalakítani? Ma már világos, a transzformáció példásan sikerült, a XIII. kerület modern kereskedelmi-szolgáltató központtá nőtte ki magát. A kerület ingatlanjai iránt töretlen az érdeklődés, s az átalakulást a szakmai közönség is számos elismeréssel díjazta.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.