A Várnegyed kormánya

/ 2017.11.08., szerda 15:38 /

Szerencsések vagyunk, hogy elődeink megőrizték számunkra a múlt eseményeit, és rögzítették mindazt, amit életükben fontosnak tartottak.

A régi írásokat, feljegyzéseket, kalendáriumokat, újságokat olvasva szabadon kalandozhatunk a múltban, beleképzelve magunkat a régi korok hétköznapjaiba vagy ünnepeibe. Ha az érdekelne bennünket, hogy 150 évvel ezelőtt, Andrássy Gyula miniszterelnökké történő kinevezése, a kiegyezési törvények elfogadása vagy Ferenc József megkoronázása után hol építhették ki hivatalaikat a minisztériumok, mely épületekben rendezkedtek be, és hol hozhattak akár sorsfordító döntéseket is, elég csak fellapoznunk az 1868-as Bucsánszky-féle Nemzeti Kalendáriomot, amely az előző év, a kiegyezés évének sajátos szemléletű összegzése.

Az ország minden fontos emberének felsorolja nevét, rangját, titulusát, az egyházi vezetőktől a magyar királyi udvar tisztségviselőiig, benne természetesen az újonnan létrejött magyar minisztériumokat, amelyek többsége Budán rendezkedett be. Valószínűleg az 1867 februárjában kinevezett Andrássy Gyula miniszterelnök és honvédelmi miniszter tudatos döntése volt, hogy a kormányzati közigazgatási központot a várfalakon belül helyezte el. Hét minisztériumából öt kapott itt épületet. Ő maga a Szent György téren rendezkedett be, az első magyar miniszterelnökként, aki a Sándor-palotát választotta hivatalának.

A Nemzeti Kalendáriom nem így nevezi az épületet, Pallavicini-féle házról írnak. Amikor 1803-ban Sándor Vince tulajdonába került az ingatlan, még csak üres telek volt, az ő megrendelésére építette fel klasszicista stílusban Pollack Mihály az épületet. A Sándor család azonban továbbadta 1831-ben a Pallavicini családnak, akiktől aztán a magyar állam 1867-től bérbe vette a Miniszterelnökség számára.

Andrássy Gyula gondoskodott arról, hogy miniszterei egy rövid sétával elérhessék a hivatalát, Wenckheim Béla belügyminiszter ugyanis szintén a Szent György téren, egy másik épületben rendezkedhetett be, a Vallás- és Közoktatási Minisztérium, Eötvös József vezetésével az Úri utca 53. alatt kapott helyet, s szintén a Várfalon belül jutott székházhoz a Lónyay Menyhért vezette Pénzügyminisztérium és a Mikó Imre irányította Közmunkaügyi Minisztérium. Csupán az igazság-, valamint a földművelés-, iparés kereskedelemügy szorult a várfalakon kívülre, e két minisztérium, az első Horváth Boldizsár vezetésével, a második Gorove István irányítása alatt pesti székházakat kapott, utóbbi az Aldunasor 2. szám alatt, az Igazságügyi Minisztérium azonban három helyszínre kényszerült: az Akadémia, a Deák Ferenc és Váci utcába, amely döntés arra utalt, hogy nem volt a városban elegendő kormányzati épület. A kiegyezés utáni főváros hatalmas ütemű és tempójú fejlődése alatt Pest és Buda polgárai szemtanúi lehettek a szükséges minisztériumi paloták megépítésének, amely éppoly természetes volt számukra, mint az Országház, a Nagykörút vagy Európa egyik legelegánsabb királyi palotájának a felépítése.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.