A legszebb indóház

/ 2017.10.11., szerda 17:07 /

Teljes átalakuláson ment keresztül a város egyik legszebb állomásépülete, a zugligeti lóvasút egykori végállomása ugyanis kulturális és rendezvényközpontként nyílt meg újra.

Bár most, az átadás után valóban mondhatnánk, hogy a Zugligeti út 64. alatti épület újra régi fényében ragyog, ez mégsem tükrözné teljesen az igazságot. A zugligeti ló-(majd villamos) vasút egykori állomásépülete ugyanis a szeptember végén befejeződött rekonstrukció óta nem pusztán régi szépségét kapta vissza, hanem annál jóval többet. A ritkán tapasztalt igényességgel restaurált antik részletek mellett ugyanis a ház Zoboki Gábor építészirodájának köszönhetően olyan izgalmas kortárs megoldásokkal is gazdagodott, amelyekkel alkalmassá vált XXI. századi funkciók betöltésére is.

De hogyan jutottunk el a mostani felújításig? Buda második lóvasútja, amely a Lánchíd és Zugliget között működött, 1868-ban nyílt meg. A zugligeti végállomáson az utasokat ekkoriban még egy fából készült pavilon szolgálta ki, a folyamatosan növekvő forgalom miatt azonban az építmény egyre inkább kicsinek bizonyult. Ezért a Budapesti Országos Kiállítás alkalmából, 1885-ben új, tartós anyagból, téglából és fából készült végállomást emeltek a régi helyén. A Kauser József tervei alapján elkészült, fatornácos épület faragott ornamentikájával a XIX. századi svájci stílust csempészte be a budai dombok közé. Kausert egyébként gyakran emlegetik „az elfeledett építészként”, pedig Ybl Miklós halála után ő fejezte be a Szent István-bazilikát, s ő tervezte a Magyar Királyi Államvasutak Köröndön álló egykori nyugdíjintézetének épületét és a jezsuiták Lőrinc pap téri központját.

Bár a zugligeti vasútállomás különleges épülete a hatalmas paloták mellett aprócskának tűnik, egyedi stílusával a budapestiek között messze az egyik legkedveltebb megállóépületnek számít, amely szépségben bármely európai társával bátran versenybe szállhatna. A ház tulajdonképpen két különálló részből és az azokat összekötő fedett, eredetileg nyitott váróból áll. A sínek hajdan két oldalról futották körbe az épületet, amelyben minden volt, amit egy valamirevaló végállomás megkívánhat: fűtött váró, posta, távírda és dohánytőzsde, vagyis trafik is.

A lóvasút pályáját nem sokkal az eredeti épület átadása után, 1896-ban villamosították, majd 1903-ban a meghosszabbított vonal új végállomása is elkészült a Fácán vendéglő alatt, a Libegő közelében. A végállomásból így egyszerű állomás lett, és az is maradt 1977-ig, amikor az 58-as villamos megszüntetésével kikerült a tömegközlekedés vérkeringésből. A funkcióját vesztett épület ezután posta, távírda és telefonhivatal lett, belsejét felszabdalták, bérlakásokat alakítottak ki benne. A rendszerváltáskor a lakókat kiköltöztették, a ház azonban nem kapott új feladatot, így állapota folyamatosan romlott; szépsége viszont a hányatott külsőn is átsugárzott, megmentése ezért újra és újra napirendre került.

Hosszú kálvária után, a most véget ért felújítással a Hegyvidéki Önkormányzat beruházásában, a magyar állam és az EGT Alap támogatásával olyan, a műemlékvédelmi szempontoknak megfelelő ház készült el, amely méltó otthona lesz a Lóvasút Kulturális-és Rendezvényközpontnak. Az egykor nyitott, majd befalazott várót ugyanis megszabadították a válaszfalaktól, így újra nagy központi tér jött létre, amelyet oldalról üvegfalak védenek az időjárástól, és egy sor tetőablak tesz még világosabbá. Az épületbe hamarosan beköltözik a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény, de a MOM Kulturális Központ szervezésében rendezvények is helyet kapnak majd.

Rosta

Ablonczy Bálint

Találkozunk 2016-ban!

Szülők harca – amikor a gyerek a fegyver

Érzelmi manipuláció, zsarolás és fenyegetés, s a gyermek lassan teljesen elfordul a másik szülőtől – Szaniszló Csaba, az Apák az Igazságért Egyesület elnöke szerint gyakori, mégis kevésbé közismert jelenségről van szó. Interjú.

Ez a legnagyobb veszély a Fideszre: pár nap, és élesben látjuk

Az LMP mellett a Momentum is bejuthat a parlamentbe, az MSZP-nek viszont lehet, hogy 2018 lesz a sírkövére vésve – véli Mráz Ágoston Sámuel. A „solymári modell” a legnagyobb veszély a Fideszre nézve – mondja Török Gábor. Elemzők csatája a csütörtöki Heti Válaszban!

Boldogkői vs. Radnai – itt a nagy homeopátia-vita

Idén az európai tudományos akadémiák hatástalannak minősítették a homeopátiát. A médiában rendre Boldogkői Zsolt professzor képviselte a tudomány álláspontját, sorban „fogyasztva el” vitapartnereit. Most először áll vele szemben Radnai Andrea, a magyar homeopata orvosok elnöke. Nagy homeopátia-vita a csütörtöki Heti Válaszban.

Nincs több titok: ezért nem javul a magyar–amerikai viszony

Több mint egy éve nyert választást Donald Trump, de a magyar–amerikai kapcsolatok beharangozott változásából nem lett semmi. Tényleg obamista szabotőrök akadályozzák a viszony javulását? Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

A legjobb ajándék karácsonyra a kultúra!

Élményt adni ma talán már népszerűbb, mint tárgyi ajándékot, hiszen az együtt töltött időnél semmi sem értékesebb. Nincs viszont könnyű helyzetben az, aki az ajánlatokat böngészi, ezért a friss Heti Válaszban segítünk átlátni a kulturális kínálatot.