A legszebb indóház

/ 2017.10.11., szerda 17:07 /

Teljes átalakuláson ment keresztül a város egyik legszebb állomásépülete, a zugligeti lóvasút egykori végállomása ugyanis kulturális és rendezvényközpontként nyílt meg újra.

Bár most, az átadás után valóban mondhatnánk, hogy a Zugligeti út 64. alatti épület újra régi fényében ragyog, ez mégsem tükrözné teljesen az igazságot. A zugligeti ló-(majd villamos) vasút egykori állomásépülete ugyanis a szeptember végén befejeződött rekonstrukció óta nem pusztán régi szépségét kapta vissza, hanem annál jóval többet. A ritkán tapasztalt igényességgel restaurált antik részletek mellett ugyanis a ház Zoboki Gábor építészirodájának köszönhetően olyan izgalmas kortárs megoldásokkal is gazdagodott, amelyekkel alkalmassá vált XXI. századi funkciók betöltésére is.

De hogyan jutottunk el a mostani felújításig? Buda második lóvasútja, amely a Lánchíd és Zugliget között működött, 1868-ban nyílt meg. A zugligeti végállomáson az utasokat ekkoriban még egy fából készült pavilon szolgálta ki, a folyamatosan növekvő forgalom miatt azonban az építmény egyre inkább kicsinek bizonyult. Ezért a Budapesti Országos Kiállítás alkalmából, 1885-ben új, tartós anyagból, téglából és fából készült végállomást emeltek a régi helyén. A Kauser József tervei alapján elkészült, fatornácos épület faragott ornamentikájával a XIX. századi svájci stílust csempészte be a budai dombok közé. Kausert egyébként gyakran emlegetik „az elfeledett építészként”, pedig Ybl Miklós halála után ő fejezte be a Szent István-bazilikát, s ő tervezte a Magyar Királyi Államvasutak Köröndön álló egykori nyugdíjintézetének épületét és a jezsuiták Lőrinc pap téri központját.

Bár a zugligeti vasútállomás különleges épülete a hatalmas paloták mellett aprócskának tűnik, egyedi stílusával a budapestiek között messze az egyik legkedveltebb megállóépületnek számít, amely szépségben bármely európai társával bátran versenybe szállhatna. A ház tulajdonképpen két különálló részből és az azokat összekötő fedett, eredetileg nyitott váróból áll. A sínek hajdan két oldalról futották körbe az épületet, amelyben minden volt, amit egy valamirevaló végállomás megkívánhat: fűtött váró, posta, távírda és dohánytőzsde, vagyis trafik is.

A lóvasút pályáját nem sokkal az eredeti épület átadása után, 1896-ban villamosították, majd 1903-ban a meghosszabbított vonal új végállomása is elkészült a Fácán vendéglő alatt, a Libegő közelében. A végállomásból így egyszerű állomás lett, és az is maradt 1977-ig, amikor az 58-as villamos megszüntetésével kikerült a tömegközlekedés vérkeringésből. A funkcióját vesztett épület ezután posta, távírda és telefonhivatal lett, belsejét felszabdalták, bérlakásokat alakítottak ki benne. A rendszerváltáskor a lakókat kiköltöztették, a ház azonban nem kapott új feladatot, így állapota folyamatosan romlott; szépsége viszont a hányatott külsőn is átsugárzott, megmentése ezért újra és újra napirendre került.

Hosszú kálvária után, a most véget ért felújítással a Hegyvidéki Önkormányzat beruházásában, a magyar állam és az EGT Alap támogatásával olyan, a műemlékvédelmi szempontoknak megfelelő ház készült el, amely méltó otthona lesz a Lóvasút Kulturális-és Rendezvényközpontnak. Az egykor nyitott, majd befalazott várót ugyanis megszabadították a válaszfalaktól, így újra nagy központi tér jött létre, amelyet oldalról üvegfalak védenek az időjárástól, és egy sor tetőablak tesz még világosabbá. Az épületbe hamarosan beköltözik a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény, de a MOM Kulturális Központ szervezésében rendezvények is helyet kapnak majd.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Betont mindenhova!

Az egyik helyen a teniszre hivatkozva emelnek betonmostrumot, Zuglóban viszont a teniszpályákat veszik el egy fedett futópálya kedvéért.

Itt épített gyurcsányista erőközpontot Lamperth Mónika

A baloldal az esélyesebb az észak-budapesti lakótelepi karéj három választókörzetében, de a XV. kerületben bonyolult a képlet: van itt Lamperth Mónika által építgetett gyurcsányista erőközpont, jelölt a Fidesz lakótelepi szakembere, és egy óvodafelújítás miatt megbüntetett lázadó szocialista is. Választási sorozatunk az Óbudától Újpalotáig nyújtózó kerületek esélyeit latolgatja. Részletek a friss Heti Válaszban.

A disznósajt volt a csúcs a kisgazdák sajtóreggelijén

Pártcunamival indult a hivatalos kampányidőszak, ám a szokásosan jelentkező komolytalan formációk mellett a reaktivált kisgazdáknak és Lévai Katalin volt szoci miniszter pártjának lehet is hatása egy-egy mandátum – elvesztésére. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Huszti Péter: „Ellopta a show-t a politika”

El lehet játszani Hamletet bőrdzsekiben, de ne a ma emberéről, hanem a ma emberéhez szóljon – mondja a Corvin-lánccal frissen kitüntetett Huszti Péter színművész, rendező. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg blöff volt a rezsicsökkentés?

A földgáz külföldi áresése valóban lehetővé tett volna egy méretes lakossági gázárcsökkentést 2015–16 táján, a kormány azonban inkább tartalékba rakta az erre fordítható összeget. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Ez most tényleg össznemzeti ügy – aki magyar, aláír!

Miért kell vért izzadni ahhoz, hogy egymillió uniós aláírás összegyűljön a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezéshez? Csáky Pál, az ügyet az Európai Parlamentben képviselő felvidéki politikus és névrokona, Csáky Csongor, a gyűjtést idehaza szervező Rákóczi Szövetség főtitkára válaszol a csütörtöki Heti Válaszban.