A legszebb indóház

/ 2017.10.11., szerda 17:07 /

Teljes átalakuláson ment keresztül a város egyik legszebb állomásépülete, a zugligeti lóvasút egykori végállomása ugyanis kulturális és rendezvényközpontként nyílt meg újra.

Bár most, az átadás után valóban mondhatnánk, hogy a Zugligeti út 64. alatti épület újra régi fényében ragyog, ez mégsem tükrözné teljesen az igazságot. A zugligeti ló-(majd villamos) vasút egykori állomásépülete ugyanis a szeptember végén befejeződött rekonstrukció óta nem pusztán régi szépségét kapta vissza, hanem annál jóval többet. A ritkán tapasztalt igényességgel restaurált antik részletek mellett ugyanis a ház Zoboki Gábor építészirodájának köszönhetően olyan izgalmas kortárs megoldásokkal is gazdagodott, amelyekkel alkalmassá vált XXI. századi funkciók betöltésére is.

De hogyan jutottunk el a mostani felújításig? Buda második lóvasútja, amely a Lánchíd és Zugliget között működött, 1868-ban nyílt meg. A zugligeti végállomáson az utasokat ekkoriban még egy fából készült pavilon szolgálta ki, a folyamatosan növekvő forgalom miatt azonban az építmény egyre inkább kicsinek bizonyult. Ezért a Budapesti Országos Kiállítás alkalmából, 1885-ben új, tartós anyagból, téglából és fából készült végállomást emeltek a régi helyén. A Kauser József tervei alapján elkészült, fatornácos épület faragott ornamentikájával a XIX. századi svájci stílust csempészte be a budai dombok közé. Kausert egyébként gyakran emlegetik „az elfeledett építészként”, pedig Ybl Miklós halála után ő fejezte be a Szent István-bazilikát, s ő tervezte a Magyar Királyi Államvasutak Köröndön álló egykori nyugdíjintézetének épületét és a jezsuiták Lőrinc pap téri központját.

Bár a zugligeti vasútállomás különleges épülete a hatalmas paloták mellett aprócskának tűnik, egyedi stílusával a budapestiek között messze az egyik legkedveltebb megállóépületnek számít, amely szépségben bármely európai társával bátran versenybe szállhatna. A ház tulajdonképpen két különálló részből és az azokat összekötő fedett, eredetileg nyitott váróból áll. A sínek hajdan két oldalról futották körbe az épületet, amelyben minden volt, amit egy valamirevaló végállomás megkívánhat: fűtött váró, posta, távírda és dohánytőzsde, vagyis trafik is.

A lóvasút pályáját nem sokkal az eredeti épület átadása után, 1896-ban villamosították, majd 1903-ban a meghosszabbított vonal új végállomása is elkészült a Fácán vendéglő alatt, a Libegő közelében. A végállomásból így egyszerű állomás lett, és az is maradt 1977-ig, amikor az 58-as villamos megszüntetésével kikerült a tömegközlekedés vérkeringésből. A funkcióját vesztett épület ezután posta, távírda és telefonhivatal lett, belsejét felszabdalták, bérlakásokat alakítottak ki benne. A rendszerváltáskor a lakókat kiköltöztették, a ház azonban nem kapott új feladatot, így állapota folyamatosan romlott; szépsége viszont a hányatott külsőn is átsugárzott, megmentése ezért újra és újra napirendre került.

Hosszú kálvária után, a most véget ért felújítással a Hegyvidéki Önkormányzat beruházásában, a magyar állam és az EGT Alap támogatásával olyan, a műemlékvédelmi szempontoknak megfelelő ház készült el, amely méltó otthona lesz a Lóvasút Kulturális-és Rendezvényközpontnak. Az egykor nyitott, majd befalazott várót ugyanis megszabadították a válaszfalaktól, így újra nagy központi tér jött létre, amelyet oldalról üvegfalak védenek az időjárástól, és egy sor tetőablak tesz még világosabbá. Az épületbe hamarosan beköltözik a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény, de a MOM Kulturális Központ szervezésében rendezvények is helyet kapnak majd.

Rosta

Sümegi Noémi

Találkozunk 2016-ban!

Különleges Arany-estek

Három fővárosi színház is különleges programot kínál az Arany-emlékévben: a Katona félmaratont rendez, a Radnóti Színarany, az Örkény Aranyozás címmel tart előadást.

Kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól

Nem kis részben a dolgozók kifacsarásán alapuló humánpolitika okozta a Ryanair botrányos járattörlési hullámát, de a vállalat némi fizetésemeléssel kezelheti a belső feszültségeket. Közben kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól is. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mi történt az EAST ’56-os dalával?

Rosszulesett a zenekarnak, hogy az ’56-os forradalom tavalyi évfordulóján nem az EAST legendás dalát és klipjét vették elő, de megértik. Móczán Péter basszusgitárost, az együttes alapítóját, vezetőjét az október 23-i életműkoncertjük előtt kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Bizonyíték: a szovjet katonák tömegesen erőszakoltak meg nőket

Hogyan lett Magyarországon ’48-ra annyi kommunista, hogy átvehették a hatalmat? Miként győzött vidéken harcok nélkül a forradalom? Hogyan kerültek kulcsszerepbe a „kommunistamentők”? Miért akasztották fel őket utóbb? Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke 1956-ról. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

A halál völgyében: miért bukik el tízből kilenc startup?

Divatba jöttek a startupok Magyarországon, de tízből kilenc induló vállalkozás elbukik, és lassan nő a sikersztorik száma. Ezen változtatna a Telenor gyorsítóprogramja, melynek két mentorától kérdeztük, mik a leggyakoribb buktatók.

Fekete György utódja: „Ide ne hozzon senki pártpolitikát!”

Karmester vagyok, és az is maradok, nem lettem politikus attól, hogy MMA-elnöknek választottak – mondja Vashegyi György, aki november elejétől három évig vezeti a köztestületet. Az új elnökkel minőségről, ízlésdiktatúráról és az együttműködés hiányáról is beszélgettünk a friss Heti Válaszban.