A kiegyezés karácsonya

/ 2017.12.13., szerda 17:32 /

Milyen volt Pesten és Budán a kiegyezés évének karácsonya? Régen zárt ennyire mozgalmas évet Magyarország, nem csupán Andrássy Gyula miniszterelnökké történt kinevezése, a magyar kormány megalakulása, Ferenc József és Erzsébet királyné megkoronázása határozta meg a korabeli közbeszédet, de sok minden egyéb is történt ebben a rendkívüli esztendőben.

Ekkor jött létre a Magyar Mérnök-és Építész-Egylet (az első években Magyar Mérnök Egylet néven), hogy aztán évtizedeken át nyomon kövesse és dokumentálja azt a hatalmas fejlődést, amely a XIX. század utolsó harmadában főleg a budapesti városépítészetet jellemezte. Az egyesület közlönyének 1867-es második számából megtudhatjuk: megkezdődött a magyar építészeti és műszaki szakkifejezések térfoglalása, a lap hosszasan közli az addig összegyűjtött német terminusok magyar megfelelőit. Így megtudhatjuk, hogy a Grundstein alapkövet vagy talpkövet jelent, a Kranzgesimse koronázópárkányt, az Ornament díszítményt, ékítményt.

Ugyanezt a bizakodást tapasztaljuk a lapkiadásban is: ebben az évben indult útjára egy új honismertető folyóirat, a Magyarország Képekben, Nagy Miklós szerkesztésében, kiadója ugyanaz a Heckenast Gusztáv, akinek a nyomdájában tizenkilenc évvel korábban a Nemzeti dal és a 12 pont készült. A lap az első magyar miniszterelnökről, az 1849-ben kivégeztetett Batthyány Lajosról mint jeles államférfiról emlékezett meg, áradozva szilárd, rendíthetetlen, elveiben soha nem ingadozó jelleméről, bátorságáról, józanságáról, kitartásáról, a hazája és nemzete javáért lángoló önérzetes és büszke hazafiról – mindez Ferenc József koronázásának évében. A honismereti folyóiratból a korabeli Pest több helyszínével is megismerkedhetünk: megtudhatjuk, milyen volt 1867-ben az óbudai hajógyár, elidőzünk a budai Bomba téren (ma Batthyány tér), szemrevételezve, hogyan változott az elmúlt másfél évszázadban a Szent Anna-templom környezete, a pesti alsó Duna-parton sétálhatunk, de még a gellérthegyi barlanglakásokba is bepillanthatunk. S mindemellett láthatunk egy rajzot a királyi palotáról, abból az időből, amikor a Várkert Bazár építése még fel sem merült: a parton kis házak sorakoztak.

Az 1867-es esztendő decemberi újságjait ugyanúgy ellepték a karácsonyi hirdetések, mint a mai lapokat: a Dorottya utcában karácsonyi díszműárut és gyermekjátékokat lehetett vásárolni, a Váczi és Deák Ferencz utca sarkán fényképalbumokat, szivarállványokat, varróládácskákat, írómappákat, medalionokat, inggombokat.

Heckenast Gusztáv egy nagy könyvjegyzéket küldött szét a lapoknak, felhívva a figyelmet: aki karácsonyra könyvet szándékozik ajándékba adni, nála megveheti a legszebb imakönyveket, neves költők gyémánt-és egyéb díszkiadásait. Egy másik könyvkiadónál díszkiadásban jelent meg az Arany-album, legnagyobb akkor élő költőnk 8 művével, Thán Mór és Lotz Károly illusztrációival. Egy harmadik kiadó Vörösmarty Szép Ilonkáját ajánlotta, szintén díszkiadásban. Erre volt akkor kereslet: magyar költészetre, díszkiadásban. Irigylésre méltó, szép karácsonyi ajándék, 1867-ből.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Hatékony oktatási-nevelési stratégia a cirkuszban

A Fővárosi Nagycirkusz előadásait, valamint különböző programjait látva egyre inkább bebizonyosodik, hogy a cirkusz közösségeket tud megszólítani, gondolkodásra, beszélgetésekre, vitákra sarkalló tartalmakat képes közvetíteni.

Összeomlott a magyar ellenzék – csődbiztos kerestetik

Budapest V. és VIII. kerületében győzelmet remélt az ellenzék a július 8-i időközi erőpróbákon, hiszen a parlamenti szavazáshoz képest egységesebb formában indult – ráadásul a főváros Fidesz-kritikusabb, mint az ország. Aztán jött a feketeleves, illetve a tanácstalanság: jövőre milyen felállásban lenne célszerű „elszenvedni” az uniós és az önkormányzati választást? Részletes háttér a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.