"Az evolúció Isten teremtési módszere"

/ 2011.03.17., csütörtök 15:27 /

Az evolúció vulgármaterialista értelmezése is hozzájárult a kreacionizmus terjedéséhez - véli Falus András. Az immunológus-genetikust azok után kérdeztük, hogy - Kiss Ulrich jezsuita által moderált - vita kezdődött az evolúcióról a Szkeptikusok Társasága és az Értelmes Tervezettség Mozgalom között. A hívő professzor szerint Isten nem farigcsáló mesterember.

- Gyakran kényszerül vitatkozni evolúciótagadókkal?

- Igen, főleg a 2009-es Darwin-év óta. Az a bajom ezzel a vitával, hogy ideologizálttá vált. Nem evolúcióról beszélnek, hanem evolucionizmusról. Nem Darwinról, hanem darwinizmusról. A másik oldal pedig nem teremtésről, kreációról, hanem kreacionizmusról. Ideológiák hitvitája zajlik, a szó legnegatívabb értelmében.

- Az evolúciótagadók tisztában vannak egyáltalán azzal, hogy mi az evolúció? Vagy olyasmi ellen hadakoznak, amit nem is állít senki?

- Hála a helyenként még mindig elavult biológia-tankönyveknek, gyakran hallunk ilyen borzalmas mondatokat, hogy "az ember a majomtól származik". Ez nem igaz, súlyos tudományos tévedés. Sok vitapartnernek mondhatnám: "Nem értek egyet sem veled, sem az általad interpretált önmagammal." A tagadók sokszor az evolúció elméletének leegyszerűsítéséből indulnak ki. Mi az evolúció? Juhász Nagy Pál, az egyik legzseniálisabb magyar biológus, aki már nincs velünk, ezt mondta: az evolúció a genetikai változatok összessége. Nem fejlődés, nem minőségi változás. Egy feketerigó, egy réti boglárka és egy ember ugyanúgy egy-egy fejlődés csúcsa. Egy szőlőmuslicának majdnem annyi génje van, mint egy embernek. A növényeknek pedig sokkal több.

- Sorra kerülnek elő az evolúció történetébe tökéletesen illeszkedő fosszíliák, sok kreacionista mégis azt állítja, nincsenek bizonyítékok az elméletre.

- Egyik fő tévedésük, hogy a bizonyíték hiányát a hiány bizonyítékának tartják. Úgy vélik, a paleontológiában minden átmeneti formának ott kellene lennie. De minden élőlény átmeneti forma valamelyik őse és utóda között, és nem találhattuk meg minden valaha élt organizmus kövületét, mert talán 300 méternyi szikla alatt van, vagy lebomlott. A másik probléma az a leegyszerűsítő kijelentés, hogy "az élővilág nem alakulhatott ki másképp, csak egy tervező tervei alapján". Én a természet csodáját a teremtés szépségének tulajdonítom, de az én szemeim előtt nem egy farigcsáló mesterember képe rajzolódik ki, hanem sokkal több. Az evolúciótagadók azt mondják, hogy egy szem nem alakulhatott ki évmilliók folyamán, mert hiányában elpusztult volna az állat. Pedig annyi alternatív megoldás van a biológiában, amelyek egy részét csak most kezdjük felfedezni. A néhány éve leírt mikro-RNS-ek alapján új szabályozáselmélet alakult ki, melyből számos evolúciós megoldás vált értelmezhetővé.

- Hogyan tudja összeegyeztetni az evolúciót az istenhittel?

- Úgy gondolom, az evolúció Isten teremtési módszere. Az én hitem szerint Isten nemcsak az anyagot, hanem az anyag törvényeit is megteremtette. A természetes kiválasztás útján történő evolúció az egyik. A gravitáció is ilyen, azzal kapcsolatban még sincsenek senkinek kételyei. A földi világ megismerése izgalmas, örökké tartó folyamat. Miért akarják rákényszeríteni mai tudásunkat Istenre? Miért mondjuk, hogy csak úgy teremthetett, ahogy ma fel tudjuk fogni? Szerintem ez az istenkáromlás határát súrolja. Einstein szerint a tudomány kérdése a hogyan, a hit kérdése a miért. Veszélyes és félrevezető, ha egyenlőségjelet tesznek az istenhit és a kreacionizmus közé. A kreacionizmus az amerikai neoprotestantizmusból kiinduló filozófia, amely megkapta partnerét a vulgármaterializmusban. Mindkét oldalnak megvannak az ostoba szélsőségei. Richard Dawkins például átlépi a tudomány határát, amikor az önzőgén-elmélettel azt mondja, hogy az örökítőanyag uralja a világegyetemet. Magánemberként azt mond, amit akar, de ha tudományos érvekkel ideológiai következtetést von le, az határsértés.

- Az ember azonban kitüntetett helyet foglal el a teremtésben. Ez hogy fér össze azzal, hogy minden más élőlénnyel volt közös ősünk?

- A csimpánz génjei nem térnek el sokkal jobban az emberétől, mint amekkora a különféle etnikumok közötti eltérés. Az előbbi 0,8-0,9 százalék, az utóbbi 0,1-0,2. A teljes, 3,2 milliárd bázispárból álló emberi genom azonban 2 méter hosszú, és ebből csak 2,5-3 centin vannak gének. A többi részen, a nem kódoló szakaszon már nagyobb a különbség, és ma még senki sem érti, miért. A kérdésre azonban nem lehet biológusként válaszolni. Hívőként azt mondom, az emberi lélek a különbség, de ez nem tudományos magyarázat, nem is lehet az.

- A tudományos elméletek kritériuma a falszifikálhatóság, azaz megcáfolhatóság. Mi az, amivel az evolúció egy csapásra cáfolható lenne? Egy nyúlkövület a kambrium korból, amikor még nem éltek emlősök?

- Az evolúcióelmélet annyi lábon áll, hogy nagyon sokat kellene kiütni ahhoz, hogy összedőljön. Egy nagy tudományos elmélet univerzalitása abban rejlik, hogy nem három megfigyelésen alapul, hanem az élővilág sokféleségén. Megcáfolni azt, hogy óriási a fajgazdagság, az élővilág színessége az egysejtűektől az emberi etnikumokig, szinte lehetetlen. Ha előkerülne egy nyúlfosszília a kambriumi rétegekből, akkor el kellene gondolkodni, hogy az emlősök kialakulásának másik útja is lehetséges. Ez nem cáfolat lenne, csak az élővilág ágas-bogas fáján - amelynek oldalágain ugyanolyan finom gyümölcs terem, mint a tetején - újabb ágat vennénk észre, ami összeköttetésben van a tetejével, az emlősökkel.

- Az evolúciótagadók szerint még sohasem figyeltük meg, hogy egy faj egy másikká alakul. Lenski híres kísérletében az E. coli baktérium a genetikai változások dacára E. coli maradt, hiába változott meg a táplálkozása.

- Mi a faj? Önkényes elhatárolás kérdése, hogy meddig tartjuk azt a baktériumot Escherichia colinak, és mikor nevezzük át Escherichia coliensisnek. Ha valaki túl sok antibiotikumot eszik, és ezzel kitenyészt egy rezisztens baktériumot, az még ugyanaz a faj? A több tucatnyi fajfogalom közül az egyik - kizárólag szexuális úton szaporodó élőlényekre használható - definíció szerint két egyed azonos fajhoz tartozik, ha közös utódot tudnak létrehozni. Mármost kutya a selyempincsi és a bernáthegyi is, de én kíváncsi lennék erre a frigyre. Egy felnőtt emberi testben átlagosan tízpercenként történik egy onkogén transzformáció, és kialakul egy tumorsejt, de a legtöbbet az immunrendszer rögtön gátolja. Ha egy tumorsejtben végbemegy egy mutáció, amivel visszaveri az immunrendszer támadását, az még ugyanaz a sejt? A fenti érv az időfaktort is lebecsüli. Az evolúciónak évmilliók állnak a rendelkezésére.

- Az intelligens tervezés próbálja magát leválasztani a kreacionizmusról, és tudománynak eladni magát. De vajon szolgálja-e az emberiséget?

- Szerintem a kreacionizmus és az intelligens tervezettség ugyanaz - különböző köntösben. Nem tartom alternatív tudományos elméletnek, mivel semmilyen pozitív állítása, kijelentése nincs, csak az evolúciót támadja. Ráadásul az evolúció elméletének gyakorlati haszna is van, például a virológiában. Az intelligens designnak semmilyen haszna nincs - jóllehet ez nem kritériuma egy tudományos elméletnek.



KISLEXIKON

EVOLÚCIÓ: Genetikai változások sorozata. Legfőbb mozgatórugója a természetes kiválasztás, melynek során az előnyös jellegek gyakorisága nő. Más mechanizmusok is alakíthatják, például a mesterséges szelekció: a háziasítás során az ember választja ki, mely tulajdonságú egyedek örökíthetik tovább génjeiket. Materialista értelmezése szerint az evolúció spontán és véletlenszerű folyamat, melynek nincs értelmes oka és célja.

KREACIONIZMUS: Azt mondja, hogy az élővilág sokszínűsége nem változások, hanem Isten beavatkozásának eredménye, az élőlények fajtái külön-külön lettek megteremtve. Egyes irányzatai a Bibliát szó szerint értelmezve legfeljebb 10 ezer évre teszik a Föld korát, és a fajok földrajzi elterjedését nem az eltérő környezethez való alkalmazkodásnak, hanem az özönvíz hatásának tulajdonítják. Az elképzeléseikkel ellentétes tudományos bizonyítékokat vagy a sátán művének tartják, vagy pedig úgy vélik, Isten ezzel teszi próbára hitünket.

INTELLIGENS TERVEZÉS (ID): A kreacionizmus azon ága, amely tudományos irányzatnak nevezi magát. Nézete szerint a világegyetem és az élővilág jellegzetességei egy intelligens ok által magyarázhatók, de vonakodik ezt bármely vallás istenével azonosítani. Fő érve, hogy az élővilágban megfigyelhető komplexitás nem magyarázható másként, mint egy intelligens tervező beavatkozásával.



Politikai mozgalom

Veress Kata
kultura@hetivalasz.hu

Az evolúciós elmélet és a hit nem összeférhetetlen, de amit az értelmes tervezettség (intelligent design - ID) képvisel, az olyan, mintha népszavazáson döntenék el, hogy kétszer kettő néha négy és fél. Nem igaz tehát, hogy két tudományos nézet áll egymással szemben - mondja lapunknak Szathmáry Eörs evolúcióbiológus, az Academia Europaea tagja. "Az evolúció elméletének tudományos megközelítése áll az egyik oldalon, és hagymázas képzelgések a másikon. Az utóbbi olyan szinten, mintha valaki azt mondaná, nem hiszi, hogy az univerzum tágul, és mindenféle badarságot kitalál arról, hogy miért nem tágul. Az intelligens tervezettség lényegében egy politikai mozgalom mintájára szervezi a programjait, és eszközei is a politika eszköztárából kerülnek ki" - állítja a professzor.

Az ID hívei gyakran hozzák fel elrettentő példaként Richard Dawkins angol evolúcióbiológus istentagadó nézeteit, hogy bizonyítsák: az evolúció elfogadása kéz a kézben jár az ateizmussal. Szathmáry azonban nem ért egyet Dawkins "antimessianisztikus hevületével". "Az egyik hívő kollégám azt vallja: akik azt hiszik, hogy a Teremtő aprómunkát végzett az evolúcióban a mutációs rátákat tologatva, azoknak gyenge a hitük" - mondja Szathmáry. A professzor II. János Pált is idézi, aki 1996-ban a Pápai Tudományos Akadémián úgy nyilatkozott: az evolúcióelmélet több mint hipotézis, és fontos egységesítő szerepet látszik betölteni a tudomány legkülönbözőbb területein. Dawkins maga is anglikán és katolikus püspökökkkel közösen tiltakozott az evolúció tanítása ellen 2004-ben a brit oktatási miniszternél.

Szathmáry hazai és külföldi tudóstársával beszélgetve arra jutott, hogy az ID képviselőinek tevékenysége területfoglalási kísérlet: pusztán az evolúciós kutatásokra kapott pénz egy részéhez próbálnak hozzájutni egy valójában nem tudományos, hanem társadalmi kérdésben.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.