Magyarok a piacon

Programozott rákkutatás

/ 2018.01.17., szerda 18:12 /

A Turbine.AI a sejtek működésének szoftveres modellezésével gyorsítja fel a rákterápiához szánt kísérleti gyógyszerek fejlesztését – mondja a magyar startup cégvezetője, Nagy Szabolcs.

A Turbine.AI-t tavaly Közép-Európa legjobb startupjává választották, ráadásul a biotech és a legjobb mesterséges intelligencia kategóriák első díját is elnyerte. A szoftvertechnológia hozhat áttörést a rákterápiában?

Mindenképpen óriási lökést adhat a kutatásoknak. A különféle ráktípusok eredményes terápiája nagyrészt a gyógyszerfejlesztések sebességén és sikerén múlik. Egy új formula bevezetését azonban bonyolult, soklépcsős, igen költséges tesztelési és engedélyezési folyamat előzi meg – ami akár egy évtizedig is elhúzódhat. Természetesen vannak megkerülhetetlen, a betegeket védő tesztek, de a kutatás során rengeteg olyan lépést is meg kell tenni, melyek közül később több tévútnak bizonyul. Olyan ez, mintha egy szuperszonikus repülőgép fejlesztése során a mérnökök nem használnának modellezést, hanem minden alkatrészt egyesével beépítenének, majd tesztrepüléseken vizsgálnák, megfelel-e az elvárásoknak. Egy új gyógyszer bevezetése így átlagosan hárommilliárd dollárba is kerülhet, de sokszor szinte a folyamat legutolsó szakaszáig nem lehet tudni, beváltja-e majd a reményeket. A mi technológiánk segít elkerülni a tévutakat, így felgyorsíthatja a kutatásokat.

Meg lehet spórolni a klinikai teszteket?

Jelentős részüket igen. Kidolgoztunk egy szoftveres eljárást, amely képes szimulálni, milyen eredménnyel jár, ha beavatkozunk valamilyen komplex rendszer működésébe. A technológia ebből fakadóan képes lenne akár ökológiai lábnyommal kapcsolatos számítások elvégzésére vagy bonyolult kommunikációs rendszerek optimalizálására is, de mi az emberi sejtek élettani folyamatainak modellezésére szakosodtunk. Ezen a területen kollégáink már 2010 óta kutatásokat végeznek a Semmelweis Egyetemen, így sikerült felépítenünk egy olyan szoftveres infrastruktúrát, mellyel pontos előrejelzéseket tudunk adni arról, hogy egy adott terápiás készítmény milyen hatást gyakorol majd a kóros sejtburjánzásra.

Tehát a laboratóriumi vizsgálatok helyett lefuttatnak egy programot?

Kis túlzással igen. Hogy érezzük a nagyságrendi különbséget: egy átlagos laborvizsgálat 72 órába telik, a mi módszerünkkel viszont százmillió vizsgálatot futtathatunk le 24 óra alatt.

Mennyire megbízhatóak ezek a modellezett kísérletek?

Tudni kell, hogy az emberi sejtműködés komplexitása miatt a kontrollált biológiai kísérletek megismétlésével sem kapjuk mindig pontosan ugyanazt az eredményt. Az általunk elvégzett tesztek kétharmad részében ugyanazt az eredményt hozzák, mint a laboratóriumi kísérletek – és ez az arány a kutatások és az informatikai fejlesztések előrehaladtával folyamatosan emelkedik.

Kétharmados valószínűségre nem biztos, hogy feltennénk az életünket.

Nem is kell, hiszen ez téves dilemma. A modellezés nem váltja ki a laboratóriumi sejtkísérleteket és klinikai kutatásokat, csak segít megtalálni a gyógyszerfejlesztőknek a valódi eredménnyel kecsegtető formulákat, és elkerülni a tévutakat. A rákkutatásban egy új készítmény bevezetése során 99 százalékos a bukási ráta, tehát a befektetett idő és pénz százból egy esetben hoz érdemi eredményt. Azt hiszem, ez az, amit valóban rossz aránynak tekinthetünk. A mi előrejelzésünk kétharmados valószínűsége kapcsán azt is figyelembe kell venni, hogy sok millió vizsgálatot el tudunk végezni, így a hasznos információ aránya magas lesz.

Pontosan milyen kérdésekben segítik a gyógyszerfejlesztést a modellezésen alapuló tesztek?

Többek között a kutatók könnyebben találhatják meg azokat a betegeket, akik a legfogékonyabbak az adott hatóanyagra, könnyebb megállapítaniuk, hogyan reagál majd az adott ráktípus az új gyógyszerre, és fel tudják mérni, milyen kiegészítő szert érdemes adni mellé. Az általunk létrehozott sejtmodellben képesek vagyunk szimulálni a legtöbb ráktípust, így megvizsgálhatjuk, hogy egy adott tulajdonságokkal rendelkező kísérleti gyógyszer milyen reakciót vált ki a különböző tumorokból.

Egyre többet hallhatunk az utóbbi időben arról, hogy az okos egészségügy megjelenése hatékonysági robbanást hozhat a gyógyászatban. A Turbine.AI technológiája már ennek a jövőnek a hírnöke?

Az okos egészségügy ernyőkifejezés, ami alá rengeteg terület tartozik. Annyit biztosan állíthatunk, hogy a gyógyszeripar határozott lépéseket tesz működésének racionalizálása, hatékonyságának fejlesztése felé – többek közt a személyre szabott gyógyászat megvalósításával. Azonban a – más területeken komoly eredményeket felmutató – big data alapú megoldásokkal egyelőre nem értek el sikereket. Ennek oka, hogy a technológia hatékony működéséhez az emberi szervezeten belüli nagyfokú esetlegesség miatt olyan nagyságrendű adatra lenne szükség, ami egyelőre túl drágává és lassúvá teszi a módszert. A sejtmodellezés eredményei ezzel szemben már most kézzelfoghatóak. Nem véletlen, hogy a világ legnagyobb gyógyszercégei érdeklődést mutatnak a technológiánk iránt.

Nagy Szabolcs
1989-ben született Budapesten. • A Corvinuson szerzett diplomát nemzetközi gazdálkodás szakon. • A Tresorit marketingvezetője volt. • Meskó Bertalan digitális egészségügyi mozgalmának (The Medical Futurist) nemzetközi növekedéséért felelt. • 2016 óta a Turbine.AI cégvezetője.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Elbűvölő Sanghaj Budapesten

A kínai csomózással és a bársonyhímzéssel is megismerkedhetnek az Elbűvölő Sanghaj programsorozat látogatói egy hétig. Fotó, festmény, design.

Ugyanúgy?

„Ahogy ma az állam már a Nemzeti Kommunikációs Hivatalon keresztül költséghatékony módon kezeli az állami hirdetéseket, ugyanúgy központosítani lehetne a kulturális mecenatúrára fordított pénzeszközöket”, nyilatkozta Szakács Árpád a Figyelőnek. A Médiaworks főszerkesztője a Magyar Időkben indított sorozatával a kulturális mecenatúrát, annak visszásságait vette célba, kritizálva, mi több, támadva a baloldali gondolatok előtt teret nyitó állami intézményvezetőket.

Itt a könyvhét mérlege: idén egy bájos fiatal írónő asztala előtt kígyózott hatalmas sor

Több mint egy évtizedig az ünnepi könyvhét megnyitója után fél órával megjelent a Vörösmarty téren Esterházy Péter; tíz perc múlva már jöttek és nem akartak elfogyni a dedikálásra váró olvasók. Helyben vagyunk – bólogatott a közönség, ki örömmel, ki fanyalogva. Idén egy bájos fiatal írónő asztala előtt kígyózott hatalmas sor. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

Azt ígérik, jobb lesz a MÁV, mint az osztrák vasút

Az osztrák vasút Budapestre közlekedő vonatánál magasabb színvonalat ígér jövőre a MÁV a felújított vasútvonalakon, saját gyártású kocsijai fedélzetén. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

„Putyin úgy fogja felhasználni a focivébét, ahogy Hitler tette az 1936-os olimpiával”

Kelet-ukrajnai háború, túlárazások, bosszúszomjas angol ultrák – néhány a 21. foci-vb-re vetülő árnyék közül. A nemzetközi politika nagyágyúi végül, a Krím annektálása ide vagy oda, nem maradnak távol a június 14-től kezdődő világbajnokságtól. Részletes háttér a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

Prőhle Gergely: Lovas István halálára

„A kemény fiúk szemében nyilván a végső lúzerség, hogy most mégis leírom: megrendít Lovas halála.” Prőhle Gergely írása a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban olvasható.

Jó-e, hogy a fociválogatottak tele vannak bevándorlókkal?

A nyugat-európai válogatottakban a lakosság átlagánál jóval több bevándorlógyökerű játékost láthatunk a most kezdődő focivébén. Ami általános megítélés szerint az integráció nagy sikere. A legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszból kiderül, valóban sikerről van-e szó?

„Budapest ma már a Wagner-szentélyt, Bayreuthot is megelőzi”

A Budapesti Wagner-napok kultuszhellyé avatta a Müpát, és sokak szerint Budapest ma már a Wagner-szentélyt, Bayreuthot is megelőzi. Idén a szerző legnehezebben megrendezhető operája, a Trisztán és Izolda a fesztivál új produkciója. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.