Magyarok a piacon

Nem játék az animáció!

/ 2017.10.11., szerda 16:50 /

Napjaink legsikeresebb videojátékaihoz készít az utolsó pixelig kidolgozott animációs kisfilmeket a Digic Pictures. Bár látványban utazik, az alapító, Rabb Sándor Alex szerint az effektek mögött a történet a lényeg.

Idén novemberben jelenik meg napjaink egyik legnépszerűbb videojátéka, a Call of Duty legújabb epizódja, melynek egyik előzetesét a Digic Pictures készítette. Hogy jutottak magyar animációs cégként ilyen megbízáshoz?

A Digic Pictures több mint 15 éve jelent meg a háromdimenziós animációk és vizuális effektek piacán, és azóta következetesen építjük magunkat. Egyik első megbízásunk rögtön egy olyan hatalmas produkció volt, mint a Terminátor 3, melynek közel 80 jelenetében dolgoztunk. Ez olyan referenciát adott, amit utána bárhol büszkén letehettünk az asztalra.

A Terminátor 3 producere Andy Vajna volt, aki a Digic Picturesben is résztulajdonos. Honnan az ismeretség?

A cég alapítása előtt hat évig Los Angelesben dolgoztam hollywoodi produkciók vizuális effektjein – ekkoriban ismertem meg Andy Vajnát. Amikor 2002-ben hazajöttem, világos volt, hogy itthon is minden rendelkezésre áll ahhoz, hogy világszínvonalú digitális animációkat és filmes effekteket hozzunk létre, így a támogatásával megalapítottuk a Digic Pictures elődjét. A Terminátor után még évekig a filmiparban dolgoztunk; 2006-ban például részt vettünk a szintén Vajna keze alatt megszülető Szabadság, szerelem gyártásában. Ezt követően irányt váltottunk, és a videojátékok és az élő szereplő nélküli animációk felé fordultunk.

Nem tűnik logikus lépésnek – egy filmes nagyágyúval a hátuk mögött.

Ez önmagában édeskevés. A filmiparban olyanok a versenykörülmények, hogy egy induló cég nehezen rúghat labdába. Apróbb, szakmailag sem feltétlenül izgalmas részfeladatokkal kellett volna foglalkoznunk évekig, és közben loholni a nagyobb filmek után – hátha leesik valami. Egy élő szereplős produkcióban a digitális trükkök leginkább kiegészítő szerepet játszanak, az animáció és a videojátékok területe jóval nagyobb szabadságot nyújt. Itt könnyebb volt megmutatni, mit tudunk; teret adhattunk képzőművészeknek, szobrászoknak, és mélységében kidolgozhattuk azt a világot, amivel megbíztak.

A videojátékok piacán elfogadták a filmes referenciákat?

Kezdetben nem volt könnyű dolgunk, de ha kidobtak az ajtón, visszamásztunk az ablakon. A váltás utáni első években arra törekedtünk, hogy erős alapokat építsünk, és letegyük a névjegyünket a szakmában.

Mindent elvállaltak, amit lehetett?

Épp ellenkezőleg: olyan produkcióhoz nem adjuk a nevünket, ami nem üti meg a szakmai mércénket. Ezt a mércét pedig jó magasra helyeztük. Sikerünk egyik kulcsa pont az, hogy több száz versenytársunk közül senki nem nyújtott olyan magas színvonalat ugyanolyan költségvetés mellett, mint mi.

Ennyire árérzékenyek volnának a nagy játékfejlesztő stúdiók?

Soha nem jutott eszünkbe alacsonyabb árakkal megszerezni egy munkát. A stúdióknak van erre keretük, az nem fő szempont, hogy egy játék előzetese vagy átvezető videója olcsó legyen. Az viszont nagyon is fontos, hogy szebb, látványosabb, kidolgozottabb legyen, mint a többieké – hiszen ezek az animációk „adják el” a játékot. A stúdiók tudják, hogy az olcsónál mindig van olcsóbb, de a legjobbnál nincs jobb.

Mitől lesz egy animáció a legjobb? Technikai felkészültség kérdése?

Éppen hogy nem. Ezen a szinten minden cég birtokolja a legkorszerűbb technológiát, viszont egy animáció nem attól lesz jó, hogy minden részlete maximálisan élethű. Mint a filmeknél, itt is a történeten múlik minden. Ha ezen a szinten nem lesz libabőrös a néző, akkor hiába „öltöztetjük fel” az animációt a leglátványosabb effektekkel, unni fogják. Az egyik legnagyobb sikerünknek például egy 2012-es játék, az Assassin’s Creed: Revelations kisfilmjét tartom, mert tökéletesen mutatja, hogy hiába avult el azóta a technológia, a videó ma is ugyanolyan hatásos. Ez is történetmesélés, csak épp élő szereplők nélkül.

Ennek a műfajnak a teljes estés animációs film a csúcsa. Nem próbálkoznak meg vele?

Ez az egyik fő célunk, de még nem állt össze a projekt. Szükség van hozzá egy univerzális, globális szinten is működő sztorira, ugyanis az animációs film nagyon költséges, és ha csak a magyar piacra szánják, nem termeli ki az árát.

Dargay Attila vagy Jankovics Marcell annak idején külföldön is sikeres animációs filmeket alkottak. Csak a pénz hiányzik a rendszerből?

Sok minden változott azóta, többek között lemaradtunk a kétdimenziós rajzfilmek és a háromdimenziós, digitális animációk közti átállással. Itthon eleinte azt is nehéz volt elmagyarázni, hogy videojátékkal és animációval foglalkozni nem szórakozás, hanem „rendes munka”, amire egzisztenciát lehet építeni. Ezzel párhuzamosan ma már gyerekek tömegei tanulják a történelmet számítógépes játékokból; annyira leköti őket, hogy az adott korszak minden részlete rögzül a fejükben. Fontos volna tudatosítani, hogy a videojátékok is teremthetnek értéket. Így talán a komolyabb animációs filmek előtt is könnyebben nyílnának meg a kapuk.

Rabb Sándor Alex
1966-ban született Kisvárdán. • A debreceni Fazekas Mihály gimnázium matematikára szakosodott osztályába járt. • 1989-ben az ELTE programozó matematikus szakán szerzett diplomát. • Az egyetem után programozóként helyezkedett el, majd saját vállalkozást indított. • 1995-től hat évig az Egyesült Államokban dolgozott. • 2002-ben alapította a Digic Picturest.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Ez most tényleg össznemzeti ügy – aki magyar, aláír!

Miért kell vért izzadni ahhoz, hogy egymillió uniós aláírás összegyűljön a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezéshez? Csáky Pál, az ügyet az Európai Parlamentben képviselő felvidéki politikus és névrokona, Csáky Csongor, a gyűjtést idehaza szervező Rákóczi Szövetség főtitkára válaszol a csütörtöki Heti Válaszban.

Ki nyerhet áprilisban? Most vasárnap minden eldől

Röviddel a parlamenti választás előtt a pártok a legjobboldalibb megyei jogú városban, Lázár János pátriájában tesztelhetik stratégiájukat. A hódmezővásárhelyi eredményből következtetni lehet majd az országos voksolás végeredményére is. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija!

Ma született Mátyás király

A Mátyás király Emlékév alkalmából ma este a budavári Mátyás-templomban ad koncertet az Angelica Leánykar, Kolozsváron pedig Mátyás Napok kezdődnek.

Ki ez az ember? Dél-Afrika Mészáros Lőrince?

Korrupt elnökének eltávolításával Dél-Afrika adott magának még egy esélyt, hogy valóra váltsa a reményeket, amire negyed százada nem képes. A friss Heti Válaszból kiderül, hogy az utódnak csodát kéne tennie: például vizet fakasztania a Fokváros körüli sziklákból.

Itt épített gyurcsányista erőközpontot Lamperth Mónika

A baloldal az esélyesebb az észak-budapesti lakótelepi karéj három választókörzetében, de a XV. kerületben bonyolult a képlet: van itt Lamperth Mónika által építgetett gyurcsányista erőközpont, jelölt a Fidesz lakótelepi szakembere, és egy óvodafelújítás miatt megbüntetett lázadó szocialista is. Választási sorozatunk az Óbudától Újpalotáig nyújtózó kerületek esélyeit latolgatja. Részletek a friss Heti Válaszban.

A disznósajt volt a csúcs a kisgazdák sajtóreggelijén

Pártcunamival indult a hivatalos kampányidőszak, ám a szokásosan jelentkező komolytalan formációk mellett a reaktivált kisgazdáknak és Lévai Katalin volt szoci miniszter pártjának lehet is hatása egy-egy mandátum – elvesztésére. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Huszti Péter: „Ellopta a show-t a politika”

El lehet játszani Hamletet bőrdzsekiben, de ne a ma emberéről, hanem a ma emberéhez szóljon – mondja a Corvin-lánccal frissen kitüntetett Huszti Péter színművész, rendező. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.