Magyarok a piacon

Nem játék az animáció!

/ 2017.10.11., szerda 16:50 /

Napjaink legsikeresebb videojátékaihoz készít az utolsó pixelig kidolgozott animációs kisfilmeket a Digic Pictures. Bár látványban utazik, az alapító, Rabb Sándor Alex szerint az effektek mögött a történet a lényeg.

Idén novemberben jelenik meg napjaink egyik legnépszerűbb videojátéka, a Call of Duty legújabb epizódja, melynek egyik előzetesét a Digic Pictures készítette. Hogy jutottak magyar animációs cégként ilyen megbízáshoz?

A Digic Pictures több mint 15 éve jelent meg a háromdimenziós animációk és vizuális effektek piacán, és azóta következetesen építjük magunkat. Egyik első megbízásunk rögtön egy olyan hatalmas produkció volt, mint a Terminátor 3, melynek közel 80 jelenetében dolgoztunk. Ez olyan referenciát adott, amit utána bárhol büszkén letehettünk az asztalra.

A Terminátor 3 producere Andy Vajna volt, aki a Digic Picturesben is résztulajdonos. Honnan az ismeretség?

A cég alapítása előtt hat évig Los Angelesben dolgoztam hollywoodi produkciók vizuális effektjein – ekkoriban ismertem meg Andy Vajnát. Amikor 2002-ben hazajöttem, világos volt, hogy itthon is minden rendelkezésre áll ahhoz, hogy világszínvonalú digitális animációkat és filmes effekteket hozzunk létre, így a támogatásával megalapítottuk a Digic Pictures elődjét. A Terminátor után még évekig a filmiparban dolgoztunk; 2006-ban például részt vettünk a szintén Vajna keze alatt megszülető Szabadság, szerelem gyártásában. Ezt követően irányt váltottunk, és a videojátékok és az élő szereplő nélküli animációk felé fordultunk.

Nem tűnik logikus lépésnek – egy filmes nagyágyúval a hátuk mögött.

Ez önmagában édeskevés. A filmiparban olyanok a versenykörülmények, hogy egy induló cég nehezen rúghat labdába. Apróbb, szakmailag sem feltétlenül izgalmas részfeladatokkal kellett volna foglalkoznunk évekig, és közben loholni a nagyobb filmek után – hátha leesik valami. Egy élő szereplős produkcióban a digitális trükkök leginkább kiegészítő szerepet játszanak, az animáció és a videojátékok területe jóval nagyobb szabadságot nyújt. Itt könnyebb volt megmutatni, mit tudunk; teret adhattunk képzőművészeknek, szobrászoknak, és mélységében kidolgozhattuk azt a világot, amivel megbíztak.

A videojátékok piacán elfogadták a filmes referenciákat?

Kezdetben nem volt könnyű dolgunk, de ha kidobtak az ajtón, visszamásztunk az ablakon. A váltás utáni első években arra törekedtünk, hogy erős alapokat építsünk, és letegyük a névjegyünket a szakmában.

Mindent elvállaltak, amit lehetett?

Épp ellenkezőleg: olyan produkcióhoz nem adjuk a nevünket, ami nem üti meg a szakmai mércénket. Ezt a mércét pedig jó magasra helyeztük. Sikerünk egyik kulcsa pont az, hogy több száz versenytársunk közül senki nem nyújtott olyan magas színvonalat ugyanolyan költségvetés mellett, mint mi.

Ennyire árérzékenyek volnának a nagy játékfejlesztő stúdiók?

Soha nem jutott eszünkbe alacsonyabb árakkal megszerezni egy munkát. A stúdióknak van erre keretük, az nem fő szempont, hogy egy játék előzetese vagy átvezető videója olcsó legyen. Az viszont nagyon is fontos, hogy szebb, látványosabb, kidolgozottabb legyen, mint a többieké – hiszen ezek az animációk „adják el” a játékot. A stúdiók tudják, hogy az olcsónál mindig van olcsóbb, de a legjobbnál nincs jobb.

Mitől lesz egy animáció a legjobb? Technikai felkészültség kérdése?

Éppen hogy nem. Ezen a szinten minden cég birtokolja a legkorszerűbb technológiát, viszont egy animáció nem attól lesz jó, hogy minden részlete maximálisan élethű. Mint a filmeknél, itt is a történeten múlik minden. Ha ezen a szinten nem lesz libabőrös a néző, akkor hiába „öltöztetjük fel” az animációt a leglátványosabb effektekkel, unni fogják. Az egyik legnagyobb sikerünknek például egy 2012-es játék, az Assassin’s Creed: Revelations kisfilmjét tartom, mert tökéletesen mutatja, hogy hiába avult el azóta a technológia, a videó ma is ugyanolyan hatásos. Ez is történetmesélés, csak épp élő szereplők nélkül.

Ennek a műfajnak a teljes estés animációs film a csúcsa. Nem próbálkoznak meg vele?

Ez az egyik fő célunk, de még nem állt össze a projekt. Szükség van hozzá egy univerzális, globális szinten is működő sztorira, ugyanis az animációs film nagyon költséges, és ha csak a magyar piacra szánják, nem termeli ki az árát.

Dargay Attila vagy Jankovics Marcell annak idején külföldön is sikeres animációs filmeket alkottak. Csak a pénz hiányzik a rendszerből?

Sok minden változott azóta, többek között lemaradtunk a kétdimenziós rajzfilmek és a háromdimenziós, digitális animációk közti átállással. Itthon eleinte azt is nehéz volt elmagyarázni, hogy videojátékkal és animációval foglalkozni nem szórakozás, hanem „rendes munka”, amire egzisztenciát lehet építeni. Ezzel párhuzamosan ma már gyerekek tömegei tanulják a történelmet számítógépes játékokból; annyira leköti őket, hogy az adott korszak minden részlete rögzül a fejükben. Fontos volna tudatosítani, hogy a videojátékok is teremthetnek értéket. Így talán a komolyabb animációs filmek előtt is könnyebben nyílnának meg a kapuk.

Rabb Sándor Alex
1966-ban született Kisvárdán. • A debreceni Fazekas Mihály gimnázium matematikára szakosodott osztályába járt. • 1989-ben az ELTE programozó matematikus szakán szerzett diplomát. • Az egyetem után programozóként helyezkedett el, majd saját vállalkozást indított. • 1995-től hat évig az Egyesült Államokban dolgozott. • 2002-ben alapította a Digic Picturest.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Elbűvölő Sanghaj Budapesten

A kínai csomózással és a bársonyhímzéssel is megismerkedhetnek az Elbűvölő Sanghaj programsorozat látogatói egy hétig. Fotó, festmény, design.

Ugyanúgy?

„Ahogy ma az állam már a Nemzeti Kommunikációs Hivatalon keresztül költséghatékony módon kezeli az állami hirdetéseket, ugyanúgy központosítani lehetne a kulturális mecenatúrára fordított pénzeszközöket”, nyilatkozta Szakács Árpád a Figyelőnek. A Médiaworks főszerkesztője a Magyar Időkben indított sorozatával a kulturális mecenatúrát, annak visszásságait vette célba, kritizálva, mi több, támadva a baloldali gondolatok előtt teret nyitó állami intézményvezetőket.

Itt a könyvhét mérlege: idén egy bájos fiatal írónő asztala előtt kígyózott hatalmas sor

Több mint egy évtizedig az ünnepi könyvhét megnyitója után fél órával megjelent a Vörösmarty téren Esterházy Péter; tíz perc múlva már jöttek és nem akartak elfogyni a dedikálásra váró olvasók. Helyben vagyunk – bólogatott a közönség, ki örömmel, ki fanyalogva. Idén egy bájos fiatal írónő asztala előtt kígyózott hatalmas sor. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

Azt ígérik, jobb lesz a MÁV, mint az osztrák vasút

Az osztrák vasút Budapestre közlekedő vonatánál magasabb színvonalat ígér jövőre a MÁV a felújított vasútvonalakon, saját gyártású kocsijai fedélzetén. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

„Putyin úgy fogja felhasználni a focivébét, ahogy Hitler tette az 1936-os olimpiával”

Kelet-ukrajnai háború, túlárazások, bosszúszomjas angol ultrák – néhány a 21. foci-vb-re vetülő árnyék közül. A nemzetközi politika nagyágyúi végül, a Krím annektálása ide vagy oda, nem maradnak távol a június 14-től kezdődő világbajnokságtól. Részletes háttér a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

Prőhle Gergely: Lovas István halálára

„A kemény fiúk szemében nyilván a végső lúzerség, hogy most mégis leírom: megrendít Lovas halála.” Prőhle Gergely írása a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban olvasható.

Jó-e, hogy a fociválogatottak tele vannak bevándorlókkal?

A nyugat-európai válogatottakban a lakosság átlagánál jóval több bevándorlógyökerű játékost láthatunk a most kezdődő focivébén. Ami általános megítélés szerint az integráció nagy sikere. A legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszból kiderül, valóban sikerről van-e szó?

„Budapest ma már a Wagner-szentélyt, Bayreuthot is megelőzi”

A Budapesti Wagner-napok kultuszhellyé avatta a Müpát, és sokak szerint Budapest ma már a Wagner-szentélyt, Bayreuthot is megelőzi. Idén a szerző legnehezebben megrendezhető operája, a Trisztán és Izolda a fesztivál új produkciója. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.