Magyarok a piacon

Ismerjük az erő sötét oldalát

/ 2018.02.21., szerda 16:43 /

Az állandó terrorfenyegetés miatt nemcsak a hatóságoknak, de a civileknek is őrködniük kell biztonságuk felett – vallja a biztonság- és haditechnikával foglalkozó Globserver ügyvezetője, Varga Zoltán.

Az ünnepek alatt páncélosok védték Budapesten a karácsonyi vásárokat, egyes villamosvonalakon pedig hetekig gépfegyveres katonák posztoltak. Indokolt ez a készültség?

A migrációs válság és a fokozódó terrorfenyegetés Európa-szerte ráirányította a figyelmet a megelőzés fontosságára. Sajnos mostanában már nem lehet viccként értelmezni, ha azt halljuk: a nemzetközi helyzet fokozódik. Tény, hogy olyan világpolitikai feszültségek határozzák meg az életünket, amelyek miatt krízisövezetekben – és bizony belföldön is – indokolt a fokozott rendvédelmi, hadi és titkosszolgálati készültség. Ha a nemzetközi konfliktusok mélységét és kiterjedtségét nézzük, akkor nem túlzás azt mondani, hogy a helyzet hasonló az ’50-es, ’60-as évek hidegháborús válságához – azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy jelenleg nem csak egy nagy törésvonal mutatható ki.

A hadviselés, a rendvédelem és a titkosszolgálat is állami feladat. Egy magántársaságnak hogyan juthat szerep ezekben?

Több országban is kormányzati beszállítók vagyunk; olyan biztonság- és haditechnikai feladatokat látunk el, amelyeket az adott ország kormánya engedélyez számunkra. Csapatunk túlnyomórészt komoly tapasztalatokkal rendelkező, leszerelt tisztekből áll, akik tökéletesen együtt tudnak működni az adott állami szervezettel. A Globserver alapítása után főként cégbiztonsági ellenőrzéseket és átvilágításokat végeztünk, vagyis az ipari kémkedés ellen harcoltunk, de a tizenkét év alatt annyit változott a világ, hogy ma már a versenyszféra mellett elsősorban állami megbízásokra dolgozunk. Például négy éve jelen vagyunk egy közel-keleti országban is, melynek területén több kríziszóna is található.

Az Irakban dolgozó amerikai Blackwater vagy a Krímet megszálló orosz magáncsapatok működése nyomán felvetődik a kérdés: nem a hivatalos haderő számára vállalhatatlan feladatokat szervezik ki az államok magáncégeknek?

Szigorú jogszabályok és engedélyezési láncok szabályozzák, hogy a krízisövezetekben pontosan milyen feladatokat láthatunk el. Annyit elmondhatok, hogy taktikai bevetéseken nem veszünk részt, tehát nem az a szerepünk, hogy mi végezzük el a piszkos munkát. Ettől függetlenül embereink találkozhatnak ezekkel a zsoldosokkal, így ismerjük az „erő sötét oldalát” – de nem ez a mi asztalunk. A munkánk jelentős részben abból áll, hogy haditechnikai felszereléseket juttatunk el bizonyos területekre.

Fejlesztenek is felszereléseket?

Igen, fegyvereket és egyéb haditechnikai eszközöket. Bízunk benne, hogy például az Irinyi és Zrínyi programokban meghirdetett haderőreformban szerephez juthatnak majd ezek a termékek. Inkubátorüzemünkben készítettünk már rövid és hosszú csövű maroklőfegyver-modelleket, a Hunort és a Zalánt, de rendelkezünk saját rombolópuskával is. Az egyik legfrissebb szabadalmunk egy adapter, amelybe ha beillesztünk egy félautomata marokfegyvert, sorozatlövésre alkalmas géppisztollyá válik, mellyel így pontosabban és hatékonyabban lehet leadni a lövéseket.

Azt gondolnánk, nem baj, ha nem tud bárki sorozatlövő fegyvert csinálni egy pisztolyból…

„Bárki” az adapterrel sem tudna, hiszen az eszköz kialakítható úgy, hogy csak egyetlen, konkrét fegyvert fogadjon be. Biometrikus azonosítással az is megoldható, hogy csak egy adott személy tudja használni – más kezében ne működjön. Tudni kell, hogy a pisztolyok nem igazán alkalmasak támadó fegyvernek, mivel nem lehet velük távolra pontos lövéseket leadni. Ha a Charlie Hebdo elleni merényletnél a helyszínen lévő rendőrnek nem félautomata pisztollyal kellett volna felvennie a harcot a gépfegyveres terroristákkal, talán máshogy alakult volna az eset.

Ez nyilván legalább annyira múlik az adott ember lélekjelenlétén és felkészültségén, mint a felszerelésén.

Természetesen – viszont ezek a tulajdonságok is erősíthetők. Bár elsősorban nem rendészeti, hanem katonai célokra, már folyamatban van egy szoftveres szakértőkkel közös fejlesztésünk, ami különböző taktikai egységek tagjainak mentális felkészítését segíti. Az eszköz EEG-technológiával méri az adott katona agyhullámait, és kimutatja, mikor mennyire fókuszált a tudata, és mennyire képes összpontosítani a feladatra. A műszer akár a taktikai egységek sisakjaiba is beépíthető, így bevetés közben is valós idejű visszajelzést adhat a katonák mentális állapotáról.

Kiképzésekben is részt vesznek?

Hivatásos egységek kiképzésében közvetlenül nem, viszont szívügyünkké vált a civil lakosság oktatása. Fontosnak tartjuk, hogy minden korosztály kaphasson gyakorlati ismereteket azzal kapcsolatban, hogyan érdemes viselkedni válsághelyzetben – ezért indítottuk el a Krízis Akadémia nevű programunkat. Sajnos a polgári védelmi oktatás és a sorkatonaság eltörlése óta a civileket itthon legfeljebb Hollywood képzi harcászatra, pedig senki nem akarhatja, hogy éles helyzetben valaki összekeverje a filmet a valósággal.

Varga Zoltán
1970-ben született Budapesten. • A Bolyai János Katonai Műszaki Főiskolán tanult. • Elvégezte a Nemzetközi Rendészeti Akadémiát (FBI Akadémia). • A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen hadmérnöki diplomát szerzett. • Bűnmegelőzési és felderítési területen dolgozott. • 2016 óta a Globserver Stratégia-és Védelemkutatás Fejlesztő Kft. ügyvezetője.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Elbűvölő Sanghaj Budapesten

A kínai csomózással és a bársonyhímzéssel is megismerkedhetnek az Elbűvölő Sanghaj programsorozat látogatói egy hétig. Fotó, festmény, design.

Ugyanúgy?

„Ahogy ma az állam már a Nemzeti Kommunikációs Hivatalon keresztül költséghatékony módon kezeli az állami hirdetéseket, ugyanúgy központosítani lehetne a kulturális mecenatúrára fordított pénzeszközöket”, nyilatkozta Szakács Árpád a Figyelőnek. A Médiaworks főszerkesztője a Magyar Időkben indított sorozatával a kulturális mecenatúrát, annak visszásságait vette célba, kritizálva, mi több, támadva a baloldali gondolatok előtt teret nyitó állami intézményvezetőket.

Itt a könyvhét mérlege: idén egy bájos fiatal írónő asztala előtt kígyózott hatalmas sor

Több mint egy évtizedig az ünnepi könyvhét megnyitója után fél órával megjelent a Vörösmarty téren Esterházy Péter; tíz perc múlva már jöttek és nem akartak elfogyni a dedikálásra váró olvasók. Helyben vagyunk – bólogatott a közönség, ki örömmel, ki fanyalogva. Idén egy bájos fiatal írónő asztala előtt kígyózott hatalmas sor. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

Azt ígérik, jobb lesz a MÁV, mint az osztrák vasút

Az osztrák vasút Budapestre közlekedő vonatánál magasabb színvonalat ígér jövőre a MÁV a felújított vasútvonalakon, saját gyártású kocsijai fedélzetén. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

„Putyin úgy fogja felhasználni a focivébét, ahogy Hitler tette az 1936-os olimpiával”

Kelet-ukrajnai háború, túlárazások, bosszúszomjas angol ultrák – néhány a 21. foci-vb-re vetülő árnyék közül. A nemzetközi politika nagyágyúi végül, a Krím annektálása ide vagy oda, nem maradnak távol a június 14-től kezdődő világbajnokságtól. Részletes háttér a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

Prőhle Gergely: Lovas István halálára

„A kemény fiúk szemében nyilván a végső lúzerség, hogy most mégis leírom: megrendít Lovas halála.” Prőhle Gergely írása a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban olvasható.

Jó-e, hogy a fociválogatottak tele vannak bevándorlókkal?

A nyugat-európai válogatottakban a lakosság átlagánál jóval több bevándorlógyökerű játékost láthatunk a most kezdődő focivébén. Ami általános megítélés szerint az integráció nagy sikere. A legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszból kiderül, valóban sikerről van-e szó?

„Budapest ma már a Wagner-szentélyt, Bayreuthot is megelőzi”

A Budapesti Wagner-napok kultuszhellyé avatta a Müpát, és sokak szerint Budapest ma már a Wagner-szentélyt, Bayreuthot is megelőzi. Idén a szerző legnehezebben megrendezhető operája, a Trisztán és Izolda a fesztivál új produkciója. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.