Magyarok a piacon

Fölveszik a Braille-kesztyűt

/ 2018.04.18., szerda 17:06 /

Okoskesztyűvel adná vissza a vakoknak az olvasás élményét az egyetemisták által alapított Gloveye – mondja a Microsoft hazai startupversenyét megnyerő társaság egyik társalapítója, Csathó Ábel.

A Gloveye küldetése, hogy visszaadja a vakoknak az olvasás élményét. Lehetséges ez?

Eddig a Gloveye jutott legközelebb ahhoz, hogy megteremtse ezt az élményt. Vannak más műszaki megoldások is, amelyek segítik a vakokat hagyományos szövegek „olvasásában”, de egyik sem ennyire praktikus és felhasználóbarát. Léteznek felolvasógépek, billentyűzetekre emlékeztető Braille-kijelzők, és vannak olyan okosalkalmazások is, amelyek beszédhanggá alakítják a szöveget. Ám míg előbbi megoldások méretükből adódóan esetlenek és körülményesek, a felolvasóalkalmazásokkal az a baj, hogy lefoglalják a vak emberek legfontosabb érzékszervét, a hallást. A Gloveye ezekkel szemben a felhasználó ujjbegyébe közvetíti a Braille-jeleket – épp mintha valódi Braille-szöveget olvasnának.

Tudomásunk szerint a vakok körében nem általános a Braille-ábécé ismerete.

Ez sajnos igaz; nagyjából az érintettek 10 százaléka használja ezt az írásmódot. Ennek elsősorban az az oka, hogy kevés a Braille-fordításban elérhető kiadványok száma, így sokaknak nem térül meg az írásmód elsajátításába fektetett energia. A Gloveye jelentős változást hozhat ezen a téren, hiszen bármilyen szöveget képes lefordítani és Braille-jelekké alakítani.

Önök már megtanulták ezt az ábécét?

Éles látással rendelkező embereknek, ha nem is lehetetlen, de nehéz felismerni a karaktereket. Idegrendszerünk nincs hozzászokva ahhoz, hogy tapintással ilyen finom információkat szerezzünk – ez a készség akkor alakul ki, ha a látás kiesése miatt valaki rákényszerül, hogy a tapintására és a hallására támaszkodjon. Célunk az, hogy az ilyen érzékelés számára is elérhetővé tegyük a nyomtatott irodalmat.

Tehát nem csak digitális szövegeknél lehet majd használni az eszközt?

Nem, mi elsősorban a hagyományos, nyomtatott kiadványokra koncentrálunk, hiszen a digitális szövegeket viszonylag egyszerű lefordítani. A módszerünk képfelismerésen alapul. Mindössze egy kamerával rendelkező eszközre van szükség – ez lehet okostelefon, tablet vagy asztali számítógép is –, mellyel rögzítjük az adott oldal képét. Ezután alkalmazásunk felismeri a lefotózott szöveget, karakterekké alakítja, majd ezeket fordítja le Braille-jelekre. A karaktereket egy kézen viselt eszköz segítségével, apró műanyag tüskék rajzolják ki a felhasználó ujjára.

Olvasószemüveg helyett olvasókesztyű?

Egyelőre igen, de a jövőben lehet, hogy olvasógyűszűvé zsugorodik. Technikailag megoldható, hogy a legpraktikusabbra csökkentsük a méretét, hiszen az ujjakon viselt eszköznek az apró tüskéken kívül mindössze egy vezeték nélküli adatátvitelt biztosító bluetooth-egységet kell tartalmaznia. A fejlesztés nem bonyolult, viszont a gyártás ezáltal drágábbá válik. Persze a döntő szempont mindig az, hogy a felhasználóknak milyen igényeik vannak.

Dolgoznak együtt látáskárosultakkal?

Igen, eddig több mint száz önkéntes vett részt a fejlesztéseinkben. Kaptunk is fontos visszajelzéseket; többek szerint érdemes lenne például a jelenlegi egycellás helyett többcellásra bővíteni az eszköz Braille-jeleket leadó egységét, hogy ne csak betűnként, hanem szótagonként vagy szavanként is lehessen olvasni a szöveget. Ez a lehetőség a gyakorlottabb olvasóknak sokat számítana, viszont ennek kapcsán is felvetődik az anyagi korlátok kérdése, mivel ez drágíthatja az eszközt.

Hogy alakul majd a termék árazása?

Úgy készülünk, hogy százezer forint körüli áron vezethetjük majd be a piacra, de ez még sok tényezőn múlik. A korábban említett, vakoknak szánt eszközök jellemzően nagyságrendekkel drágábbak, ráadásul abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy nincs olyan versenytársunk, aki a miénkhez igazán hasonló terméket gyártana. Érdekes módon az egyetlen cég, amely ilyen technológiával kísérletezik, nemrég feltűnt ugyanazon a nemzetközi startupversenyen – a Chivas Venture-n –, amelyen mi is elindultunk.

A verseny fogja eldönteni, melyikük piacképesebb?

Szerintünk ez már eldőlt, hiszen a másik cég eszköze kizárólag pdf-fájlokat tud Braille-írássá alakítani – ez pedig jóval alacsonyabb szint, mint amit mi képviselünk. A versenynek ettől függetlenül komoly tétje van: finanszírozást nyerhetünk az előttünk álló fejlesztésekhez, és a kapcsolati tőkénk növelésén keresztül a befektetőkhöz is könnyebben tudunk eljutni. A megmérettetést az nyeri, akire április 24-ig a legtöbb online szavazatot adják le – ezt egyébként a Facebook-oldalunkon keresztül lehet legegyszerűbben megtenni.

Kereskedelmi forgalomban mikor lesz kapható a termék?

Már most közel járunk a piacra vihető modell elkészítéséhez, de a fejlesztési időt jelentősen befolyásolja a rendelkezésre álló tőke. Terveink szerint már idén piacra kerülhet a termék, amit később szeretnénk a társadalombiztosítás által is támogatottá tenni, ez viszont még sok mindentől függ.

Csathó Ábel
1993-ban született Dunaújvárosban. • Érettségi után egy ideig Németországban élt. • Hazaköltözés után iratkozott be a Corvinus Egyetem szociológia szakára. • Az egyetem mellett több munkahelye volt, többek között dolgozott az IBM IT-biztonsági részlegén. • A Gloveye-t 2017-ben alapította Fülöp Ádám és Klinkó Krisztián, Csathó Ábel később csatlakozott hozzájuk.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Elbűvölő Sanghaj Budapesten

A kínai csomózással és a bársonyhímzéssel is megismerkedhetnek az Elbűvölő Sanghaj programsorozat látogatói egy hétig. Fotó, festmény, design.

Ugyanúgy?

„Ahogy ma az állam már a Nemzeti Kommunikációs Hivatalon keresztül költséghatékony módon kezeli az állami hirdetéseket, ugyanúgy központosítani lehetne a kulturális mecenatúrára fordított pénzeszközöket”, nyilatkozta Szakács Árpád a Figyelőnek. A Médiaworks főszerkesztője a Magyar Időkben indított sorozatával a kulturális mecenatúrát, annak visszásságait vette célba, kritizálva, mi több, támadva a baloldali gondolatok előtt teret nyitó állami intézményvezetőket.

Itt a könyvhét mérlege: idén egy bájos fiatal írónő asztala előtt kígyózott hatalmas sor

Több mint egy évtizedig az ünnepi könyvhét megnyitója után fél órával megjelent a Vörösmarty téren Esterházy Péter; tíz perc múlva már jöttek és nem akartak elfogyni a dedikálásra váró olvasók. Helyben vagyunk – bólogatott a közönség, ki örömmel, ki fanyalogva. Idén egy bájos fiatal írónő asztala előtt kígyózott hatalmas sor. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

Azt ígérik, jobb lesz a MÁV, mint az osztrák vasút

Az osztrák vasút Budapestre közlekedő vonatánál magasabb színvonalat ígér jövőre a MÁV a felújított vasútvonalakon, saját gyártású kocsijai fedélzetén. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

„Putyin úgy fogja felhasználni a focivébét, ahogy Hitler tette az 1936-os olimpiával”

Kelet-ukrajnai háború, túlárazások, bosszúszomjas angol ultrák – néhány a 21. foci-vb-re vetülő árnyék közül. A nemzetközi politika nagyágyúi végül, a Krím annektálása ide vagy oda, nem maradnak távol a június 14-től kezdődő világbajnokságtól. Részletes háttér a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

Prőhle Gergely: Lovas István halálára

„A kemény fiúk szemében nyilván a végső lúzerség, hogy most mégis leírom: megrendít Lovas halála.” Prőhle Gergely írása a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban olvasható.

Jó-e, hogy a fociválogatottak tele vannak bevándorlókkal?

A nyugat-európai válogatottakban a lakosság átlagánál jóval több bevándorlógyökerű játékost láthatunk a most kezdődő focivébén. Ami általános megítélés szerint az integráció nagy sikere. A legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszból kiderül, valóban sikerről van-e szó?

„Budapest ma már a Wagner-szentélyt, Bayreuthot is megelőzi”

A Budapesti Wagner-napok kultuszhellyé avatta a Müpát, és sokak szerint Budapest ma már a Wagner-szentélyt, Bayreuthot is megelőzi. Idén a szerző legnehezebben megrendezhető operája, a Trisztán és Izolda a fesztivál új produkciója. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

Rejtett nyugdíjreform: így szakadnak le az időskori ellátások a bérektől

Sosem látott tempóban maradnak el a nyugdíjak a keresetek növekedése mögött, és szegényednek el a nagyon idősek az aktívakhoz viszonyítva. A rejtett nyugdíjreform furcsasága, hogy mindez az érintettek legnagyobb megelégedésére történik. Részletes háttér a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

Szexuálisan frusztrált férfiakból kerülnek ki az alt-right tömeggyilkosai?

Az internet sötét bugyra a „kényszerű cölibátusban” élő fiatal férfiak radikalizálódott keménymagja. Az alt-right nyelvezetét használó „incel” fórumok tömeggyilkosokat is kitermeltek már. A jelenség részletes háttere a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban olvasható.

Jobbik-szakadás a kulisszák mögött: ezt tervezi Vona Gábor

A választások óta néhány tucatnyian távoztak a Jobbik 15 ezres tagságából, korai tehát a pártszakadás emlegetése. Lehet, hogy Vona Gábort politikai elemzőként látjuk viszont? A jobbikos belharcok háttere a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban olvasható.

Észt elnök a Heti Válasznak: biztonságban vagyunk az oroszoktól

Közös megoldás kell migrációügyben, Oroszországgal pedig átláthatóan kell beszélni – véli Észtország elnöke. Kersti Kaljulaid a Heti Válasznak Tallinnban azt mondta: nevén kell nevezni, mi folyik Ukrajnában. A teljes nagyinterjú lapunk legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – számában olvasható.