Magyarok a piacon

Fagyásból meleget

/ 2018.02.14., szerda 16:29 /

Halmazállapot-váltó anyagok segítségével forradalmasítja a lakossági- és az ipari hőtárolás területét az egyetemi kutatási projektből indult HeatVentors – mondja az egyik alapító, Farkas Rita.

Az energiaipar egyik nagy problémájára ad választ a HeatVentors által kifejlesztett fázisváltós hőtárolási technológia. Nagyot tévedünk, ha az eszközt egy nagy jégakkuként képzeljük magunk elé?

A működési elvet tekintve ilyesmiről van szó, de az ördög ez esetben is a részletekben rejlik. A legelterjedtebb hőtároló technológiák manapság valóban úgy dolgoznak, hogy a tárolóban lévő víz hőmérsékletét változtatják meg, így „raktározva” a hőenergiát. Idáig nagyjából ugyanaz történik, mint egy jégakkunál vagy vizes ágymelegítőnél. A mi megoldásunk legfőbb újdonsága, hogy nem vizet, hanem fázisváltó anyagokat használ. Mivel az olvadáshő sokkal nagyobb, mint a fajhő, az ilyen tárolók a halmazállapot-váltás révén koncentráltabban képesek elraktározni a hőt.

Nem épp ez történik a jégakkuban?

De. A mi technológiánk viszont ugyanezt –100 és +600 fok között, bármilyen hőmérsékleten képes megcsinálni. Olyan fázisváltó anyagokat használunk, melyek a kívánt célnak megfelelően változtatják a halmazállapotukat. Az így elért hatékonyságnövekedésnek köszönhetően jelentősen csökkenteni tudjuk a tároló méretét, mely így akár tizede is lehet a vizes technológiával működő eszközének.

Milyen célokra használnak –100 vagy +600 fokos hőtárolókat?

Ipari környezetben mindkettőre találunk példát, a gyógyszerészetben használt mélyfagyasztásos technológiáktól akár a geotermikus naphőerőművekig. De a kevésbé szélsőséges felhasználás gyakoribb. A hőtárolás problémája már egy napkollektorral felszerelt családi háznál is jelentkezik, hiszen megfelelő raktározási megoldás híján az energia jelentős része elvész. Hasonlóképpen, egy nagy irodaház légkondicionálása jelentős energiaráfordítással jár, amit hatékonyabb eszközökkel csökkenteni lehet. Ebből a szempontból is nagy jelentősége van a tárolók méretének, hiszen minél kisebb az eszköz felülete, annál kevesebb a felesleges hőveszteség.

A nagyobb hatékonyság nyilván a költségeket is megemeli.

Nem feltétlenül. Mások is kísérleteznek fázisváltó anyagokkal, és ezek valóban drágák voltak, de nekünk a kutatásaink során sikerült sokkal olcsóbb megoldást találni. Például egy családi ház napkollektorából származó hő tárolásához szükséges eszköz nagyjából annyiba kerül, mint a vizes tároló. A méret növekedésével pedig egyre csökken az ára az ugyanolyan méretű vizes technológiához képest.

Az ipari felhasználásnál sokszor különleges igények jelentkeznek. Igazítható a technológia egyedi elvárásokhoz?

Hőtárolóinkat két nagy kategóriában értékesítjük: vannak sztenderd termékeink, melyeket főleg lakossági vagy egyszerűbb vállalati célokra fejlesztettünk, és ipari eszközeink, amelyeket gyáraknak, üzemeknek, nagyobb iroda-és lakóépületeknek szánunk. Utóbbi kategória költségesebb, hiszen minden paraméterében az egyedi igényekre kell optimalizálnunk a technológiát. Sikerült létrehoznunk egy modellt, melynek segítségével különböző mérettartományokban is pontosan meghatározhatók a tárolóban végbemenő folyamatok és az ideális működéshez szükséges fázisváltó anyagok mennyisége. Szerencsére a gyártást végző partnereink is képesek rugalmasan kezelni az egyedi igényeket, úgyhogy minden szempontnak meg tudunk felelni.

A megújuló forrásokból nyert villamos energia kapcsán szintén rendszeresen felvetődik a megtermelt energia tárolásának problémája. A hővé alakítás nem lehetne megoldás?

Foglalkoztunk már a kérdéssel, de az a gond, hogy bár a villamos energia viszonylag egyszerűen átalakítható hőenergiává, a visszaalakítás annál bonyolultabb és veszteségesebb. A téma fontosságát viszont jól mutatja, hogy rengetegen keresnek meg minket ezzel kapcsolatban. Mi is szívesen folytatnánk a kutatásokat ebben az irányban, de egyelőre a hőtároló technológia szabadalmaztatására és értékesítésére koncentrálunk.

Hol tart a piaci bevezetés?

Sok érdeklődőnk van, jellemzően nagyvállalati körből, és nagy erőbedobással készülünk első pilotprogramjainkra. Az a célunk, hogy legyen egy jelentősebb, referenciaértékű projektünk mind hűtési, mind fűtési területről. Ezután be tudnánk vonni tőkeerős nemzetközi befektetőket is.

Rögtön a világpiacot célozzák?

Igen, ebben a tekintetben úgy működünk, mint az informatikai startupok, mivel a technológia fő hasznosítói főként multinacionális vállalatok, amelyek segítik megnyitni előttünk a nemzetközi piacot. Rengeteg vállalkozói versenyen veszünk részt, és sikereinknek köszönhetően sok megkeresést kapunk. Tavaly például öt napot Kínában töltöttünk, ahol három városban is bemutattuk a technológiánkat. Ha elkészülünk a pilottal, szinte rögtön megnyílnak előttünk az üzleti lehetőségek.

Farkas Rita
1991-ben született Marcaliban. • Alapdiplomáját energetikai mérnökként, mesterdiplomáját gépészmérnökként szerezte. • A hőtárolás problémájával Andrássy Zoltánnal közös egyetemi kutatásban kezdtek foglalkozni. • A kutatási projektet kiterjesztve, 2017-ben alapították a HeatVentorst.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Elbűvölő Sanghaj Budapesten

A kínai csomózással és a bársonyhímzéssel is megismerkedhetnek az Elbűvölő Sanghaj programsorozat látogatói egy hétig. Fotó, festmény, design.

Ugyanúgy?

„Ahogy ma az állam már a Nemzeti Kommunikációs Hivatalon keresztül költséghatékony módon kezeli az állami hirdetéseket, ugyanúgy központosítani lehetne a kulturális mecenatúrára fordított pénzeszközöket”, nyilatkozta Szakács Árpád a Figyelőnek. A Médiaworks főszerkesztője a Magyar Időkben indított sorozatával a kulturális mecenatúrát, annak visszásságait vette célba, kritizálva, mi több, támadva a baloldali gondolatok előtt teret nyitó állami intézményvezetőket.

Itt a könyvhét mérlege: idén egy bájos fiatal írónő asztala előtt kígyózott hatalmas sor

Több mint egy évtizedig az ünnepi könyvhét megnyitója után fél órával megjelent a Vörösmarty téren Esterházy Péter; tíz perc múlva már jöttek és nem akartak elfogyni a dedikálásra váró olvasók. Helyben vagyunk – bólogatott a közönség, ki örömmel, ki fanyalogva. Idén egy bájos fiatal írónő asztala előtt kígyózott hatalmas sor. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

Azt ígérik, jobb lesz a MÁV, mint az osztrák vasút

Az osztrák vasút Budapestre közlekedő vonatánál magasabb színvonalat ígér jövőre a MÁV a felújított vasútvonalakon, saját gyártású kocsijai fedélzetén. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

„Putyin úgy fogja felhasználni a focivébét, ahogy Hitler tette az 1936-os olimpiával”

Kelet-ukrajnai háború, túlárazások, bosszúszomjas angol ultrák – néhány a 21. foci-vb-re vetülő árnyék közül. A nemzetközi politika nagyágyúi végül, a Krím annektálása ide vagy oda, nem maradnak távol a június 14-től kezdődő világbajnokságtól. Részletes háttér a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

Prőhle Gergely: Lovas István halálára

„A kemény fiúk szemében nyilván a végső lúzerség, hogy most mégis leírom: megrendít Lovas halála.” Prőhle Gergely írása a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban olvasható.

Jó-e, hogy a fociválogatottak tele vannak bevándorlókkal?

A nyugat-európai válogatottakban a lakosság átlagánál jóval több bevándorlógyökerű játékost láthatunk a most kezdődő focivébén. Ami általános megítélés szerint az integráció nagy sikere. A legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszból kiderül, valóban sikerről van-e szó?

„Budapest ma már a Wagner-szentélyt, Bayreuthot is megelőzi”

A Budapesti Wagner-napok kultuszhellyé avatta a Müpát, és sokak szerint Budapest ma már a Wagner-szentélyt, Bayreuthot is megelőzi. Idén a szerző legnehezebben megrendezhető operája, a Trisztán és Izolda a fesztivál új produkciója. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.