Magyarok a piacon

Fagyásból meleget

/ 2018.02.14., szerda 16:29 /

Halmazállapot-váltó anyagok segítségével forradalmasítja a lakossági- és az ipari hőtárolás területét az egyetemi kutatási projektből indult HeatVentors – mondja az egyik alapító, Farkas Rita.

Az energiaipar egyik nagy problémájára ad választ a HeatVentors által kifejlesztett fázisváltós hőtárolási technológia. Nagyot tévedünk, ha az eszközt egy nagy jégakkuként képzeljük magunk elé?

A működési elvet tekintve ilyesmiről van szó, de az ördög ez esetben is a részletekben rejlik. A legelterjedtebb hőtároló technológiák manapság valóban úgy dolgoznak, hogy a tárolóban lévő víz hőmérsékletét változtatják meg, így „raktározva” a hőenergiát. Idáig nagyjából ugyanaz történik, mint egy jégakkunál vagy vizes ágymelegítőnél. A mi megoldásunk legfőbb újdonsága, hogy nem vizet, hanem fázisváltó anyagokat használ. Mivel az olvadáshő sokkal nagyobb, mint a fajhő, az ilyen tárolók a halmazállapot-váltás révén koncentráltabban képesek elraktározni a hőt.

Nem épp ez történik a jégakkuban?

De. A mi technológiánk viszont ugyanezt –100 és +600 fok között, bármilyen hőmérsékleten képes megcsinálni. Olyan fázisváltó anyagokat használunk, melyek a kívánt célnak megfelelően változtatják a halmazállapotukat. Az így elért hatékonyságnövekedésnek köszönhetően jelentősen csökkenteni tudjuk a tároló méretét, mely így akár tizede is lehet a vizes technológiával működő eszközének.

Milyen célokra használnak –100 vagy +600 fokos hőtárolókat?

Ipari környezetben mindkettőre találunk példát, a gyógyszerészetben használt mélyfagyasztásos technológiáktól akár a geotermikus naphőerőművekig. De a kevésbé szélsőséges felhasználás gyakoribb. A hőtárolás problémája már egy napkollektorral felszerelt családi háznál is jelentkezik, hiszen megfelelő raktározási megoldás híján az energia jelentős része elvész. Hasonlóképpen, egy nagy irodaház légkondicionálása jelentős energiaráfordítással jár, amit hatékonyabb eszközökkel csökkenteni lehet. Ebből a szempontból is nagy jelentősége van a tárolók méretének, hiszen minél kisebb az eszköz felülete, annál kevesebb a felesleges hőveszteség.

A nagyobb hatékonyság nyilván a költségeket is megemeli.

Nem feltétlenül. Mások is kísérleteznek fázisváltó anyagokkal, és ezek valóban drágák voltak, de nekünk a kutatásaink során sikerült sokkal olcsóbb megoldást találni. Például egy családi ház napkollektorából származó hő tárolásához szükséges eszköz nagyjából annyiba kerül, mint a vizes tároló. A méret növekedésével pedig egyre csökken az ára az ugyanolyan méretű vizes technológiához képest.

Az ipari felhasználásnál sokszor különleges igények jelentkeznek. Igazítható a technológia egyedi elvárásokhoz?

Hőtárolóinkat két nagy kategóriában értékesítjük: vannak sztenderd termékeink, melyeket főleg lakossági vagy egyszerűbb vállalati célokra fejlesztettünk, és ipari eszközeink, amelyeket gyáraknak, üzemeknek, nagyobb iroda-és lakóépületeknek szánunk. Utóbbi kategória költségesebb, hiszen minden paraméterében az egyedi igényekre kell optimalizálnunk a technológiát. Sikerült létrehoznunk egy modellt, melynek segítségével különböző mérettartományokban is pontosan meghatározhatók a tárolóban végbemenő folyamatok és az ideális működéshez szükséges fázisváltó anyagok mennyisége. Szerencsére a gyártást végző partnereink is képesek rugalmasan kezelni az egyedi igényeket, úgyhogy minden szempontnak meg tudunk felelni.

A megújuló forrásokból nyert villamos energia kapcsán szintén rendszeresen felvetődik a megtermelt energia tárolásának problémája. A hővé alakítás nem lehetne megoldás?

Foglalkoztunk már a kérdéssel, de az a gond, hogy bár a villamos energia viszonylag egyszerűen átalakítható hőenergiává, a visszaalakítás annál bonyolultabb és veszteségesebb. A téma fontosságát viszont jól mutatja, hogy rengetegen keresnek meg minket ezzel kapcsolatban. Mi is szívesen folytatnánk a kutatásokat ebben az irányban, de egyelőre a hőtároló technológia szabadalmaztatására és értékesítésére koncentrálunk.

Hol tart a piaci bevezetés?

Sok érdeklődőnk van, jellemzően nagyvállalati körből, és nagy erőbedobással készülünk első pilotprogramjainkra. Az a célunk, hogy legyen egy jelentősebb, referenciaértékű projektünk mind hűtési, mind fűtési területről. Ezután be tudnánk vonni tőkeerős nemzetközi befektetőket is.

Rögtön a világpiacot célozzák?

Igen, ebben a tekintetben úgy működünk, mint az informatikai startupok, mivel a technológia fő hasznosítói főként multinacionális vállalatok, amelyek segítik megnyitni előttünk a nemzetközi piacot. Rengeteg vállalkozói versenyen veszünk részt, és sikereinknek köszönhetően sok megkeresést kapunk. Tavaly például öt napot Kínában töltöttünk, ahol három városban is bemutattuk a technológiánkat. Ha elkészülünk a pilottal, szinte rögtön megnyílnak előttünk az üzleti lehetőségek.

Farkas Rita
1991-ben született Marcaliban. • Alapdiplomáját energetikai mérnökként, mesterdiplomáját gépészmérnökként szerezte. • A hőtárolás problémájával Andrássy Zoltánnal közös egyetemi kutatásban kezdtek foglalkozni. • A kutatási projektet kiterjesztve, 2017-ben alapították a HeatVentorst.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.