Magyarok a piacon

Erőmű lesz a háztartásokból?

/ 2017.09.13., szerda 17:54 /

Európában az okos hálózati technológiáké és a közös, sokszereplős energiapiacé a jövő – mondja az ukrán állami gázvállalatnak informatikai infrastruktúrát fejlesztő IP Systems vezérigazgatója, Füzi Ákos.

Az IP Systems nemrég megbízást kapott az ukrán állami gáztársaság informatikai rendszerének kiépítésére. Ukrajna energiapiaca nem épp az átláthatóságáról ismert – nem vágták nagy fába a fejszéjüket?

Az a fejlesztési folyamat, amivel megbíztak minket, épp az átláthatatlanságot számolja fel. Az ukrán állam piaci alapokra akarja helyezni az energiaszállítási és -kereskedelmi folyamatait, és mi örömmel segítünk ebben. Tény, hogy azok az energiapiacok működnek hatékonyan, ahol informatikai megoldások támogatják a szereplők közötti hatékony, gyors és átlátható üzletkötést.

Erről meggyőzték a helyi oligarchákat és az európai politikába az ukrán gázvezetékeken keresztül rendszeresen beleavatkozó Oroszországot is?

Az IP Systems csak az asztalt adja, ami fölött meg lehet kötni az energetikai üzleteket – ezzel nem lépünk rá senki lábára. Egyébként meggyőződésem, hogy a beruházás következményei előnyösek lesznek Ukrajna számára. Az Európai Unió minden energetikai szereplőnek előírt különböző adatszolgáltatási kötelezettségeket, melyeken keresztül nyomon követhetők a szállítási, tárolási és kereskedelmi folyamatok. Ukrajna is abban érdekelt, hogy hitelesen teljesíteni tudja ezt az elvárást, hiszen enélkül elesne a piacától.

Tavasszal Bulgáriában indítottak egy hasonló jellegű informatikai fejlesztést. Mintha kifejezetten a nem versengő piacokat keresnék…

Ez részben így is van. Azokban a térségekben, ahol még nem zajlott le az ágazat piacosítása, számítani lehet rá, hogy előbb-utóbb igény lesz a szolgáltatásainkra. Ráadásul a világ olyan irányba fejlődik, ahol a hálózatos iparágak hatékony működtetése elképzelhetetlen korszerű IT-rendszerek nélkül. Fejlesztéseinknek köszönhetően Bulgária gázszállítási és -tároló kapacitásai bekapcsolódnak a nemzetközi vérkeringésbe – ezzel teret adva a versenynek is.

Informatikai eszközökkel hogyan lehet versenyt csiholni?

Az energiakereskedelem hasonló a banki műveletekhez; minden informatikai rendszereken keresztül zajlik. Napjainkban hasonló történik az ágazatban, mint a mobilkommunikációban a roamingdíjak eltörlésekor: megszűnik az államhatárok jelentősége. Az európai piac egyre egységesebbé válik, s ez azzal jár, hogy az országoknak fokozatosan fel kell adniuk a központosított energiapolitikát, és be kell engedniük a piacra más szereplőket is. A gyakorlatban mindez úgy teljesülhet, ha az informatikai rendszerüket kompatibilissé teszik a nemzetközi hálózattal.

Itthon még nem adtuk fel a központosított energiapolitikát, sőt a kormány épp a magas árakra hivatkozva államosította a lakossági gázszolgáltatást.

Magyarország bizonyos szempontból különleges eset, de nem kivétel. Elképzelhető, hogy pillanatnyilag csökkenteni lehetett az árakat a külföldi szereplők kivásárlásával, de hosszú távon csak a verseny képes fenntartható viszonyokat teremteni. Itthon az elmúlt években csökkent a számba vehető megrendelőink száma, pedig a modern informatika nemcsak a verseny feltételeit teremti meg, de a fogyasztók kiszolgálását is korszerűbbé, gazdaságosabbá teszi.

Hogyan kerül kapcsolatba a fogyasztó egy energiaszolgáltató informatikai háttérrendszerével?

Például az okosmérőkön keresztül. Küszöbön áll olyan eszközök elterjedése, amelyek képesek automatikusan, akár negyedóránként pontos adatokat küldeni az energiaszolgáltatóhoz a pillanatnyi fogyasztásról. Ez a technológia olyan nagyságrendű ugrás ebben az ágazatban, mint az, amikor annak idején áttértünk a pontatlan és sokszor önkényesen megállapított mértékegységekről az egységes SI-rendszerre.

Pontosabb lesz a számlázás. Ennek lenne ilyen nagy jelentősége?

Ma a fogyasztók többségénél évente egyszer olvassák le a villany- vagy gázórát, és a két mérési pont között a szolgáltatónak csupán becslései vannak – ami azért is teher, mert csak megsaccolni tudja, mennyi energiát kell vásárolnia a nagykereskedelmi hálózatból. Ha azonban valós idejű adatok állnak rendelkezésére, akkor rugalmas energiapiaci termékeket lehet létrehozni; a fogyasztók vásárolhatnak majd 15 perces gázszolgáltatást, vagy dönthetnek úgy, hogy kizárólag zöld energiát használnak. És ahogy pontosabbá válik a mérés, úgy az energiatermelés és -tárolás is optimalizálható, ami fenntarthatósági szempontból óriási lépés.

A zöldenergiával kapcsolatban leggyakrabban épp az a fő ellenérv, hogy nem megoldott a tárolása és a hálózati kezelése.

Ez az érv addig igaz, amíg az energia elosztását szabályzó rendszerek pontatlanok és rugalmatlanok. Az infrastruktúra fejlesztése a megújulók előtt is szélesre tárná a kapukat; megoldódna például az is, hogy túltermeléskor mihez kezdjenek a felesleges energiával a napelemmel felszerelt háztartások. Az okos hálózatirányítási rendszer képes lesz kezelni, hogy a lakóépületek egyszer fogyasztóként, egyszer energiatermelő „erőműként” viselkednek – a körülményektől és az igényektől függően.

Füzi Ákos
1970-ben született Budapesten. • 1993-ban diplomázott a BME villamosmérnöki karán, később a Corvinuson mérnök szakközgazdász és energetikai szakközgazdász képesítéseket is szerzett. • A Richternél a kutatási informatikai terület vezetője volt. • 2005 óta foglalkozik energiapiaci szoftverekkel üzleti elemzőként és fejlesztőként. • 2008-ban alapította az IP Systems Kft.-t, mely idén zrt.-vé alakult.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Ez most tényleg össznemzeti ügy – aki magyar, aláír!

Miért kell vért izzadni ahhoz, hogy egymillió uniós aláírás összegyűljön a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezéshez? Csáky Pál, az ügyet az Európai Parlamentben képviselő felvidéki politikus és névrokona, Csáky Csongor, a gyűjtést idehaza szervező Rákóczi Szövetség főtitkára válaszol a csütörtöki Heti Válaszban.

Ki nyerhet áprilisban? Most vasárnap minden eldől

Röviddel a parlamenti választás előtt a pártok a legjobboldalibb megyei jogú városban, Lázár János pátriájában tesztelhetik stratégiájukat. A hódmezővásárhelyi eredményből következtetni lehet majd az országos voksolás végeredményére is. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija!

Ma született Mátyás király

A Mátyás király Emlékév alkalmából ma este a budavári Mátyás-templomban ad koncertet az Angelica Leánykar, Kolozsváron pedig Mátyás Napok kezdődnek.

Ki ez az ember? Dél-Afrika Mészáros Lőrince?

Korrupt elnökének eltávolításával Dél-Afrika adott magának még egy esélyt, hogy valóra váltsa a reményeket, amire negyed százada nem képes. A friss Heti Válaszból kiderül, hogy az utódnak csodát kéne tennie: például vizet fakasztania a Fokváros körüli sziklákból.

Itt épített gyurcsányista erőközpontot Lamperth Mónika

A baloldal az esélyesebb az észak-budapesti lakótelepi karéj három választókörzetében, de a XV. kerületben bonyolult a képlet: van itt Lamperth Mónika által építgetett gyurcsányista erőközpont, jelölt a Fidesz lakótelepi szakembere, és egy óvodafelújítás miatt megbüntetett lázadó szocialista is. Választási sorozatunk az Óbudától Újpalotáig nyújtózó kerületek esélyeit latolgatja. Részletek a friss Heti Válaszban.

A disznósajt volt a csúcs a kisgazdák sajtóreggelijén

Pártcunamival indult a hivatalos kampányidőszak, ám a szokásosan jelentkező komolytalan formációk mellett a reaktivált kisgazdáknak és Lévai Katalin volt szoci miniszter pártjának lehet is hatása egy-egy mandátum – elvesztésére. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Huszti Péter: „Ellopta a show-t a politika”

El lehet játszani Hamletet bőrdzsekiben, de ne a ma emberéről, hanem a ma emberéhez szóljon – mondja a Corvin-lánccal frissen kitüntetett Huszti Péter színművész, rendező. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.