Magyarok a piacon

Erőmű lesz a háztartásokból?

/ 2017.09.13., szerda 17:54 /

Európában az okos hálózati technológiáké és a közös, sokszereplős energiapiacé a jövő – mondja az ukrán állami gázvállalatnak informatikai infrastruktúrát fejlesztő IP Systems vezérigazgatója, Füzi Ákos.

Az IP Systems nemrég megbízást kapott az ukrán állami gáztársaság informatikai rendszerének kiépítésére. Ukrajna energiapiaca nem épp az átláthatóságáról ismert – nem vágták nagy fába a fejszéjüket?

Az a fejlesztési folyamat, amivel megbíztak minket, épp az átláthatatlanságot számolja fel. Az ukrán állam piaci alapokra akarja helyezni az energiaszállítási és -kereskedelmi folyamatait, és mi örömmel segítünk ebben. Tény, hogy azok az energiapiacok működnek hatékonyan, ahol informatikai megoldások támogatják a szereplők közötti hatékony, gyors és átlátható üzletkötést.

Erről meggyőzték a helyi oligarchákat és az európai politikába az ukrán gázvezetékeken keresztül rendszeresen beleavatkozó Oroszországot is?

Az IP Systems csak az asztalt adja, ami fölött meg lehet kötni az energetikai üzleteket – ezzel nem lépünk rá senki lábára. Egyébként meggyőződésem, hogy a beruházás következményei előnyösek lesznek Ukrajna számára. Az Európai Unió minden energetikai szereplőnek előírt különböző adatszolgáltatási kötelezettségeket, melyeken keresztül nyomon követhetők a szállítási, tárolási és kereskedelmi folyamatok. Ukrajna is abban érdekelt, hogy hitelesen teljesíteni tudja ezt az elvárást, hiszen enélkül elesne a piacától.

Tavasszal Bulgáriában indítottak egy hasonló jellegű informatikai fejlesztést. Mintha kifejezetten a nem versengő piacokat keresnék…

Ez részben így is van. Azokban a térségekben, ahol még nem zajlott le az ágazat piacosítása, számítani lehet rá, hogy előbb-utóbb igény lesz a szolgáltatásainkra. Ráadásul a világ olyan irányba fejlődik, ahol a hálózatos iparágak hatékony működtetése elképzelhetetlen korszerű IT-rendszerek nélkül. Fejlesztéseinknek köszönhetően Bulgária gázszállítási és -tároló kapacitásai bekapcsolódnak a nemzetközi vérkeringésbe – ezzel teret adva a versenynek is.

Informatikai eszközökkel hogyan lehet versenyt csiholni?

Az energiakereskedelem hasonló a banki műveletekhez; minden informatikai rendszereken keresztül zajlik. Napjainkban hasonló történik az ágazatban, mint a mobilkommunikációban a roamingdíjak eltörlésekor: megszűnik az államhatárok jelentősége. Az európai piac egyre egységesebbé válik, s ez azzal jár, hogy az országoknak fokozatosan fel kell adniuk a központosított energiapolitikát, és be kell engedniük a piacra más szereplőket is. A gyakorlatban mindez úgy teljesülhet, ha az informatikai rendszerüket kompatibilissé teszik a nemzetközi hálózattal.

Itthon még nem adtuk fel a központosított energiapolitikát, sőt a kormány épp a magas árakra hivatkozva államosította a lakossági gázszolgáltatást.

Magyarország bizonyos szempontból különleges eset, de nem kivétel. Elképzelhető, hogy pillanatnyilag csökkenteni lehetett az árakat a külföldi szereplők kivásárlásával, de hosszú távon csak a verseny képes fenntartható viszonyokat teremteni. Itthon az elmúlt években csökkent a számba vehető megrendelőink száma, pedig a modern informatika nemcsak a verseny feltételeit teremti meg, de a fogyasztók kiszolgálását is korszerűbbé, gazdaságosabbá teszi.

Hogyan kerül kapcsolatba a fogyasztó egy energiaszolgáltató informatikai háttérrendszerével?

Például az okosmérőkön keresztül. Küszöbön áll olyan eszközök elterjedése, amelyek képesek automatikusan, akár negyedóránként pontos adatokat küldeni az energiaszolgáltatóhoz a pillanatnyi fogyasztásról. Ez a technológia olyan nagyságrendű ugrás ebben az ágazatban, mint az, amikor annak idején áttértünk a pontatlan és sokszor önkényesen megállapított mértékegységekről az egységes SI-rendszerre.

Pontosabb lesz a számlázás. Ennek lenne ilyen nagy jelentősége?

Ma a fogyasztók többségénél évente egyszer olvassák le a villany- vagy gázórát, és a két mérési pont között a szolgáltatónak csupán becslései vannak – ami azért is teher, mert csak megsaccolni tudja, mennyi energiát kell vásárolnia a nagykereskedelmi hálózatból. Ha azonban valós idejű adatok állnak rendelkezésére, akkor rugalmas energiapiaci termékeket lehet létrehozni; a fogyasztók vásárolhatnak majd 15 perces gázszolgáltatást, vagy dönthetnek úgy, hogy kizárólag zöld energiát használnak. És ahogy pontosabbá válik a mérés, úgy az energiatermelés és -tárolás is optimalizálható, ami fenntarthatósági szempontból óriási lépés.

A zöldenergiával kapcsolatban leggyakrabban épp az a fő ellenérv, hogy nem megoldott a tárolása és a hálózati kezelése.

Ez az érv addig igaz, amíg az energia elosztását szabályzó rendszerek pontatlanok és rugalmatlanok. Az infrastruktúra fejlesztése a megújulók előtt is szélesre tárná a kapukat; megoldódna például az is, hogy túltermeléskor mihez kezdjenek a felesleges energiával a napelemmel felszerelt háztartások. Az okos hálózatirányítási rendszer képes lesz kezelni, hogy a lakóépületek egyszer fogyasztóként, egyszer energiatermelő „erőműként” viselkednek – a körülményektől és az igényektől függően.

Füzi Ákos
1970-ben született Budapesten. • 1993-ban diplomázott a BME villamosmérnöki karán, később a Corvinuson mérnök szakközgazdász és energetikai szakközgazdász képesítéseket is szerzett. • A Richternél a kutatási informatikai terület vezetője volt. • 2005 óta foglalkozik energiapiaci szoftverekkel üzleti elemzőként és fejlesztőként. • 2008-ban alapította az IP Systems Kft.-t, mely idén zrt.-vé alakult.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Elbűvölő Sanghaj Budapesten

A kínai csomózással és a bársonyhímzéssel is megismerkedhetnek az Elbűvölő Sanghaj programsorozat látogatói egy hétig. Fotó, festmény, design.

Ugyanúgy?

„Ahogy ma az állam már a Nemzeti Kommunikációs Hivatalon keresztül költséghatékony módon kezeli az állami hirdetéseket, ugyanúgy központosítani lehetne a kulturális mecenatúrára fordított pénzeszközöket”, nyilatkozta Szakács Árpád a Figyelőnek. A Médiaworks főszerkesztője a Magyar Időkben indított sorozatával a kulturális mecenatúrát, annak visszásságait vette célba, kritizálva, mi több, támadva a baloldali gondolatok előtt teret nyitó állami intézményvezetőket.

Itt a könyvhét mérlege: idén egy bájos fiatal írónő asztala előtt kígyózott hatalmas sor

Több mint egy évtizedig az ünnepi könyvhét megnyitója után fél órával megjelent a Vörösmarty téren Esterházy Péter; tíz perc múlva már jöttek és nem akartak elfogyni a dedikálásra váró olvasók. Helyben vagyunk – bólogatott a közönség, ki örömmel, ki fanyalogva. Idén egy bájos fiatal írónő asztala előtt kígyózott hatalmas sor. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

Azt ígérik, jobb lesz a MÁV, mint az osztrák vasút

Az osztrák vasút Budapestre közlekedő vonatánál magasabb színvonalat ígér jövőre a MÁV a felújított vasútvonalakon, saját gyártású kocsijai fedélzetén. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

„Putyin úgy fogja felhasználni a focivébét, ahogy Hitler tette az 1936-os olimpiával”

Kelet-ukrajnai háború, túlárazások, bosszúszomjas angol ultrák – néhány a 21. foci-vb-re vetülő árnyék közül. A nemzetközi politika nagyágyúi végül, a Krím annektálása ide vagy oda, nem maradnak távol a június 14-től kezdődő világbajnokságtól. Részletes háttér a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

Prőhle Gergely: Lovas István halálára

„A kemény fiúk szemében nyilván a végső lúzerség, hogy most mégis leírom: megrendít Lovas halála.” Prőhle Gergely írása a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban olvasható.

Jó-e, hogy a fociválogatottak tele vannak bevándorlókkal?

A nyugat-európai válogatottakban a lakosság átlagánál jóval több bevándorlógyökerű játékost láthatunk a most kezdődő focivébén. Ami általános megítélés szerint az integráció nagy sikere. A legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszból kiderül, valóban sikerről van-e szó?

„Budapest ma már a Wagner-szentélyt, Bayreuthot is megelőzi”

A Budapesti Wagner-napok kultuszhellyé avatta a Müpát, és sokak szerint Budapest ma már a Wagner-szentélyt, Bayreuthot is megelőzi. Idén a szerző legnehezebben megrendezhető operája, a Trisztán és Izolda a fesztivál új produkciója. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.