Magyarok a piacon

Életmentő injekció

/ 2017.09.27., szerda 17:45 /

A Dispomedicor világszínvonalú egészségügyi termékeivel pillanatok alatt regionális nagyvállalattá fejlődhetne, ám a szükséges források hiánya nem kedvez a továbblépésnek – mondja a vezérigazgató, Nagy Antal.

Mindennapos, hogy a betegek a kórházi kezelés közben újabb fertőzéseket szednek össze. Talán nem sterilek az eszközök, melyekkel ellátják őket?

Sajnos előfordul ilyesmi, főleg amikor a kórház nem külső beszállítótól vásárolja a kötszereket és az ellátási eszközöket, hanem házon belül próbálja megoldani a gyártást és a sterilizálást. Ennek többnyire forráshiány az oka, és kényszer szülte lépésről van szó. A kórházakon belüli termékgyártás azért problémás, mert ezek az intézmények – a betegellátásból adódóan – fokozottan fertőzésveszélyes helyek. Ehhez adjuk hozzá, hogy ha a kórház magának fertőtleníti a műtétekhez és az ellátáshoz szükséges eszközeit, a legkisebb forráshiány is hatással lehet a folyamat minőségére. Ezt a munkát csak ipari körülmények között lehet hatékonyan elvégezni; mi a Dispomedicornál például három különböző technológiával, egy sterilizáló gázt, egy túlnyomásos gőzt és egy gammasugárzást alkalmazó berendezéssel fertőtlenítünk. Ez egyébként Európában egyedülálló – nem véletlen, hogy számos kórház szerződik velünk.

Kizárólag orvosi és műtéti eszközök gyártásával és sterilizálásával foglalkoznak?

Nem, ezen kívül van még két nagyobb divíziónk – bár mindegyik közel esik az alaptevékenységünkhöz. Freesia és Pureste márkaneveken női higiéniai és kozmetikai termékeket gyártunk, illetve nemrég álltunk elő egy orvosi biztonsági tűvel, amely sok tekintetben megbízhatóbb és könnyebb a világszerte elterjedt standardnál.

Egy tűnek megbízhatóan kell szúrnia. Milyen egyéb szempont számít még?

A legfontosabb szempont az, hogy mindig a beteget szúrja meg, és véletlenül se mást. A kórházakban számos olyan baleset történik, amikor egy használt injekciós tűvel akaratlanul megszúrja magát a személyzet. Ebben a környezetben ez életveszélyes kockázat, ezért világszerte több gyártó is fejlesztéseket indított olyan biztonsági tűk létrehozására, amelyek lehetetlenné teszik a baleseteket. A mi eszközünket úgy alakítottuk ki, hogy az első használat után akarva sem lehet többet szúrni vele.

Milyen üzleti lehetőségeket nyit meg egy ilyen tű kifejlesztése?

A terméket elfogadta az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyeztetési Hivatal, és bejegyzett szabadalom védi a világ minden fontosabb gazdasági térségében, Kínától Dél-Afrikáig. A tű olyan innováció az egészségügyi piacon, amelyre mindenütt lenne igény. Alig fejeztük be a fejlesztést, máris van több komoly megrendelőnk. A siker tehát elvileg tálcán kínálja magát, a kérdés csak az, valóban hozzáférünk-e ezekhez a lehetőségekhez.

Mi állná az útjukat?

Egy prózai akadály, a gyártás beindításához szükséges forrás, vagyis a forgóeszközhitel hiánya. Nem merjük visszaigazolni a megrendeléseket, mert nem vehetjük biztosra, hogy tudunk banki finanszírozást szerezni a gyártáshoz. Ez nemcsak a tűnél, hanem mindhárom termékterületen probléma. Nem könnyű úgy erős magyar középvállalatot építeni, ha a gazdasági környezet még mindig nem támogatja elég hatékonyan azt. Közismert, hogy egy új termék bevezetése évekbe és milliárdokba kerül. Vannak persze piaci rések, de hiába a megrendelés és a kapacitás, ha a gépek és a gyárak beindításához szükséges forgóeszköz nem áll rendelkezésre.

Néhány éve a jegybank növekedési hitelprogramja ezermilliárdokat pumpált hazai cégekbe.

Ez egyszeri injekció volt, ráadásul jelentős részben beruházásokra lehetett igénybe venni. Mi az elmúlt években négy új üzemet építettünk, köztük egyet – a keleti nyitás jegyében – Egyiptomban. Az átadó után kitört a forradalom, és a gyártást finanszírozó bank ki is vonult mögülünk. Forgóeszköz bevonása nélkül pedig képtelenség növekedni.

A tőzsdei belépés nem oldaná meg a problémát?

Néhány éve meghirdették a tőzsde megújításának programját, de új belépőkről szinte egyáltalán nem hallani. Azt hiszem, nem a BÉT működik gyengén, hanem a hazai középvállalatoknak volna szükségük még az eddigieknél is több figyelemre és támogatásra ahhoz, hogy tőzsdeképessé váljanak. Hiába akarnak több középvállalatot a parketten, ha a magyar cégek nem elég erősek pénzügyileg ehhez, és megfelelő hitelek nélkül nem is tudnak megerősödni. A hazai gazdaság látképe úgy fest, hogy pár év alatt – zömében uniós forrásokból – országszerte kinőtt a földből rengeteg szép gyártóüzem, előfordulhat azonban, hogy a gépek állnak, mert az ipari termelés beindításához már nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű forgóeszközhitel.

Nagy Antal
1973-ban született Hajdúböszörményben. • A Műegyetemen szerezte diplomáit polimer- és textiltechnológusként, illetve vegyipari és élelmiszeripari gépészmérnökként. • 1999 óta a Dispomedicor vezérigazgatója. • A Károli Gáspár Református Egyetem szerződéses oktatója.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Elbűvölő Sanghaj Budapesten

A kínai csomózással és a bársonyhímzéssel is megismerkedhetnek az Elbűvölő Sanghaj programsorozat látogatói egy hétig. Fotó, festmény, design.

Ugyanúgy?

„Ahogy ma az állam már a Nemzeti Kommunikációs Hivatalon keresztül költséghatékony módon kezeli az állami hirdetéseket, ugyanúgy központosítani lehetne a kulturális mecenatúrára fordított pénzeszközöket”, nyilatkozta Szakács Árpád a Figyelőnek. A Médiaworks főszerkesztője a Magyar Időkben indított sorozatával a kulturális mecenatúrát, annak visszásságait vette célba, kritizálva, mi több, támadva a baloldali gondolatok előtt teret nyitó állami intézményvezetőket.

Itt a könyvhét mérlege: idén egy bájos fiatal írónő asztala előtt kígyózott hatalmas sor

Több mint egy évtizedig az ünnepi könyvhét megnyitója után fél órával megjelent a Vörösmarty téren Esterházy Péter; tíz perc múlva már jöttek és nem akartak elfogyni a dedikálásra váró olvasók. Helyben vagyunk – bólogatott a közönség, ki örömmel, ki fanyalogva. Idén egy bájos fiatal írónő asztala előtt kígyózott hatalmas sor. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

Azt ígérik, jobb lesz a MÁV, mint az osztrák vasút

Az osztrák vasút Budapestre közlekedő vonatánál magasabb színvonalat ígér jövőre a MÁV a felújított vasútvonalakon, saját gyártású kocsijai fedélzetén. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

„Putyin úgy fogja felhasználni a focivébét, ahogy Hitler tette az 1936-os olimpiával”

Kelet-ukrajnai háború, túlárazások, bosszúszomjas angol ultrák – néhány a 21. foci-vb-re vetülő árnyék közül. A nemzetközi politika nagyágyúi végül, a Krím annektálása ide vagy oda, nem maradnak távol a június 14-től kezdődő világbajnokságtól. Részletes háttér a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

Prőhle Gergely: Lovas István halálára

„A kemény fiúk szemében nyilván a végső lúzerség, hogy most mégis leírom: megrendít Lovas halála.” Prőhle Gergely írása a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban olvasható.

Jó-e, hogy a fociválogatottak tele vannak bevándorlókkal?

A nyugat-európai válogatottakban a lakosság átlagánál jóval több bevándorlógyökerű játékost láthatunk a most kezdődő focivébén. Ami általános megítélés szerint az integráció nagy sikere. A legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszból kiderül, valóban sikerről van-e szó?

„Budapest ma már a Wagner-szentélyt, Bayreuthot is megelőzi”

A Budapesti Wagner-napok kultuszhellyé avatta a Müpát, és sokak szerint Budapest ma már a Wagner-szentélyt, Bayreuthot is megelőzi. Idén a szerző legnehezebben megrendezhető operája, a Trisztán és Izolda a fesztivál új produkciója. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.