Magyarok a piacon

Beszéljünk a robothoz!

/ 2017.10.18., szerda 18:02 /

Hamarosan mindenki mesterséges intelligencián alapuló, automata chatalkalmazások segítségével intézi majd ügyeit a közműcégekkel és más szolgáltatókkal – mondja a Talk-A-Bot két alapítója, Deliága Ákos és Szálka Tamás.

Cégüknek a Közép-európai Egyetem, vagyis a CEU inkubátorháza ad otthont. Önök is a Soros-tervért dolgoznak?

Deliága Ákos: Azért dolgozunk, hogy hatékonyabbá, egyszerűbbé és korszerűbbé tegyük a vállalatok és az ügyfeleik közti kommunikációt, ezzel felgyorsítva és kényelmesebbé téve az ügyintézést. A napi politikához semmi közünk, azt viszont vállaljuk, hogy rengeteget köszönhetünk a CEU-nak.

Anyagi értelemben?

D. Á.: Egyetlen fillért sem kaptunk soha; a CEU mindössze irodát és szakmai támogatást biztosít, ezt viszont a magyar inkubátorházak között szerintem a legmagasabb színvonalon. Az egyetem körüli politikai vihar mindenesetre minket is érintett. Márciusban rendezték Hannoverben a CeBit nevű technológiai világkiállítást, melyre a Nemzeti Kereskedőház 21 magyar céget delegált, köztük bennünket. Még a hannoveri utazás előtt volt egy sajtótájékoztató, ahol a 21 cég közül minket kértek fel, hogy Kovács Zoltán kormányszóvivő és Deutsch Tamás miniszterelnöki biztos társaságában képviseljük a hazai kiállítókat. Két héttel később kijött a lex-CEU, és azóta rendszeresen felmerül a kérdés, hogy mindez hogyan befolyásolja a munkánkat, eredményeinket. Szerencsére sehogy.

Szálka Tamás: Kifejezetten jó a kapcsolatunk a közszférával. Nemrég épp a kereskedőház segítségével jutottunk ki a San Franciscó-i TechCrunch Disrupt startup-konferenciára.

Ennyire exportképes termék a csevegőrobot?

Sz. T.: Az intelligens asszisztensek már most jelen vannak a mindennapjainkban. Gondoljunk csak az Apple-termékekben használható Sirire vagy az Amazon Alexa nevű eszközére! Pár éven belül komoly versenyhátránnyá fog válni, ha egy vállalat nem rendelkezik ilyen megoldással.

D. Á.: A különböző ügyfélszolgálatok, információs szolgáltatások, kapcsolattartó csatornák fenntartása nemcsak költséges, de nehézkes is. Ha valaki választhat, hogy fél óráig hallgatja az adott társaság reklámzenéjét, míg vár a kapcsolásra, vagy egyetlen perc alatt elintézi a tennivalóit chaten, kevesen választanák az előbbit.

Amennyiben megbízható a chatalkalmazás. Rendszeresen hallani kudarcba fulladó mesterségesintelligencia-kísérletekről.

Sz. T.: Ezek olyan szoftverekhez kötődnek, amelyekkel emberi viselkedést, gondolkodást és kommunikációt akartak szimulálni a fejlesztők. Ez összetett feladat, ami csak úgy teljesíthető, ha a program automatikusan tanul az emberekkel folytatott beszélgetéseiből. A tanulás azonban kockázat is, hiszen a szoftver így félrevezethetővé válik.

D. Á.: A mi chatbotjaink nem ilyen céllal készülnek; nem akarunk úgy tenni, mintha ember lenne, aki válaszol. Egy szűk „műveltségi” területre koncentrálunk, csak arra, ami az adott cég üzletmenete szempontjából fontos. Egy hírportál chatbotja például meg tudja mondani, milyen lesz az időjárás, de nem érdemes repülőjegyárakat kérdezni tőle.

Pusztán az időjárás-előrejelzési funkció miatt viszont nem biztos, hogy érdemes csevegőrobotot fejleszteni.

D. Á.: Ez csak egy példa. A Sziget általunk fejlesztett chatbotja például tájékoztatást adott a programokról, helyszínekről, jegyárakról – méghozzá meglehetősen hatékonyan, hiszen több mint 600 ezren használták idén. A telekommunikációs vállalatoknál éjjel-nappal égnek az ügyfélszolgálati vonalak, pedig az esetek többségében egy chatbot képes lenne kezelni a problémát. A közműcégeknél a mérőóra-bejelentés szintén komoly infrastruktúrát igényel, holott megoldható lenne, hogy a Facebook csevegőablakában minden hónap megfelelő napján bejelentkezzen a szolgáltató, és bekérje az adatokat. És az e-kereskedelmi és banki szolgáltatásokról még nem is beszéltünk.

Rábízhatnánk egy chatrobotra a bankszámlaadatainkat?

Sz. T.: A San Franciscó-i konferencián pont egy olyan fejlesztést mutattunk be, ami garantálja az adatok – banki rendszerek biztonsági szintjének megfelelő – védelmét. A kártyainformáció nem halad keresztül sem a mi, sem a chatfelületet üzemeltető társaság rendszerén.

D. Á.: Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy a chatboton keresztül bevásárlásokat, banki ügyeket intézzünk, vagy olyan mikroszolgáltatásokat vegyünk igénybe, mint az újság-előfizetés vagy a mobilparkolás.

A cégek mennyire fogékonyak a technológia iránt?

D. Á.: Az MBA-képzésem végén, amikor még csak a vállalkozás ötlete fogalmazódott meg a fejünkben, kint jártam New Yorkban egy konferencián, melyen a Nasdaq részvénypiac digitális marketing vezetője beszélt arról, hogy egy tőzsdének is életbevágóan fontos megszólítani a fiatal generációt. Az előadása után rákérdeztem, mennyire tartanák alkalmasnak a chatbotokat ennek a célnak az elérésére. Válaszul az előadó annyit mondott: szeretné, ha a Nasdaq lehetne az első ügyfelünk. A vállalati oldalon most „harapnak” erre a szolgáltatásra, hiszen tudják, hogy az ilyen megoldásokkal nemcsak hatékonyabban szólíthatják meg ügyfeleiket, de a márkájukról alkotott képet is izgalmasabbá és élőbbé tehetik.

Deliága Ákos
1985-ben született Budapesten. • A BME-n végzett mérnökinformatikusként, majd a CEU-n MBA-diplomát szerzett. • A HPE szolgáltatási üzletágánál dolgozott itthon, majd Szingapúrban. • Az IVSZ általános elnökségi tagja. • 2016-ban alapította társaival a Talk-A-Bot-ot.

 

Szálka Tamás
1982-ben született Budapesten. • Szintén a BME mérnökinformatikus szakán szerzett diplomát. • Elsősorban térinformatikához kötődő szoftverfejlesztéssel foglalkozott. • A 2005 óta működő saját cégében felhalmozott tudást kamatoztatja a Talk-A-Bot-ban is.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Ez most tényleg össznemzeti ügy – aki magyar, aláír!

Miért kell vért izzadni ahhoz, hogy egymillió uniós aláírás összegyűljön a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezéshez? Csáky Pál, az ügyet az Európai Parlamentben képviselő felvidéki politikus és névrokona, Csáky Csongor, a gyűjtést idehaza szervező Rákóczi Szövetség főtitkára válaszol a csütörtöki Heti Válaszban.

Ki nyerhet áprilisban? Most vasárnap minden eldől

Röviddel a parlamenti választás előtt a pártok a legjobboldalibb megyei jogú városban, Lázár János pátriájában tesztelhetik stratégiájukat. A hódmezővásárhelyi eredményből következtetni lehet majd az országos voksolás végeredményére is. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija!

Ma született Mátyás király

A Mátyás király Emlékév alkalmából ma este a budavári Mátyás-templomban ad koncertet az Angelica Leánykar, Kolozsváron pedig Mátyás Napok kezdődnek.

Ki ez az ember? Dél-Afrika Mészáros Lőrince?

Korrupt elnökének eltávolításával Dél-Afrika adott magának még egy esélyt, hogy valóra váltsa a reményeket, amire negyed százada nem képes. A friss Heti Válaszból kiderül, hogy az utódnak csodát kéne tennie: például vizet fakasztania a Fokváros körüli sziklákból.

Itt épített gyurcsányista erőközpontot Lamperth Mónika

A baloldal az esélyesebb az észak-budapesti lakótelepi karéj három választókörzetében, de a XV. kerületben bonyolult a képlet: van itt Lamperth Mónika által építgetett gyurcsányista erőközpont, jelölt a Fidesz lakótelepi szakembere, és egy óvodafelújítás miatt megbüntetett lázadó szocialista is. Választási sorozatunk az Óbudától Újpalotáig nyújtózó kerületek esélyeit latolgatja. Részletek a friss Heti Válaszban.

A disznósajt volt a csúcs a kisgazdák sajtóreggelijén

Pártcunamival indult a hivatalos kampányidőszak, ám a szokásosan jelentkező komolytalan formációk mellett a reaktivált kisgazdáknak és Lévai Katalin volt szoci miniszter pártjának lehet is hatása egy-egy mandátum – elvesztésére. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Huszti Péter: „Ellopta a show-t a politika”

El lehet játszani Hamletet bőrdzsekiben, de ne a ma emberéről, hanem a ma emberéhez szóljon – mondja a Corvin-lánccal frissen kitüntetett Huszti Péter színművész, rendező. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.