Magyarok a piacon

Az épületek koruk lenyomatai

/ 2018.01.31., szerda 16:11 /

Kereskedelmi ingatlanfejlesztéseknél hatványozottan igaz, hogy az épületnek összhangban kell lennie a társadalmi és környezeti igényekkel – vallja Jakab Dávid és Hintenberger Zsolt, a Realiscon Kft. két alapítója.

A Realiscon ingatlanfejlesztési beruházásokhoz nyújt többek között tervezéssel, kivitelezéssel, projektmenedzsmenttel kapcsolatos tanácsadói szolgáltatást. Miért van szüksége a beruházóknak külső tanácsadóra?

Hintenberger Zsolt: A kereskedelmi ingatlanfejlesztések során sok szempontot kell figyelembe venni mind a tervezési, mind a kivitelezési szakaszban. Az a legelőnyösebb, ha a folyamatot az elejétől a végéig figyelemmel követi egy olyan szakértői csoport, amelynek nincs közvetlen érdekeltsége egyik munkafázisban sem, tehát megbízhatóan, objektíven képes értékelni a projektet.

Jakab Dávid: Egy beruházásnak illeszkednie kell a bonyolult jogszabályi környezethez, és vannak társadalmi, közlekedési és környezeti hatásai is, melyeket nem célszerű a véletlenre bízni.

Egyébként ez lenne a jellemző?

H. Zs.: Persze tudunk ilyenre is példát, de komolyabb beruházásoknál inkább arról van szó, hogy jelentkezik egy probléma, amely átfogó elemzést kíván. Jelenleg például dolgozunk egy vegyipari kereskedő vállalatnak, amely fokozottan tűz-és robbanásveszélyes anyagokkal foglalkozik, így a telephelyére szigorú szabályok érvényesek. Ügyfelünknek ingatlanfejlesztési igényei vannak, viszont erősen kötik a kezét az előírások is. Elvégeztünk egy elemzést, melynek során megszületett egy koncepció, ami kielégíti a társaság fejlesztési igényeit, és a szabályoknak is megfelel.

J. D.: Miután ez megszületett, a tervezés és a kivitelezés már jól kezelhető feladat. De hasonló tanácsadásra nem csak az iparban van szükség; napjainkban például fellendülés tapasztalható az irodaházak piacán is.

Két éve Demján Sándor azzal az indokkal adta el érdekeltségének egy részét a TriGránit ingatlanfejlesztőben, hogy Kelet-Közép-Európa óriási ingatlanpiaci boom előtt áll, ezért szüksége van befektethető forrásokra. Ezt a fellendülést tapasztalják?

J. D.: Már a Realiscon a lapításakor, 2016-ban is jól érzékelhető volt a konjunktúra.

H. Zs.: 2008 végétől 2014-ig olyan mértékben esett vissza ez a szektor, hogy amikor a gazdaság stabilizálódott, elképesztő kereslet jelentkezett. Időközben felvirágzott az online kereskedelem, ami miatt a logisztikai szolgáltatók raktárhelyigénye sokszorosára nőtt, fellendült a turizmus, aminek köszönhetően sorra épülnek az új szállodák. Elindult a csok, az új lakások esetében bevezették az ötszázalékos áfát, ami a lakáspiacnak adott lökést.

Az építőipari boomok ma már sokakban aggodalmat ébresztenek. Nem épp most fújódik egy újabb ingatlanpiaci buborék?

J. D.: A válság tapasztalatai még mindenkiben élénken élnek; nem valószínű, hogy a közeljövőben tömegesen indulnának bizonytalan anyagi hátterű fejlesztések. Vannak kockázatok a jelenlegi építőiparban, de nem ilyen jellegűek.

Csak nem a munkaerőhiányra gondol?

J. D.: De, ez egyike az ingatlanfejlesztéseket befolyásoló legkomolyabb akadályoknak.

H. Zs.: A piac túl van feszítve. Jelentős állami beruházások vannak folyamatban, melyek lekötik az egyébként is szűkös munkaerő-állomány egy részét. Az ingatlanfejlesztési igények teljes kiszolgálásához legalább 15 százalékkal több, 40 ezer szakmunkásra lenne szükség.

Kihasználja majd a gazdaság ezeket az ingatlanokat, ha egyszer megépülnek?

H. Zs.: A logisztikai fejlesztések esetében ez nem kérdés, viszont az irodaházaknál vannak kételyek. Rengeteg ilyen ingatlan épül mostanában, és nem vagyok meggyőződve róla, hogy ez az iram összhangban van a budapesti irodapiac valós keresleti igényeivel.

J. D.: A kihasználtság mellett vannak más szempontok is. Előfordul például, hogy olyan nagy irodaépületeket terveznek, amelyeket szinte kizárólag autóval lehet megközelíteni. Úgy gondolom, építészeti, forgalmi és környezetvédelmi szempontból is egészségesebb lenne, ha ezeket be lehetne kapcsolni a tömegközlekedés hálózatába.

Említette a környezetvédelmet. Menynyire meghatározó igény ez napjainkban egy komolyabb ingatlanfejlesztésnél?

J. D.: A fejlesztések megrendelői is egyre inkább kezdik fontosnak érezni a környezeti szempontokat, de még bőven van hová fejlődni.

H. Zs.: A Realiscon egyik legfontosabb küldetése, hogy segítsen érvényre juttatni a környezetvédelmi törekvéseket. Részt veszünk például egy erdei oktató-kutató intézmény létrehozásában, melynek egyik célja, hogy felhívja a látogatók figyelmét a természettel való együttélés fontosságára. Ezt igyekszünk más munkáinkban is képviselni, hiszen minden új épület lenyomata lesz annak a kornak, amely létrehozta.

* * *

Jakab Dávid

1981-ben született Budapesten. • 2008-ban építőmérnökként szerzett diplomát. • Tanulmányai után generálkivitelező cégeknél vállalt munkát, majd dolgozott ingatlanfejlesztői és később tanácsadói oldalon is. • Tagja a RICS független nemzetközi szakmai szervezetnek. • 2016-ban Hintenberger Zsolttal alapították a Realiscon Kft.-t.

Hintenberger Zsolt

1969-ben született Budapesten. • 1995-ben építőmérnökként szerzett diplomát. • Dolgozott kivitelezőként, majd az ingatlanfejlesztői oldalon, később konzulensként helyezkedett el. • Szintén tagja a RICS-nek.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.