Magyarok a piacon

Álmodjunk angolul!

/ 2018.05.30., szerda 15:41 /

A külföldi nyelvtanulás élményét tesszük elérhetővé anélkül, hogy ehhez külföldre kellene utazni – mondja az angol nyelvű táborok szervezésével foglalkozó Angloville nyelvi sziget ügyvezetője, Horváth Alex.

Kutatásuk szerint térségünkben a magyar középiskolások félnek leginkább megszólalni angolul. A nyelvoktatási rendszerünk a hibás?

Több szempont is közrejátszik, és az állami oktatással kapcsolatban sem elég annyit mondani, hogy rossz a rendszer. Fontos tisztáznunk, hogy felmérésünk nem a nyelv tudásának szintjét mérte, inkább azt a készséget, hogy a diákok mennyire tudják és merik használni. A kettő nem feltétlenül jár együtt. Gyakori, hogy valaki rendelkezik nyelvi tudással, viszont idegen számára az a helyzet, amiben meg kellene szólalnia, ezért nem jönnek a szájára a megfelelő szavak. A tudás élővé válásában elsősorban annak van szerepe, hogy a tanulónak volt-e alkalma éles helyzetekben kipróbálni magát. A közoktatás keretein belül erre nincs elég lehetőség, hiszen a diákok még a kiscsoportos órákon is viszonylag kevés időt töltenek aktív idegennyelv-használattal.

A felmérés szerint a románok magabiztosan beszélik az angolt. Mi a különbség oka?

Az oktatási módszerekben is lehetnek különbségek, de egy érdekes eltérés az is, hogy Romániában a média az idegen nyelvű filmeket, sorozatokat felirattal vetíti. A gyerekek úgy nőnek fel, hogy a tévében szinte kizárólag angol nyelvű meséket néznek. Ez sok száz óra előny a magyar gyerekekhez képest.

A tévénézés azonban nem aktív nyelvhasználat.

Természetesen nem, de tagadhatatlan hatása van, ha valaki napi több órán keresztül őt érdeklő témáról néz idegen nyelvű műsorokat. Az aktív nyelvhasználatot iskolai körülmények között például a svédeknél és a finneknél fejlesztik előremutató módon: a diákok az óra keretein belül videócsetelnek angol anyanyelvű tanulókkal. Az ehhez hasonló webes megoldásokat be lehetne emelni a hazai oktatásba is, hiszen segítségükkel teljesen életszerű helyzetben gyakorolható az idegen nyelv. Mi is erre törekszünk, csak épp a valóságban.

Angol nyelvű diaszpórát építenek Magyarországon?

A lehető legközelebb visszük a résztvevőket ahhoz az élményhez, amit egyébként csak külföldön tudnának átélni. Ezt a módszert nyelvi bemerítésnek hívják, és Európa több országában alkalmazzák komoly eredményekkel. Lényege, hogy a jelentkezők több napra beköltöznek egy táborba, egy „nyelvi szigetre”, ahol egész nap angol anyanyelvű mentorokkal kommunikálnak. A napi 12 óra irányított egyéni vagy csoportos beszélgetés, szituációs játék és prezentáció azt eredményezi, hogy a legtöbben már néhány nap alatt átállnak az angolra, és onnantól egyre folyékonyabbá válik a beszédük.

Ehhez nyilván szükséges némi passzív szókincs. De mi a helyzet a kezdőkkel?

A módszer akkor hatékony, ha legalább alsó-középszintű tudásra alapozhatunk. Nálunk nem tanárok dolgoznak, nem zajlik frontális oktatás, így aki most kezdene ismerkedni az angollal, annak nem a nyelvi bemerítés az ideális első módszer. A jövőben kezdők számára is tervezünk indítani programot, de egyelőre inkább azokat várjuk, akik már rendelkeznek szunnyadó nyelvtudással.

Ha már valaki elérte ezt a szintet, nincs is szüksége frontális oktatásra a fejlődéshez?

Aki hosszabb időre külföldre utazik, az sem profi tanártól sajátítja el a nyelvtudást, hanem rákényszerül arra, hogy angolul kommunikáljon. Ez erős motivációs eszköz. A táborban ugyanebből az okból a magyaroknak egymás között is tilos az anyanyelvükön megszólalni, és a hét folyamán senki nem hagyhatja el a nyelvi szigetet. Ha estére mindenki hazamenne, és otthon folytatná a megszokott életét, közel sem érhetnénk el ilyen eredményeket. A rendszerünk intenzív alkalmazkodásra kényszeríti a résztvevőket; sokan számolnak be arról, hogy néhány nap után angolul álmodnak, mások pedig a tábor után úgy érzik, külföldről érkeztek haza.

A tábor anyanyelvű mentorait mi alapján válogatják be a programba?

Az angolszász országokban nagy hagyománya van az önkénteskedésnek. Az emberek életük egyes szakaszaiban szívesen vállalnak olyan munkát, ami összekapcsolódik valamilyen utazással, élményszerzéssel, mások segítésével. Hozzánk is így kerülnek a mentorok; vannak köztük tanárnak készülő egyetemisták, nyugdíjasok, de járt már nálunk a munkájából kiszakadni vágyó bankár is. Angliából Kelet-Európa egzotikus világnak látszik, és egy ilyen program jó lehetőség arra, hogy megismerjék ezt a közeget.

Önkénteseket valószínűleg német vagy francia nyelvterületen is találnának. Tervezik, hogy nyitnak más nyelvek felé?

Üzleti szempontból itthon elsősorban az angolnak van piaca, hiszen a nyelvtanulók 80 százaléka ezt szeretné elsajátítani. Más idegen nyelven ezért egyelőre nem tervezzük tábor indítását, de ez nem jelenti azt, hogy elzárkóznánk a bővítéstől. A jövőben szeretnénk egyre jobban kihasználni a webes világ lehetőségeit, és már felvetődött, hogy németül is indulhatna online bemerítő kurzus.

Horváth Alex
1982-ben született Budapesten. • 2006-ban közgazdászdiplomát szerzett. • Az egyetem után stratégiai tanácsadással foglalkozott, majd egy évig az Egyesült Államokban tanult. • Hazatérve a Mastercardnál helyezkedett el. • 2014 óta az Angloville társalapítója és ügyvezetője.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Elbűvölő Sanghaj Budapesten

A kínai csomózással és a bársonyhímzéssel is megismerkedhetnek az Elbűvölő Sanghaj programsorozat látogatói egy hétig. Fotó, festmény, design.

Ugyanúgy?

„Ahogy ma az állam már a Nemzeti Kommunikációs Hivatalon keresztül költséghatékony módon kezeli az állami hirdetéseket, ugyanúgy központosítani lehetne a kulturális mecenatúrára fordított pénzeszközöket”, nyilatkozta Szakács Árpád a Figyelőnek. A Médiaworks főszerkesztője a Magyar Időkben indított sorozatával a kulturális mecenatúrát, annak visszásságait vette célba, kritizálva, mi több, támadva a baloldali gondolatok előtt teret nyitó állami intézményvezetőket.

Itt a könyvhét mérlege: idén egy bájos fiatal írónő asztala előtt kígyózott hatalmas sor

Több mint egy évtizedig az ünnepi könyvhét megnyitója után fél órával megjelent a Vörösmarty téren Esterházy Péter; tíz perc múlva már jöttek és nem akartak elfogyni a dedikálásra váró olvasók. Helyben vagyunk – bólogatott a közönség, ki örömmel, ki fanyalogva. Idén egy bájos fiatal írónő asztala előtt kígyózott hatalmas sor. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

Azt ígérik, jobb lesz a MÁV, mint az osztrák vasút

Az osztrák vasút Budapestre közlekedő vonatánál magasabb színvonalat ígér jövőre a MÁV a felújított vasútvonalakon, saját gyártású kocsijai fedélzetén. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

„Putyin úgy fogja felhasználni a focivébét, ahogy Hitler tette az 1936-os olimpiával”

Kelet-ukrajnai háború, túlárazások, bosszúszomjas angol ultrák – néhány a 21. foci-vb-re vetülő árnyék közül. A nemzetközi politika nagyágyúi végül, a Krím annektálása ide vagy oda, nem maradnak távol a június 14-től kezdődő világbajnokságtól. Részletes háttér a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

Prőhle Gergely: Lovas István halálára

„A kemény fiúk szemében nyilván a végső lúzerség, hogy most mégis leírom: megrendít Lovas halála.” Prőhle Gergely írása a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban olvasható.

Jó-e, hogy a fociválogatottak tele vannak bevándorlókkal?

A nyugat-európai válogatottakban a lakosság átlagánál jóval több bevándorlógyökerű játékost láthatunk a most kezdődő focivébén. Ami általános megítélés szerint az integráció nagy sikere. A legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszból kiderül, valóban sikerről van-e szó?

„Budapest ma már a Wagner-szentélyt, Bayreuthot is megelőzi”

A Budapesti Wagner-napok kultuszhellyé avatta a Müpát, és sokak szerint Budapest ma már a Wagner-szentélyt, Bayreuthot is megelőzi. Idén a szerző legnehezebben megrendezhető operája, a Trisztán és Izolda a fesztivál új produkciója. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

Rejtett nyugdíjreform: így szakadnak le az időskori ellátások a bérektől

Sosem látott tempóban maradnak el a nyugdíjak a keresetek növekedése mögött, és szegényednek el a nagyon idősek az aktívakhoz viszonyítva. A rejtett nyugdíjreform furcsasága, hogy mindez az érintettek legnagyobb megelégedésére történik. Részletes háttér a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

Szexuálisan frusztrált férfiakból kerülnek ki az alt-right tömeggyilkosai?

Az internet sötét bugyra a „kényszerű cölibátusban” élő fiatal férfiak radikalizálódott keménymagja. Az alt-right nyelvezetét használó „incel” fórumok tömeggyilkosokat is kitermeltek már. A jelenség részletes háttere a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban olvasható.

Jobbik-szakadás a kulisszák mögött: ezt tervezi Vona Gábor

A választások óta néhány tucatnyian távoztak a Jobbik 15 ezres tagságából, korai tehát a pártszakadás emlegetése. Lehet, hogy Vona Gábort politikai elemzőként látjuk viszont? A jobbikos belharcok háttere a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban olvasható.

Észt elnök a Heti Válasznak: biztonságban vagyunk az oroszoktól

Közös megoldás kell migrációügyben, Oroszországgal pedig átláthatóan kell beszélni – véli Észtország elnöke. Kersti Kaljulaid a Heti Válasznak Tallinnban azt mondta: nevén kell nevezni, mi folyik Ukrajnában. A teljes nagyinterjú lapunk legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – számában olvasható.