Magyarok a piacon

Álmodjunk angolul!

/ 2018.05.30., szerda 15:41 /

A külföldi nyelvtanulás élményét tesszük elérhetővé anélkül, hogy ehhez külföldre kellene utazni – mondja az angol nyelvű táborok szervezésével foglalkozó Angloville nyelvi sziget ügyvezetője, Horváth Alex.

Kutatásuk szerint térségünkben a magyar középiskolások félnek leginkább megszólalni angolul. A nyelvoktatási rendszerünk a hibás?

Több szempont is közrejátszik, és az állami oktatással kapcsolatban sem elég annyit mondani, hogy rossz a rendszer. Fontos tisztáznunk, hogy felmérésünk nem a nyelv tudásának szintjét mérte, inkább azt a készséget, hogy a diákok mennyire tudják és merik használni. A kettő nem feltétlenül jár együtt. Gyakori, hogy valaki rendelkezik nyelvi tudással, viszont idegen számára az a helyzet, amiben meg kellene szólalnia, ezért nem jönnek a szájára a megfelelő szavak. A tudás élővé válásában elsősorban annak van szerepe, hogy a tanulónak volt-e alkalma éles helyzetekben kipróbálni magát. A közoktatás keretein belül erre nincs elég lehetőség, hiszen a diákok még a kiscsoportos órákon is viszonylag kevés időt töltenek aktív idegennyelv-használattal.

A felmérés szerint a románok magabiztosan beszélik az angolt. Mi a különbség oka?

Az oktatási módszerekben is lehetnek különbségek, de egy érdekes eltérés az is, hogy Romániában a média az idegen nyelvű filmeket, sorozatokat felirattal vetíti. A gyerekek úgy nőnek fel, hogy a tévében szinte kizárólag angol nyelvű meséket néznek. Ez sok száz óra előny a magyar gyerekekhez képest.

A tévénézés azonban nem aktív nyelvhasználat.

Természetesen nem, de tagadhatatlan hatása van, ha valaki napi több órán keresztül őt érdeklő témáról néz idegen nyelvű műsorokat. Az aktív nyelvhasználatot iskolai körülmények között például a svédeknél és a finneknél fejlesztik előremutató módon: a diákok az óra keretein belül videócsetelnek angol anyanyelvű tanulókkal. Az ehhez hasonló webes megoldásokat be lehetne emelni a hazai oktatásba is, hiszen segítségükkel teljesen életszerű helyzetben gyakorolható az idegen nyelv. Mi is erre törekszünk, csak épp a valóságban.

Angol nyelvű diaszpórát építenek Magyarországon?

A lehető legközelebb visszük a résztvevőket ahhoz az élményhez, amit egyébként csak külföldön tudnának átélni. Ezt a módszert nyelvi bemerítésnek hívják, és Európa több országában alkalmazzák komoly eredményekkel. Lényege, hogy a jelentkezők több napra beköltöznek egy táborba, egy „nyelvi szigetre”, ahol egész nap angol anyanyelvű mentorokkal kommunikálnak. A napi 12 óra irányított egyéni vagy csoportos beszélgetés, szituációs játék és prezentáció azt eredményezi, hogy a legtöbben már néhány nap alatt átállnak az angolra, és onnantól egyre folyékonyabbá válik a beszédük.

Ehhez nyilván szükséges némi passzív szókincs. De mi a helyzet a kezdőkkel?

A módszer akkor hatékony, ha legalább alsó-középszintű tudásra alapozhatunk. Nálunk nem tanárok dolgoznak, nem zajlik frontális oktatás, így aki most kezdene ismerkedni az angollal, annak nem a nyelvi bemerítés az ideális első módszer. A jövőben kezdők számára is tervezünk indítani programot, de egyelőre inkább azokat várjuk, akik már rendelkeznek szunnyadó nyelvtudással.

Ha már valaki elérte ezt a szintet, nincs is szüksége frontális oktatásra a fejlődéshez?

Aki hosszabb időre külföldre utazik, az sem profi tanártól sajátítja el a nyelvtudást, hanem rákényszerül arra, hogy angolul kommunikáljon. Ez erős motivációs eszköz. A táborban ugyanebből az okból a magyaroknak egymás között is tilos az anyanyelvükön megszólalni, és a hét folyamán senki nem hagyhatja el a nyelvi szigetet. Ha estére mindenki hazamenne, és otthon folytatná a megszokott életét, közel sem érhetnénk el ilyen eredményeket. A rendszerünk intenzív alkalmazkodásra kényszeríti a résztvevőket; sokan számolnak be arról, hogy néhány nap után angolul álmodnak, mások pedig a tábor után úgy érzik, külföldről érkeztek haza.

A tábor anyanyelvű mentorait mi alapján válogatják be a programba?

Az angolszász országokban nagy hagyománya van az önkénteskedésnek. Az emberek életük egyes szakaszaiban szívesen vállalnak olyan munkát, ami összekapcsolódik valamilyen utazással, élményszerzéssel, mások segítésével. Hozzánk is így kerülnek a mentorok; vannak köztük tanárnak készülő egyetemisták, nyugdíjasok, de járt már nálunk a munkájából kiszakadni vágyó bankár is. Angliából Kelet-Európa egzotikus világnak látszik, és egy ilyen program jó lehetőség arra, hogy megismerjék ezt a közeget.

Önkénteseket valószínűleg német vagy francia nyelvterületen is találnának. Tervezik, hogy nyitnak más nyelvek felé?

Üzleti szempontból itthon elsősorban az angolnak van piaca, hiszen a nyelvtanulók 80 százaléka ezt szeretné elsajátítani. Más idegen nyelven ezért egyelőre nem tervezzük tábor indítását, de ez nem jelenti azt, hogy elzárkóznánk a bővítéstől. A jövőben szeretnénk egyre jobban kihasználni a webes világ lehetőségeit, és már felvetődött, hogy németül is indulhatna online bemerítő kurzus.

Horváth Alex
1982-ben született Budapesten. • 2006-ban közgazdászdiplomát szerzett. • Az egyetem után stratégiai tanácsadással foglalkozott, majd egy évig az Egyesült Államokban tanult. • Hazatérve a Mastercardnál helyezkedett el. • 2014 óta az Angloville társalapítója és ügyvezetője.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.