Magyarok a piacon

A nagy számok törvénye

/ 2017.11.22., szerda 16:36 /

Nagy mennyiségű, rendszerezetlen adat elemzésével olyan összefüggésekre mutatunk rá, amelyek új korszakot nyithatnak minden ágazat történetében – mondja a budapesti Starschema egyik alapítója, Földi Tamás.

A Starschema nemrég azzal került be a hírekbe, hogy felajánlotta adatelemzési szolgáltatásait az ENSZ világélelmezési szervezetének (WFP) támogatására. Hogyan segíthet az adattudomány az éhezés elleni küzdelemben?

Úgy éreztük, szaktudásunkkal sokkal többet adhatunk egy fontos társadalmi célokért küzdő szervezetnek, mint ha egyszerűen anyagi támogatást nyújtanánk. Az adattudomány olyan eszköz, amely feldolgozott, gyakorlati célokra is jól felhasználható információt nyer korábban rendszerezetlen adattömegből. Mivel a digitalizáció terjedésének köszönhetően ma már a társadalom és a gazdaság minden területéről elképesztő mennyiségű nyers adat áll rendelkezésünkre, elemzési és statisztikai módszerekkel ezeket értékké konvertálhatjuk. A világélelmezési szervezetet például egészségügyi válsághelyzetek előrejelzésében vagy a humanitárius programok lebonyolítását végző több ezer jármű hatékonyabb forgalomirányításában segítjük.

A Deloitte friss ranglistája szerint a Starschema egyike térségünk 50 leggyorsabban fejlődő technológiai cégének. Ekkora igény van adattudományra épülő szolgáltatásokra?

Az itthon működő öt legnagyobb vállalat mindegyikével dolgozunk, ahogy a telekommunikációs és mobilszolgáltatók is szinte mind a partnereink. De a térségből származó bevételeink csak a töredékét teszik ki a nagy egésznek. A Starschema elsődleges piaca az Egyesült Államok, főként a Szilícium-völgy. Olyan ügyfeleink vannak, mint az Apple, a Tesla, a Netflix vagy a Facebook.

Milyen informatikai tudás van Budapesten, ami nincs a Szilícium-völgyben?

Nagyvállalatokhoz bekerülni nemcsak külföldön, de itthon is nehéz. Amikor 2006-ban elindult a Starschema, ismeretlen, kis cégként senki nem állt szóba velünk. A versenyhátrány ledolgozásához ki kellett találnunk, merre tart a piac, és olyan szolgáltatásokra kellett összpontosítanunk, amelyek megkerülhetetlenné tesznek minket. A jelek szerint ez elég jól sikerült. Amikor beköszöntött az adatrobbanásként emlegetett fordulat, már ott mozogtunk a szakmai nyilvánosság legfontosabb nemzetközi berkeiben.

Milyen szolgáltatást nyújtanak például a Facebooknak?

A felhasználók a közösségi oldalon mozogva óriási mennyiségű adatot generálnak – ezekből értelmes, információban gazdag elemzéseket készítünk, gyakorlatilag valós időben. Az oldal használatára vonatkozó statisztikákról van szó, melyek alapján dönteni lehet a fejlesztési irányokról, problémák elhárításáról. A Netflixnél szintén az előfizetők visszajelzései alapján állítunk elő statisztikai indexeket, hogy a döntéshozók azonnal lássák, például milyen nézettségi eredményeket produkál egy új sorozat elindítása a célcsoportokban.

Ugyanilyen elemzéseket a hírszerzés és a politikai szereplők is örömmel használnának a lakosság profilozására.

Ezen a ponton súlyos kérdések vetődnek fel, hiszen ma már nyilvánosan elérhető – zömében épp a közösségi felületeken megosztott – adatokból nagy pontosságú elemzések készíthetők a választók preferenciáiról. Sőt Amerikában készült olyan adatbányászatra épülő elemzés, amely mindössze a Google Street View utcaképeit használta fel, és eredményként kihozta, melyik házban élnek demokrata, illetve republikánus szavazók. Ezek után a megrendelőnek nincs is más dolga, mint postára adni a személyre szóló politikai üzeneteit.

Utcaképekből hogyan lehet politikai álláspontokra következtetni?

Ez a varázslat az adattudományban: a nagy számok törvénye mindig érvényesül, és ha elegendő szempont alapján végezzük a vizsgálatot, a statisztikai valószínűség szinte a bizonyosságig fokozható. Hogy az utcaképekből pontosan hogyan jutottak el a pártpreferenciáig, azt kívülről nem lehet megmondani, de biztos, hogy különböző attribútumok együttes megjelenése látszólag távoli következtetésekhez is elvezethet. De ne gondoljuk, hogy ez a technológia a Nagy Testvér szeme! Rengeteg olyan állami és jóléti szolgáltatás van, amely hatékonysága ugrásszerűen fog emelkedni – elsősorban az adatelemzési megoldásoknak köszönhetően.

Az okmányirodai ügyintézésre gondol?

Nem, viszont az egészségügyi szűrések, a turizmusszervezés, a nagyvárosi forgalomirányítás vagy az energiaszolgáltatók működése óriási fejlődés előtt áll.

Magyarországon is nyitott az állami szféra ilyen újításokra?

Van egy-két biztató jel, de a nagy egészet tekintve jelentős a lemaradásunk. Itthon egyelőre nincsenek olyan közbeszerzések, amelyeket kifejezetten adatelemzési szolgáltatásokra írnak ki. Ha előfordulnak is az állami szektorban ilyen technológiák, csak más, nagyobb projekt mellékágaként valósultak meg. Bízzunk benne, hogy ami késik, nem múlik!

Földi Tamás
1980-ban született Budapesten. • 19 évesen, etikus hackerként kezdte pályafutását. • 2001-ben a HP Compaqnál atomrobbantás-szimulációra használt hardvereken dolgozott. • 2004-től egy olasz multinál félvezető-teszteléssel foglalkozott. • 2006-ban alapította a Starschemát.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Mibe bukott bele az akasztós román miniszterelnök?

A székely zászló miatt akasztással fenyegetőző román kormányfő gyorsan megbukott, de a botrányos eset rávilágít: fokozódik a magyarellenes hangulatkeltés Romániában. És a „centenáriumi év” éppen csak elkezdődött. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Kinek kampányol idén Szörényi Levente és Bródy János? Meg fog lepődni...

Évtizedeken át lázban égett választások előtt a legendás szerző- és ellentétpár, Szörényi Levente és Bródy János, idén viszont egyikük sem lesz látható kampányemelvényen. Az Arénában annál inkább, ahol február 16-án újra játszik a Fonográf. A Heti Válasz az egyik próbán beszélgetett a két zenésszel. Páros interjúnk a csütörtöki lapszámban.