felsooktatasirangsor.hu/kultura/fogadjunk-hogy-ilyen-szexualis-felvilagositast-meg-nem-pipalt-122809

http://felsooktatasirangsor.hu/kultura/fogadjunk-hogy-ilyen-szexualis-felvilagositast-meg-nem-pipalt-122809

Túl a ponyván

/ 2015.11.04., szerda 17:13 /

Rejtő Jenő nemzedékeket elbűvölő, ronggyá olvasott életműve egyszerre lenyűgöző és zavarba ejtő.

Az, hogy a lehetőleg szocialista irányultságú realizmust számon kérő irodalomtudomány a rendszerváltásig nem tudott mit kezdeni vele, ugyanúgy, ahogy Molnár Ferenccel sem, a legkevésbé sem meglepő. De valójában azóta sem sikerült interpretálni, kulturális és tömeglélektani magyarázatot adni a „legnagyobb magyar ponyvaíró” hihetetlen sikerére, és ezen érdemes elgondolkodni. Most, hogy megjelent Thuróczy Gergely irodalomtörténész teljességre törekvő, rendkívül alapos emlékkötete, Az ellopott tragédia, a könyv méltatásával egyidejűleg kísérletet tehetünk a Rejtő-jelenség, tágabb értelemben véve a két világháború közötti pesti zsidó humor összetevőinek vizsgálatára.

Az 1905-ben született Rejtő, eredeti nevén Reich Jenő tragikus körülmények között, munkaszolgálatosként lezárult életpályája szokványosnak tekinthető. Zsidó kispolgári családban született Erzsébetvárosban, egész életét – végignyomorgott nyugat-európai utazásaitól eltekintve – néhány pesti kerületben, leginkább a kávéházakban élte le. (Nem véletlen, hogy 1930-ban Nagykörút címmel indított egy egyetlen számot megélt bulvárlapot, melyben figyelemre méltó, saját életművéhez kulcsot adó, és Thuróczy által újraközölt cikket írt A lélekelemzésről címmel.) Regényeinek, kabarétréfáinak fogyasztói ugyanabból a rétegből kerültek ki, és jobbára ugyanott éltek, mint ő. Ha van szerző, akiről elmondható, hogy „kiszolgálta közönsége igényeit”, akkor ő volt az. Ugyanakkor sziporkázóan szellemes művei minden olvasó tetszését elnyerték, felekezetre való tekintet nélkül.

A zsidó kispolgárság, melynek már az első világháború előtt is nehéz volt az élete (létbizonytalanság, nyomor, perspektívátlanság), a két világháború között, de különösen a harmincas évek közepére, amikor Rejtő–P. Howard elkezdi ontani a műveit, kilátástalan helyzetbe került. Igencsak szerény gazdasági pozícióit folyamatosan támadták, magyar identitását a kormánypolitika és a radikális jobboldali ellenzék folyamatosan megkérdőjelezte, és a kiútként 1914 előtt még meglévő emigrációs lehetőség is bezárult előtte. Legkésőbb az első és második zsidótörvény után már intézményesen és hatékonyan szorították ki a társadalomból, nem alaptalanul érezhette, hogy hacsak valami csoda nem történik, a napjai meg vannak számlálva. És akármilyen szörnyű volt a helyzete, a hazai és a nemzetközi közvélemény nem vette komolyan a sirámait, „zsidó jammerolásnak” tartotta. Ez a háttere Rejtő kifakadásának a Csontbrigád című, 1940-ben megjelent regényében: „Mit tegyen egy ember, akitől elrabolták a tragédiáját? Mit tegyen, aki azt hiszi, hogy nagyszerű jelleme miatt vállalja a halált, a pusztulást, a szenvedést, de egyszerre kiderül, hogy csak ostoba, kötni való bolond? Hogy nem hős, hanem pojáca? Nem sajnálatra méltó, hanem nevetséges!”

Rejtő kabarétréfáit, és különösen a verbális humorban kimeríthetetlenül gazdag légiós regényeit csak hasonló helyzetű pályatársai műveivel és az Ojság című, bevallottan zsidóknak készülő vicclapban közölt anyagokkal lehet összevetni. Művei azért hatottak elemi erővel, mert feledtették a bajokat, ugyanakkor kollektív életérzést fejeztek ki, méghozzá úgy, hogy közben szatirikusan jelenítették meg olvasóik komplexusait is. Nevetségessé tették azokat a gátlásokat, melyek lehetetlenné tették, hogy a holokauszt felé sodródó, de családi, gazdasági kötelékeiktől megszabadulni képtelen, törvénytisztelő pesti zsidó kispolgárok bármit tegyenek sorsuk beteljesedése ellen.

Rejtő hősei kivétel nélkül kívül állnak a társadalmon, illetve a törvényeken. Kiszabadulnak a légióból, a fegyenctelepekről, zseniális ötletekkel vagyonokra tesznek szert. Egyedülálló, lázadó individuumként, a világgal dacolva kerekednek felül, jutnak el a happy endig, egy elképzelt, szabad világban, ami egyértelműen a Wünschtraum, a vágyálom kifejeződése, a lehetetlen optimizmusa. Fiatal és erős, törvényen kívüli hősei a könnyen kiheverhető, látványos erőszak virtuózai. Fölényes nyugalommal bunyóznak, mesterei a kocsmai verekedéseknek – ez különösen annak fényében figyelemre méltó, hogy a kevéssé edzett zsidók hagyományosan béketűrők és toleránsak voltak, elenyésző számban követtek el erőszakos bűncselekményt. („Mert még ahhoz is gyávák”, mondták erre az antiszemiták.)

Lányi András találóan írja róla: „Rejtő Howard nem írta, hanem szatirizálta a kalandot… Teljesen egyéni humora merészen bukfencezett magasra a realitások talajáról, nem csoda, hogy azok, akik ismerték a szerzőt, azt mondták róla, hogy az »őrület humora«.” A több Rejtő-kiállítást is rendező Thuróczy Gergely emlékkötete, mely a Petőfi Irodalmi Múzeumban található hagyatékot dolgozza fel, nélkülözhetetlen a Rejtő-életmű s általában véve a pesti zsidó humor megértéséhez.

Az Ellopott Tragédia – Rejtő Jenő-emlékkötet
PETŐFI IRODALMI MÚZEUM – INFOPOLY ALAPÍTVÁNY, 2015
ÁRMEGJELÖLÉS NÉLKÜL

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.