Terítéken a magyar „evésirodalom” – kiállítás nyílt Párizsban

/ 2018.06.11., hétfő 12:50 /

Nagy érdeklődés mellett nyílt meg a Párizsi Magyar Intézetben június 7-én a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) Írói fogások című kiállítása, amely után Prőhle Gergely, a PIM főigazgatója elmondta: „A Petőfi Irodalmi Múzeum korábbi sikeres kiállításának párizsi bemutatója iránti nagy érdeklődés is jelzi, hogy a magyar irodalom és a hazai kulináris értékek együttes megjelenése a hazánk kultúrája iránt érdeklődők körét tovább bővítheti, ezzel a tárlat Magyarország turisztikai vonzerejét is növeli. A kora ősz folyamán konyhaművészeti és irodalmi bemutatókkal, felolvasásokkal egészül ki a kiállítás a Párizsi Magyar Intézetben.”

A kiállításmegnyitón jelen voltak a nemzetközi múzeumi szakemberek szervezetének, az ICOM-nak képviselői is, akik rendkívülinek tartották a PIM tárlatát. Havasi János, a Párizsi Magyar Intézet igazgatójának köszöntője után Károlyi György nagykövet beszélt, majd Szilágyi Judit kurátor megnyitó szövege hangzott el.

A PIM július 13-ig látogatható tárlatán az evés-irodalom került terítékre: a sokszínű magyar irodalom gasztronómiai gazdagságát olyan kiemelt témákon keresztül mutatja be a kiállítás, mint például az evés és a szakralitás, vagy az ételek és a nemzeti identitás viszonya. Az étel élvezete és az evésben rejlő erotika, de akár furcsaságok bekebelezése is gyakran bukkan fel az irodalmi szövegekben. A Párizsi Magyar Intézetben ezúttal az írói relikviáknak egy sajátos, korábban aligha látható válogatását vonultatják fel: klasszikus és kortárs íróink konyhai eszközei, edények, tányérok, evőeszközök, poharak sokasága került a vitrinekbe. Többek között Kazinczy Ferenc kávéscsészéje, Madách Imre fűszertartója, Arany János pecsenyéstála, Csinszka cukortartója, Németh László tányérja, Nemes Nagy Ágnes teáskannája, Mándy Iván süteményes tányérja, Weöres Sándor tányérja, és Krúdy Gyula levesestálja. A falakat pedig kortárs írók tányérjai díszítik, köztük Fehér Béláé és Cserna-Szabó Andrásé.

A kiállításon a szervezők magyar irodalmi szövegek segítségével reflektálnak napjaink gasztroőrületére, megmutatva, hogy nemcsak az evés öröme vagy az étel hiánya örök jelenség, hanem a róla való beszéd is.

Felhívás!
Ha szeretné támogatni lapunk újraépülését, kérjük támogassa szerkesztőségünket a Heti Válasz Kiadó Kft. 11794008-20532422-es bankszámlaszámon.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Elhunyt Kányádi Sándor

Életének 90. évében elhunyt Kányádi Sándor. A Kossuth-díjas költő, író, műfordítót szerda hajnalban érte a halál Budapesten - tájékoztatta a család szerdán az MTI-t.

A nő, akit Trump elnök megnyugtat

Közös megoldásra van szükség migrációügyben, Oroszországgal pedig világosan kell beszélni – véli Észtország elnöke. Kersti Kaljulaid a Heti Válasznak azt mondta: nevén kell nevezni, mi folyik Ukrajnában, különben hozzászokunk, és ezt a hibát egyszer már elkövettük.

Íme az internet egyik legsötétebb bugyra

Az internet egyik legsötétebb bugyra a „kényszerű cölibátusban” élő fiatal férfiak radikalizálódott kemény magja. Az alt-right nyelvezetét használó „incel”-fórumok immár tömeggyilkosokat termelnek ki, és a férfiak rendszerszintű kudarca miatt egyre nagyobb az utánpótlásuk.

A konzervativizmus értékrend, nem párthűség

A konzervatív értelmiség most azt kapja jutalmul, amit a baloldali büntetésül kapott – mondja Nyáry Krisztián. A Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatói posztját is betöltő sikerszerző úgy látja: épp kihúzzák a szellemi talajt a konzervatívok lába alól.

Így zajlik a nyugdíjrendszer rejtett reformja

Sosem látott mértékben maradnak el a nyugdíjak a keresetek növekedése mögött, és szegényednek el az idősek az aktívakhoz viszonyítva. A rejtett nyugdíjreform furcsasága, hogy mindez az érintettek legnagyobb megelégedésére történik.

Ugyanúgy?

„Ahogy ma az állam már a Nemzeti Kommunikációs Hivatalon keresztül költséghatékony módon kezeli az állami hirdetéseket, ugyanúgy központosítani lehetne a kulturális mecenatúrára fordított pénzeszközöket”, nyilatkozta Szakács Árpád a Figyelőnek. A Médiaworks főszerkesztője a Magyar Időkben indított sorozatával a kulturális mecenatúrát, annak visszásságait vette célba, kritizálva, mi több, támadva a baloldali gondolatok előtt teret nyitó állami intézményvezetőket.