Szó bennszakad

/ 2011.02.25., péntek 16:04 /

Olyan emberek problémáira világít rá az év sikerfilmje, akiknek önmaguk kifejezése okozza a fő gondot. A király beszédének dadogó nézői saját életükkel szembesültek a vásznon, a filmbéli terápiákon viszont mára túllépett a tudomány.

A budapesti Dadogó Önsegítő Csoport tagjainak sohasem kellett élő adásban megszólítaniuk a Brit Birodalom félmilliárd alattvalóját, mint a későbbi VI. Györgynek, mégis a torkukban dobogott a szívük, amikor felvillant a rádióadás kezdetét jelző vörös fény A király beszéde című film nyitójelenetében. Pontosan tudták, mit él át a későbbi uralkodó, hiszen maguk is számtalanszor szembesültek azokkal a tekintetekkel, amelyek a dadogó hercegre meredtek a Wembley Stadionból közvetített beszéd alatt. Azóta eltelt 86 év, sokan mégsem tudják hová tenni, ha valaki belegabalyodik a beszédbe. Máig él a tévhit, hogy aki dadog, az vagy meg van illetődve, vagy gyengeelméjű. Sokan zavartan a földet bámulják, ha beszélgetőtársuk megakad, mások megpróbálják kisegíteni, amivel még görcsösebbé teszik, és még az is előfordul, hogy kinevetik. Nem csoda, hogy sok dadogó inkább bezárkózik.
„A probléma ott kezdődik, ha valaki felnőtt fejjel nem mer udvarolni, kérni húsz deka párizsit vagy elmenni egy állásinterjúra, még ha számítógépes munkáról van is szó"  - mondja Őze Áron színész, aki apjától, Őze Lajostól örökölte a dadogást, és jelenleg a Démoszthenész Egyesület elnökeként segíti sorstársait. Az egyszázalékos szja-felajánlásokból élő szervezet irodájában A király beszédének posztere fogadja a látogatót, ami jól mutatja, milyen fontos a film azoknak, akik önhibájukon kívül képtelenek gördülékeny beszédbe ültetni gondolataikat.
A dadogás okairól ma már többet tud a tudomány, mint a két világháború között, amikor a film játszódik. A király beszédhibáját például gyermekkori traumákra vezetik vissza  - de ez az előzmény nem szükségszerű. „A dadogás oka, hogy az acetilkolin nevű neurotranszmitter hiánya miatt görcsbe rándulnak a hangszálak, ami tisztán kémiai jellegű, örökölhető probléma"  - szögezi le lapunknak Martin F. Schwartz, a New York-i székhelyű Nemzeti Dadogásközpont igazgatója. Azt viszont elismeri, hogy a gyermekkori stressz fokozhatja a dadogást. Különösen a fiúknál, akik között háromszor annyi a dadogó, mint a lányoknál. Lajos Péter, az ELTE logopédus professzora ezt azzal magyarázza, hogy a fiúk később kezdenek el beszélni, és nagyobb elvárásokkal találják szemben magukat. Sok kutató azt vallja, hogy a dadogás nem is a gyerek szájában, hanem a szülő fülében keletkezik. Az elvárások pedig egyre nagyobbak: ma már sokan a bölcsődéből is foglalkozásokra, például angolórára viszik a gyermeküket.
Schwartz szerint meghaladottak azok a módszerek is, amelyekkel az ausztrál Lionel Logue kezelte királya dadogását. Napjainkban több száz terápia létezik: pedagógiai, beszédtechnikai és pszichológiai módszerek, relaxációs terápiák, hipnózis és pszichoanalízis, sőt vannak már technikai eszközök, beszédlassító gépek is  - sorolja Lajos Péter, hangsúlyozva: minden páciensnél más az üdvözítő út. Schwartz kutatásai szerint a megfelelően kiválasztott terápiák 90 százalékban tünetmentességhez vezetnek, de csak többéves áldozatos munka árán.
A Dadogó Önsegítő Csoport (Döcögők) múlt hétvégi farsangi összejövetelén megosztott tapasztalatokból az is kiderült, hogy az ének, a vers és a színjátszás, a kisebbeknél pedig a bábozás ugyanolyan hatásos módszer a dadogás ellen, mint Lionel Logue idején. Több „döcögő" tagja például a Thália Pódium színjátszókörének, amely májusban az Őze Áron által irányított Magyar Színházban lép színpadra. A 2009-ben életre hívott csoport kéthetente tart játékos foglalkozásokat, kirándulásokat, filmklubokat, időnként pedig dadogó hírességeket hívnak meg körükbe.
E kezdeményezés dacára nem fényes a dadogók helyzete. „A tb felnőttkorban nem támogatja a kezelést, dadogással viszont nehéz munkát találni"  - világít rá Némethné Koban Rózsa, a Döcögők egyik szervezője; ő abban látná a megoldást, ha dadogóknak is járna a fogyatékosok foglalkoztatására adott kedvezmény. Kollégája, Hojdák Gergely szerint a dadogók gyakran nem találnak a képességeiknek megfelelő állást, a fejvadászok az első körben kiszórják őket. Ő annak örülne, ha a beszédhibások is olyan hatásosan hívnák fel magukra a figyelmet, mint más hátrányos helyzetű csoportok  - csakhogy nekik éppen a kommunikáció okoz nehézségeket. A király beszédének sikere most rájuk irányítja a figyelmet  - így meglehet, hogy nem VI. György az egyetlen dadogó, akinek Lionel Logue segítő jobbot nyújtott.

 


 
Döcögő hírességek

Őze Áron színész, a Magyar Színház igazgatója:
„A dadogás enyhébb formáját örököltem, és sosem kerültem kellemetlen helyzetbe miatta, inkább humorforrásként éltem meg. Sőt még szexepil is volt: hallottam nőtől olyan véleményt, hogy sármos. A főiskolán megegyeztünk az osztálytársakkal, így ha előadás közben megakadtam, kisegítettek. Ha ez előfordul, intő jel, hogy valami még nincs rendben a szereppel. Ha ugyanis a színpadon dadogni kezdek, akkor én beszélek, nem a szerep. A dadogást nem lehet levetkőzni, csak megbirkózni vele. Az első lépés, hogy elfogadjuk: a személyiségünk része."

Falus András genetikus-immunológus:
„Súlyosan dadogtam a gimnáziumban és az egyetem elején. Nem tudtam vásárolni, nem mertem felvenni a telefont, a nevemet a mai napig nehezem mondom ki. Darukezelő akartam lenni, hogy ne kelljen senkihez szólni. Egyszer azt tanácsolták, mondjak verseket. És azonnal sikerült. Később az segített, hogy elkezdtem előadni. Eleinte borzalmas volt: ömlött rólam a víz, halálfélelem kerülgetett. Egyetemistaként utáltam az unalmas előadásokat, ezért igyekszem izgalmas órákat tartani, és valahogy átbillentem. Most is van beszédhibám, csak tudom uralni."

Megyeri Krisztina zeneszerző, korrepetitor:
„11 éves koromban kezdtem dadogni, két, Moszkvában töltött év után, ahol sok traumatikus dolog érhetett. Húszéves korom óta egyre jobban kezelem. Jártam énekelni, légzéstechnikát tanultam Márkus Erzsébettől, és sokat használt, hogy tanítok a pécsi egyetemen. Szinte jobban beszélek órán, mint civilben, és a hallgatók toleránsak. Időnként még rokonszenves is lehet egy enyhén dadogó tanár: neki is van hibája... Viszont a tanítás és a társas kapcsolataim érdekében is törekednem kellett a kontrollált beszéd elérésére, ami többé-kevésbé sikerül is."

 



Hogy viselkedjünk, ha dadogóval beszélünk?

Kerüljük az olyan megjegyzéseket, hogy „Ne idegeskedj!", és ne próbáljuk befejezni a szavait, mert ezzel csak görcsösebbé tesszük. Tartsuk fenn a szemkontaktust, ne feszengjünk. Érzékeltessük, hogy az az érdekes, amit mond, és nem az, ahogy mondja. Ne dicsérjük, ha nem akad meg, mert úgy érezheti, hogy minden alkalommal felmérjük a beszédét, ha megszólal. Fő a türelem: várjuk meg, amíg beszélgetőpartnerünk elmondja, amit akar.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.