„Színekkel, szagokkal, emberekkel tarkított kavalkád”

/ 2018.04.14., szombat 15:00 /

Összművészeti darabot mutat be április 18-án a Budapesti Tavaszi Fesztivál a Müpában. A Feketetó születéséről, az alkotókkal való kapcsolatáról és az erdélyi vásár hangulatáról Herczku Ágnes énekesnőt kérdeztük. 

A műsor egy népművészeti körben emblematikus vásár világát idézi meg. Milyen ez az esemény?

A vásár egy Körösfeketetó (románul: Negreni) nevű kis településen van. Ha átmegyünk Erdélybe a Királyhágón, a lejtő aljában van a falu, nagyon szerencsés helyen, hiszen egy nagy füves terület, mellette visz az országút, ott a vasút, ott a Körös, tehát ideális kereskedelmi–forgalmi csomópont, jó adottságú hely egy országos vásár megrendezésére. Szinte egész Romániából jönnek ide, nemcsak magyarlakta területekről, románok, cigányok, magyarok vegyesen. Minden év októberének közepén négy napig tart. Sokféle portékát találunk itt a fogpiszkálótól a fejkendőkön át a lovakig. A ládafiákból gyakran előkerülnek igazán értékes eredeti viseletek is. Ha egy családban nincs kire tovább örökíteni ezeket a féltve őrzött ruhadarabokat, azok többnyire a feketetói vásáron kötnek ki. Az ott élők a legnagyobb egyetértésben, a legnagyobb természetességgel fogadják ezt a színes etnikum-kavalkádot. Egy vásár természetesen vonzza a jó ételeket és zenészeket is: sokáig lehetett találkozni itt régi, nagynevű prímásokkal.

Hogy született meg mindebből a darab gondolata?

Ez a színekkel, szagokkal, emberekkel tarkított kavalkád már sok embert megihletett. Cserepes Károlyt is, aki régen a Vízöntő együttesben Kiss Ferenc munkatársa volt. Ő csinált tavaly egy lemezt Feketetó címmel, a saját, elektronikus zenét is tartalmazó stílusában. A CD hetekig a húsz legjobb felvétel között volt a világzenei ranglistán.

Mikor Foltin Jolán hozzáfog egy darab elkészítéséhez, azt mindig valamilyen személyes érintettség, direkt hatás inspirálja. Ez lehet egy zenedarab, CD, dráma, színielőadás vagy novella. Ezúttal ez a lemez ihlette meg. Meghallgatta, és látta maga előtt megjelenni ezt az egész kavalkádot. Ez nagyon hálás téma egy koreográfus vagy egy zeneszerző számára, hiszen kínálja magát a sokszínűség, az etnikai, zenei és táncbéli tarkaság. Az előadás újabb és újabb érdekességgel, szépséggel „bombázza” a nézőt, aki úgy kapkodhatja a fejét, mintha tényleg ott lenne a vásárban, a zenék, táncok, emberek és történeteik kaleidoszkópszerű forgatagában.

Milyen kapcsolatban áll a Feketetó rendező-koreográfusával, Foltin Jolánnal és a zeneszerző Kiss Ferenccel?

Joli nénivel nagyon régóta ismerjük egymást. A Honvéd Együttesben – ahol táncoltam – gyakran volt vendégkoreográfus. Fantasztikus darabokat csinált. Munkáinak mindmáig állandó zenei munkatársa és inspirálója Kiss Ferenc, az egykori Kolinda és a Vízöntő együttes legendás zeneszerzője, zenésze, énekese. Kettejük kivételes érzékenysége a világban, illetve az emberekben zajló változás iránt, elválaszthatatlan alkotópárossá kovácsolta őket össze.

Hogyan zajlanak a próbák?

Nagy vonzerő volt számomra, hogy tudtam: olyan emberekkel is fogok találkozni, akikkel már évek óta nem dolgoztam, de ezer szállal kapcsolódom hozzájuk. Főleg a régi Honvéd, részben pedig a Magyar Állami Népi Együttes táncosaira gondolok, hiszen a MÁNE is képviselteti magát. Joli néni, koreográfiáiban rendre maga köré gyűjti azokat az embereket, akikkel mindig is szeretett dolgozni, és tudja, hogy lehet rájuk támaszkodni – sokszor alkotótársként is. Nagy szabadságot hagy a vezető táncosainak. Nem az az alkotó, aki minden áron a saját lépéseit akarja ráerőltetni a táncosra. Ha szebb figurát vagy dallamot mutatnak neki, azonnal lecseréli az addigit. A próbafolyamat tehát pezsgő műhelymunka, ötletel, nyüzsög, hangoskodik, akárcsak a feketetói vásár.

Nagyon szeretem továbbá Joli néni munkáiban, hogy nem feltétlenül egy korosztályban gondolkozik. Nála az ember, illetve a táncos nem 20 évestől 40 évesig létezik csupán, nagyon szívesen dolgozik gyerekekkel és idősebbekkel egyaránt. Az idősebb gárda pedig – most is – tele van kitűnő, Harangozó-díjas táncosokkal.

Hogyan kell elképzelnünk egy ilyen izgalmas téma színpadra állítását?

Ez egy olyan szcenírozott darab lesz, Novák Eszter segítségével, ahol nemcsak tánc és zene szól, de próza is elhangzik. A színészek által elmesélt anekdoták, feketetói történetek közelebb hozzák a vásár emberi arcát, és elmossák a határokat a tipikus néptáncos műsor, a népzenei koncert és a színház között. A felhőtlen szórakozás mögötti komolyabb üzenet azonban „műfajfüggetlen”. Cserepes Károly így ír erről: „Negreni, Körösfeketetó, mint szimbolikus tér azt fejezi ki számomra, hogy a kultúrák egyenértékűek: inkább összekötnek, mintsem elválasztanak minket egymástól. S talán könnyebb az »idegen« kultúrák tisztelete és elfogadása, ha meglátjuk bennük a saját arcunkat.”

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Hatékony oktatási-nevelési stratégia a cirkuszban

A Fővárosi Nagycirkusz előadásait, valamint különböző programjait látva egyre inkább bebizonyosodik, hogy a cirkusz közösségeket tud megszólítani, gondolkodásra, beszélgetésekre, vitákra sarkalló tartalmakat képes közvetíteni.

Összeomlott a magyar ellenzék – csődbiztos kerestetik

Budapest V. és VIII. kerületében győzelmet remélt az ellenzék a július 8-i időközi erőpróbákon, hiszen a parlamenti szavazáshoz képest egységesebb formában indult – ráadásul a főváros Fidesz-kritikusabb, mint az ország. Aztán jött a feketeleves, illetve a tanácstalanság: jövőre milyen felállásban lenne célszerű „elszenvedni” az uniós és az önkormányzati választást? Részletes háttér a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.